Hagyományainkkal kell küzdenünk a keveredés ideológiája ellen – interjú Horváth Róbert tradicionalista filozófussal

Misztériumok kiskönyve címmel jelent meg Horváth Róbert kötete, amelyet dedikál is a 96. Ünnepi Könyvhéten 2025. június 14-én 15:30-tól a Duna korzó 60. pavilonjánál. A könyv, amelyet talán az egyszerű csodák dicséretének nevezhetünk, régi adóssága a szerzőnek. Közel húsz éve, hogy első könyvét megjelentette a magyar tradicionális iskola körébe tartozó szerző.

Horváth Róbert neve jól ismert a hazai konzervatív körökben, a tradicionalista gondolkodók között. De mi az a tradicionalizmus? A hagyomány életirányító erejére, a rend fontosságára rámutató eszmerendszer. A tradíció, azaz a hagyomány a tudás elsődleges forrása, a szellemi és metafizikai értékek az élet legfőbb meghatározó elemei.

Horváth Róbert (forrás: facebook.com)

– Milyen misztériumokkal foglalkozik a most megjelent kötetben?

– Az élet egyszerű jelenségeivel. Például egy macska, egy szarvas, vagy az emberi arc misztériumával. Elegem lett abból, hogy minden megnyilvánulás a negatívumokra koncentrál, és az egyszerű csodákat észre sem vesszük. A könyvben a szóismétlés elkerülése végett használom ugyan a rejtély, a titok, vagy a szimbólum szavakat, de minden miszticizmus, vagy gnoszticizmus nélkül. Főként az utolsó fejezetben azért röviden foglalkozok a fogalmi problémákkal is.

– A keresztény tanítással milyen kapcsolódási pontjai vannak a misztériumoknak?

– Ott mindenekelőtt a szentségeket és a hittitkokat nevezzük misztériumoknak. De szerintem a szimbólumok és a létezők által megtestesített misztériumok tudatosítása nélkül nem érthető ez a vallás, melyek közé a szent liturgia, a szentelmények, az általános római vagy keleti karakter, a miseruhák, az egyházi énekek, az olvasmányok, sőt az intézményesült egyházak is tartoznak.

– A tradicionalista gondolkodás magyar útját kijelölő folyóiratok mindegyikében dolgozott szerkesztőként, íróként, spiritus rectorként. Melyek ezek a folyóiratok?

– Időrendben először a Pannon Front, amelyben „Metapolitikai Dioráma” címmel rovatot vezettem, aztán a Havi Magyar Fórum, amelynek „Cathedra Philosophica” nevű rovatába rendszeresen publikáltam Molnár Tamással. Az Északi Korona és a Magyar Hüperión folyóiratok pedig javarészt az én irányításommal jelentek meg. Az olyan elméletibb jellegű periodikák, mint az Arkhé, a Tradíció évkönyv és az Axis Polaris mellett, amelyek a legkoncentráltabban publikálták a tradicionális iskola tanításait, ezek a lapok sokat foglalkoztak a tradicionális eszme társadalmi megjelenési formáival. Jelenleg a Duo Gladii című folyóiratban dolgozok. A tradicionális iskola azokra az ideákra hívja fel a figyelmet – mint például a misztériumok –, amelyek felfelé nyitják ki az emberi lelket.

– Molnár Tamás, a 2010-ben elhunyt Széchenyi-díjas, konzervatív katolikus filozófus a XXI. századot a fajok háborúja századának jósolta. Egyetért ezzel a nézetével?

– Igen, de nem a háború szó fizikai, véres értelmében. A harc már régóta zajlik az ideológiák között, és a keveredés ideológiája nyerésre áll. 

A színes fajok dominanciája hamarosan számbelileg is egyértelmű lesz. De ez „csak” mennyiségi dominancia.

– Tehát a fehér, európai kultúra zárványokba, rezervátumokba szorul?

– Nem helyeslem sem a zárvány, sem a rezervátum kifejezést, mert ezek eleve vesztes pozíciót sugallnak. Minőségi dominanciánk még mindig van. Inkább pontokból álló, hálószerű alakzatnak nevezném a fehér kultúra formáját. Teremteni azonban így is képes, és csak a kultúra képes. A mennyiségi dominanciába ez visz be minőséget. Tartani kell a fehér frontot, és ez csak szellemileg lehetséges.

– Európában és Észak-Amerikában érezhető a jobboldaliság, a hazafiság felerősödése, nyilván az „etnopluralizmus” ellenhatásaként. Mi a véleménye erről a társadalmi jelenségről?

– A folyamat érthető, hisz minden ember alapvető igénye a rend és a hagyomány, mint életszervező erő. Ugyanakkor a jobboldaliság, vagy konzervativizmus sokat változott megjelenése óta, és talán nem is minden az, amit annak mondanak. 

Trumpot csak Bidenhez képes nevezhetjük jobboldalinak, és általában is megállapíthatjuk, hogy az USA patriotizmusa más, mint az európai nemzeteké. 

Nem olyan mély, kulturált, mint az öreg kontinens több ezer éves hagyománnyal bíró népeié. Az amerikai konzervativizmus itthon is elkezdett teret nyerni, főleg a mainstream gondolkodók körében, de világosan kell látniuk – ha nem akarnak tévedni –, hogy igazi kultúrát csak saját forrásból lehet meríteni, mélyebb alapokhoz kell leásni.