Amerika nyomkövető eszközöket rejt el AI-mikroprocesszor-szállítmányokban a kínai csempészek leleplezéséért

Az amerikai hatóságok titkos helymeghatározó készülékeket rejtenek a tengerentúlra szállított csúcstechnológiás félvezetők csomagjaiba, hogy kézre keríthessék azokat, akik az amerikai kiviteli tilalom alá eső országokba juttatják ezeket a termékeket. Ez a korábban titokban tartott módszer jelentős lépés az amerikaiak részéről, hogy csúcskategóriás félvezetőik ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe.

Két, a műveletekről közvetlen tudomással bíró forrás megerősítette, hogy az amerikai nyomozóhatóságok titokban nyomkövetőket helyeznek el bizonyos szállítmányokban. Ezek a szállítmányok mesterséges intelligenciához fejlesztett feldolgozóegységeket tartalmaznak, amelyek kiviteli tilalom alá esnek. A műveletek főként olyan nagy gyártók termékeit célozzák, mint az Nvidia és az AMD, amelyeket gyakran a Dell és a Super Micro Computer szervereibe építenek be.

A követési program nem minden szállítmányt érint, csak azokat jelölik ki, amelyeknél szabályszegés gyanúja merülhet fel. A cél erős bizonyítékok összegyűjtése, amelyek alapján vádat lehet emelni azok ellen, akik hasznot húznak a nemzetbiztonsági célokat szolgáló kiviteli tilalmak kijátszásából.

A mesterséges intelligencia-szerverkereskedelem öt további szereplője is megerősítette a követési műveletek létezését. Elmondásuk szerint a készülékeket rendszerint a szállítási dobozokba rejtik, bár nem világos, hogy pontosan hol helyezik el őket a szállítás során. Néhány esetben kisebb nyomkövető egységeket magában a szerverberendezésben is találtak.

Egy tavaly készült vizsgálat feltárta ezeknek a megfigyelési akcióknak az összetettségét. Egy Dell-szállítmányban, amely Nvidia feldolgozóegységeket tartalmazott, nagy külső követőket helyeztek el a szállítókonténereken, és apró, rejtett eszközöket a csomagolásban. A félvezető-kereskedelem egyes résztvevői arról számoltak be, hogy mobiltelefon méretű nyomkövetőket találtak, majd távolítottak el az elfogott szállítmányokból.

A program több amerikai hatóság összehangolt munkájával működik. A Kereskedelmi Minisztérium kiviteli engedélyezéssel foglalkozó hivatala vezeti a nyomozásokat. A Belbiztonsági Hivatal és az FBI akkor kapcsolódik be, amikor bűncselekmény gyanúja merül fel.

Sem a Belbiztonsági Hivatal, sem az FBI nem válaszolt a megkeresésekre. A Kereskedelmi Minisztérium nem kívánt nyilatkozni konkrét nyomozási módszerekről. A kínai külügy képviselői közölték, hogy nincs tudomásuk a követési programról.

A Dell Technologies közleményben kijelentette, hogy „nincs tudomása arról, hogy az amerikai kormány nyomkövető berendezéseket helyezne el termékszállítmányaiba”. A Super Micro Computer nem nyilatkozott a kormányzati követési tevékenységekről, de jelezte, hogy világszerte biztonsági intézkedésekkel védi működését és ügyfeleit.

A nyomkövető berendezések csak egyike az egyre bővülő ellenőrzési eszközöknek. A Kongresszusban jelenleg tárgyalt törvényjavaslatok szerint az amerikai feldolgozóegység-gyártóknak közvetlenül termékeikbe kellene építeniük a helymeghatározó technológiát. Ez lehetővé tenné a folyamatos megfigyelést, a jelenlegi, csak egyes nyomozásokhoz kapcsolódó követés helyett.

A kiviteli tilalmak megsértése súlyos következményekkel jár. A közelmúltban letartóztatott kínai állampolgárokat több tízmillió dollár értékű, állítólagosan csempészett feldolgozóegységek illegális szállításával vádolják. A bírósági iratok szerint a csempész hálózatok egyre ravaszabbá váltak, a résztvevők figyelmeztetik egymást, hogy alaposan vizsgálják át a szállítmányokat kormányzati nyomkövetők után kutatva.

