Távolodnak a munkáltatói és a munkavállalói elvárások

A magyar munkavállalók több mint kétharmada nyitott a munkahelyváltásra, döntő többségük pedig elsősorban a kedvezőbb bér- és juttatási csomag reményében keres új lehetőséget – derül ki a wherewework.hu 2025-ös munkaerőpiaci kutatásából. A felmérés rávilágít arra, hogy a munkavállalói elvárások és a munkáltatói ajánlatok között érezhető különbségek mutatkoznak, különösen a jövedelmi viszonyok és a béren kívüli juttatások terén, írja a digitalhungary.hu.

A wherewework.hu (korábban munkahelyeink.hu) karrierportál regionális kutatást készített Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Görögországban és Moldovában a munkaerőpiac legfrissebb trendjeiről. A felmérés eredményei átfogó képet nyújtanak arról, hogyan látják a munka világát a munkavállalók és a munkáltatók Magyarországon. Az adatok alapján kirajzolódik, hogy az elvárások és az ajánlatok között különbségek tapasztalhatók, különösen a juttatások és a bércsomagok területén. Az értékelés célja, hogy ezekre a tendenciákra rávilágítson, és segítséget nyújtson a munkaerőpiaci párbeszédhez.

Munkavállalói nézőpont – motivációk és helyzetkép

A kutatás egyik legmeghatározóbb megállapítása a munkahelyváltásra való nyitottság mértéke. A felmérés szerint a munkavállalók 68,6 százaléka nyitott erre a lehetőségre: 40,8 százalék akkor lépne, ha egy megfelelő ajánlatot kapna, míg 27,6 százalék már aktívan keres új lehetőséget. Ez az arány jól mutatja, hogy a munkavállalók jelentős része folyamatosan figyelemmel kíséri a munkaerőpiaci mozgásokat, és nyitott az előrelépésre. A váltási szándék mögött elsősorban anyagi szempontok húzódnak: a válaszadók 65,8 százaléka számára egy kedvezőbb bér- és juttatási csomag lenne az elsődleges indok a munkahelyváltásra. A második leggyakrabban említett tényező – a kellemesebb munkakörnyezet – lényegesen kisebb arányban (15,1 százalék) jelent meg, míg a rugalmas munkavégzés (10 százalék) és a szakmai fejlődési lehetőségek (7,8 százalék) további, de kevésbé domináns szempontként szerepeltek.

A válaszadók 87,5 százaléka szerint a jelenlegi munkahelyükön történő hosszú távú elköteleződést leginkább az alapszintű fizetés növelése ösztönözné, de fontos tényezőként jelent meg a karrierben történő előrelépés lehetősége (49,3 százalék) és a rugalmasabb munkavégzés is (36,8 százalék). A jelenlegi bérekkel kapcsolatos elégedettség ugyanakkor visszafogott képet mutat: a válaszadók 59,2 százaléka elégedetlen vagy nagyon elégedetlen jelenlegi fizetésével, miközben az elmúlt két évben csak 13,8 százalékuk kapott 10 százalékot meghaladó emelést.

A béren kívüli juttatások jelenléte szintén vegyes képet mutat. A leggyakoribb juttatások közé tartozik a teljesítménybónusz és a rugalmas munkavégzés lehetősége (egyaránt 38,8 százalék), valamint az étkezési hozzájárulás (25 százalék) és a magán egészségbiztosítás (23,7 százalék). Ugyanakkor a válaszadók körülbelül 8 százaléka semmilyen extra juttatásban nem részesül, és sokan egyéni keretként kezelhető, rugalmas juttatási rendszer bevezetését szorgalmaznák. A válaszadók több mint fele (55,9 százalék) említette, hogy szívesen látna személyre szabható, felhasználóbarát juttatási csomagokat, míg 41,5 százalék szerint a rugalmas munkavégzés további kiterjesztése lenne a leginkább kívánatos fejlesztés. Érdekesség, hogy egy 20 százalékkal magasabb fizetést kínáló állásra a válaszadók 36,8 százaléka azonnal igent mondana, míg közel fele (49,3 százalék) a juttatási csomagtól tenné függővé döntését.

