Kúria: nem volt jogszerű a „szivárványos menet” rendőrségi tiltása

„A Kúria döntése szerint a rendőrség jogszerűtlenül tiltotta meg a négy jogvédő szervezet jogegyenlőségért szervezett szivárványos felvonulását, ezért a hatóságnak új eljárást kell lefolytatnia” – írják közös közleményükben az esemény szervezői, adta hírül a Telex.  

Június 1-jére az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Szivárvány Misszió Alapítvány (a Budapest Pride szervezője) és a Társaság a Szabadságjogokért – békés felvonulást tervezett az Andrássy úton. A rendőrség az Alaptörvény legutóbbi módosítására hivatkozva megtiltotta az Andrássy útra tervezett vonulást. A szervezők a Kúriához fordultak a tiltás miatt. A Kúria már ekkor is megsemmisítette a döntést, mire a rendőrség tudomásul vette a gyűlést, azonban a szervezők az elhúzódó jogorvoslatok miatt végül elhalasztották az eredetileg június 1-jére tervezett menetet június 28-ára. 

Az időpont-módosítást a rendőrség végül új bejelentésként értékelte, és ismét megtiltotta az eseményt. 

Ezt a döntést semmisítette most meg a Kúria. 

A Kúria friss, keddi határozata szerint a rendőrség nem bizonyította megfelelően, hogy a bejelentett felvonulás ellentétes lenne a nemrég módosított gyülekezési törvénnyel. A bíróság szerint a korábbi Pride-eseményeken készült fotók és videók – függetlenül azok tartalmától – nem bírnak bizonyító erővel, mert azok más gyűléseken készültek, ahogy a rendőrségnek az a feltevése sem, hogy a menet „akár az idei Pride-dá is alakulhat”. Azt sem indokolták meg, hogy ha korábban két ezzel azonos célú gyűlést már tudomásul vettek, akkor ezt most miért tiltották meg. Az Amnesty International közleménye szerint a Kúria azt is kimondta, hogy a gyülekezési törvény 2025 márciusában beiktatott azon rendelkezését, amely tiltja a homoszexualitást vagy a „nemi sokszínűség” megjelenítését, megszorítóan kell értelmezni, azaz a tiltás csak kivételesen és alaposan megindokolt esetben elfogadható. A szivárványos felvonulás szervezői kiemelték, hogy ez a folyamatban lévő eljárás nem érinti a szintén június 28-ára tervezett Budapest Pride szervezését, attól ez teljesen független – összegzi a globalista portál. A témával a Magyar Jelenen is többet foglalkoztunk, most azonban a fentieket érdemes kiegészíteni pár fontos szemponttal.

Természetesen a hivatalos álláspont szerint a Kúria és a kormány egymástól függetlenül működnek, ám a 15 éve tartó NER valóságában ezt kevesen gondolják komolyan. Nemcsak a hatalmi rendszer ismerete miatt kételkedhetünk ebben, hanem konkrét tények is alátámasztják a szoros összefonódást. Vegyük például a Kúria jelenlegi elnökét, Prof. Dr. Varga Zsolt Andrást. Első ránézésre pusztán jogtudós, aki alkotmányjoggal és közigazgatási joggal foglalkozik – de ez csak a látszat.

2014 és 2020 között az Alkotmánybíróság tagjaként tevékenykedett, amely testület szintén erőteljesen kormányközeli befolyás alatt állt. 2021-ben a Fidesz parlamenti többsége őt választotta a Kúria élére, annak ellenére, hogy a bírák érdekképviseleti szerve, az Országos Bírói Tanács (OBT), nem támogatta a jelölését. Ez önmagában is problémás, de súlyosbítja a helyzetet, hogy Varga nem rendelkezett bírói gyakorlattal – szakmai múltja elsősorban politikai és tudományos jellegű.

A Fidesz 2020-ban úgy módosította a bírói szolgálati törvényt, hogy alkotmánybírák is alkalmasak lehessenek a Kúria elnöki tisztségére, akkor is, ha nem rendelkeznek hagyományos ítélkezési tapasztalattal. 

Ez a változtatás erősen személyre szabott intézkedésnek tűnik, amely kifejezetten Varga Zsolt András kinevezésének megágyazására szolgált.

De a bírósági rendszer egészét nézve is találunk vitatható fejleményeket. A Fidesz-kormány által létrehozott Országos Bírósági Hivatal (OBH) látja el a bíróságok szervezeti irányítását. Az OBH elnöke rendkívül széleskörű jogosítványokkal bír: dönthet kinevezésekről, áthelyezésekről és vezetői megbízásokról. 2011-ben az első OBH-elnök Handó Tünde lett, aki nem mellesleg Szájer József, egykori fideszes EP-képviselő felesége. Az ő kinevezése is azt mutatta, hogy a kormánypárt politikai köreiből érkezők fontos pozíciókat tölthetnek be a bírósági hierarchiában is.

Összességében tehát jól látható: a bírósági függetlenség elve a gyakorlatban erősen sérül, és a kormányhoz közeli személyek beemelése a bírói vezetésbe nem véletlenszerű, hanem tudatos politikai stratégia része. Mindezeket azért lényeges rögzíteni, mert nem tartható fent egy esetleges kifogás a Fidesz részéről, hogy a Kúria tőlük független. 

(Kép: Varga Zs. András – Fotó: Ladjánszki Máté – Forrás: Népszava)