Munkáltatói nézőpont – kínált juttatások és gyakoriságuk

A munkáltatói válaszok alapján a leggyakrabban kínált juttatások közé tartozik a teljesítményalapú bónusz (55,1 százalék) és a rugalmas munkarend vagy távmunka lehetőség (51,9 százalék), amelyek messze a legelterjedtebb béren kívüli elemek. Ezeket követik az étkezési hozzájárulás (36,7 százalék) és a magán egészségbiztosítás (22,8 százalék), utóbbi esetében azonban a családtagokra kiterjesztett fedezetet már csak 10,8 százalék kínál. Az olyan kiegészítő juttatások, mint például tréningek, képzési keretek vagy wellness előfizetések 15–30 százalék közötti gyakorisággal jelennek meg, míg a mentálhigiénés támogatás (7,6 százalék) vagy az extra szabadnapok (13,9 tized százalék) ritkábban fordulnak elő. A válaszadók egy része (kb. 8 százalék) olyan egyedi juttatásokat is említett, mint az irodai masszázs, partneri kedvezmények vagy egyéb szolgáltatás alapú támogatások.

A jövőre vonatkozó tervek tekintetében a többség inkább kivár: 65,2 százalék nem tervez változást a juttatási struktúrában, míg csupán 10,1 százalék jelezte a költségkeret növelését, és 13,3 százalék tervezi új típusú juttatások bevezetését. Érdekesség, hogy ezzel párhuzamosan 11,4 százalék éppen csökkenteni készül a meglévő csomagját. A válaszok alapján a cégek többsége jelenleg nem kezeli aktívan a juttatási rendszer fejlesztését stratégiai területként.

A munkáltatók szerint az új munkatársak bevonzásában és a jelenlegi dolgozók megtartásában a munkabér és juttatási csomag (43 százalék), valamint a munka és a magánélet egyensúlya (44,9 százalék) a legfontosabb tényezők. Ezzel szemben az előrelépési lehetőségek (7 százalék), a szervezeti kultúra (3,2 százalék) és a menedzsment szerepe (1,9 százalék) alig jelentek meg a válaszokban. Ugyanakkor a bérstratégia felülvizsgálatára vonatkozó tervek is mérsékeltek: a munkáltatók fele nem tervez változtatást, és csak 6,3 százalék számol jelentősebb átalakítással a következő tizenkét hónapban.

A visszajelzések gyűjtésében is vegyes gyakorlatok figyelhetők meg: bár a vállalatok közel 28 százaléka használ belső kérdőíveket, és 26 százalék él egyéni megbeszélésekkel, 39,9 százalék egyáltalán nem gyűjt rendszeresen visszajelzést a bérekkel és juttatásokkal kapcsolatban. Ez azt jelzi, hogy a munkáltatói oldalon sok esetben hiányzik a strukturált párbeszéd, amely lehetővé tenné a dolgozói elvárások pontosabb megismerését és az ajánlatok ennek megfelelő alakítását.

A válaszadó munkáltatók körében a leggyakrabban biztosított juttatások közé tartozik a teljesítményalapú bónusz (55,1 százalék), a rugalmas munkarend vagy home office lehetősége (51,9 százalék) és az étkezési hozzájárulás (36,7 százalék). Ezek mellett magán egészségbiztosítást 22,8 százalék nyújt, míg például családtagokra is kiterjedő biztosítást vagy mentálhigiénés szolgáltatást 10 százalék alatti arányban kínálnak.

Összevetés: munkavállalói elvárások és munkáltatói ajánlatok

A válaszok összehasonlítása alapján kijelenthető, hogy a munkavállalók és munkáltatók más-más súlypontok mentén gondolkodnak a javadalmazásról és juttatási rendszerekről. Míg a munkavállalók számára a bér és a hozzá kapcsolódó csomag döntő fontosságú (több mint 65 százalékuk ezt jelölte meg váltási okként), a munkáltatók többsége a juttatások terén inkább alapvető vagy alacsony értékű megoldásokat alkalmaz. A nem pénzbeli, de értékalapú juttatások – például egészségügyi támogatás vagy rugalmas munkavégzés – megjelennek, de nem egyenletes eloszlásban.

A kutatás alapján érdemes lehet a jövőben olyan munkáltatói stratégiákra fókuszálni, amelyek figyelembe veszik a dolgozói preferenciák széles spektrumát, és versenyképes juttatási formákat kínálnak. A nyitottság a munkahelyváltásra, valamint az erőteljes jövedelmi motivációk jelzik, hogy az ajánlatok finomhangolása hozzájárulhat a hosszabb távú lojalitás és elköteleződés kialakításához.