„Figyelj oda, van-e rajta követő, alaposan meg kell nézned” – áll egy elfogott üzenetváltásban a gyanúsítottak között az Igazságügyi Minisztérium egyik nemrégiben benyújtott vádirata szerint.

A félvezetőipar a nagyhatalmak közötti technológiai verseny középpontjában áll. Az amerikai cégek uralják a világ mesterséges intelligenciához fejlesztett feldolgozóegységeinek gyártását, ami jelentős befolyást ad Washington kezébe, és amelyet egyre gyakrabban használ stratégiai célokra. A 2022-ben bevezetett kiviteli tilalmak azóta a fejlett számítástechnika egyre szélesebb körére terjedtek ki.

Kína gazdasági zsarolásnak nevezi ezeket az intézkedéseket, amelyek szerinte a technológiai fejlődés elfojtását szolgálják. Peking kiberbiztonsági szabályozója nemrég magához rendelte az Nvidia vezetőit, hogy kifejezze aggodalmát az amerikai feldolgozóegységekben esetleg elhelyezett „hátsó ajtók” miatt, amelyek távoli megfigyelést vagy irányítást tennének lehetővé. A cég kategorikusan cáfolta, hogy ilyenek léteznek.

A tilalom alá eső árukba rejtett nyomkövetők használata évtizedek óta ismert gyakorlat. Egy 1985-ös, a Hughes Aircraft céggel kapcsolatos ügy teremtett jogi alapot ahhoz, hogy érzékeny szállítmányokba megfigyelési technológiát helyezzenek. Az amerikai ügynökök közigazgatási engedéllyel vagy bírói végzéssel telepíthetik ezeket az eszközöket, a konkrét nyomozástól függően.

A vállalatokat esetenként tájékoztatják a nyomkövetők elhelyezéséről, attól függően, milyen szerepet játszanak a folyamatban lévő nyomozásban. Azokat a cégeket, amelyek nem gyanúsíthatók jogsértéssel, értesítik, és hozzájárulásukat kérik az eszköz telepítéséhez. Azok, akik nyomozás alatt állnak, általában nem tudnak róla, amíg fel nem fedezik a nyomkövetőket, vagy ki nem derül bírósági tárgyaláson.

A jelenlegi ellenőrzési módszerek hatékonysága folyamatos kihívásokkal szembesül. A kifinomult csempész hálózatok továbbra is működnek harmadik országokon (például Malajzián, Szingapúron vagy az Egyesült Arab Emírségeken) keresztül. Ezek az átirányítási trükkök megnehezítik a leleplezést, és hatásköri problémákat okoznak az amerikai nyomozóknak.

A legutóbbi razziák jól mutatják mind az illegális átirányítások méretét, mind az amerikai kormány elszántságát a jogsértők üldözésében. A hónap elején történt letartóztatások több tízmillió dollár értékű, állítólagosan csempészett feldolgozóegységeket érintettek, ami arra utal, hogy a feketepiaci kereslet a szigorított ellenőrzések ellenére is erős maradt.

A titkosszolgálatok olyan szervezett csempész tevékenységek létezését dokumentálták, amelyek legális kereskedelmi csatornákat használnak fel illegális szállítások leplezésére. Ezek a hálózatok gyakran több közvetítőt alkalmaznak több országban, ami csökkenti a hagyományos bűnüldözési módszerek hatékonyságát.

A jelenlegi amerikai kormányzat jelezte, hogy egyes kiviteli tilalmakat enyhíthet, miközben fenntartja az alapvető nemzetbiztonsági védőintézkedéseket. Ez az egyensúlyozás rávilágít az egymással ellentétes érdekekre: az iparági szereplők bővebb piaci hozzáférést szeretnének, míg a biztonsági tisztviselők a technológiai védelem szigorítását szorgalmazzák.

A Kongresszusban kétpárti támogatást élveznek az szigorúbb ellenőrzési intézkedések; mindkét párt képviselői támogatják a megfigyelési képességek fejlesztését célzó kezdeményezéseket. A javasolt helymeghatározási követelmények alapvető változást jelentenének: a beépített megfelelőség-ellenőrzés irányába terelnék a rendszert, a jelenlegi utólagos nyomozási módszerek helyett.

Az iparági szereplők elismerik, milyen nehéz egyensúlyozni a jogszerű üzleti tevékenységek és a nemzetbiztonsági követelmények között. A világpiacon működő vállalatoknak bonyolult szabályozási környezetben kell eligazodniuk, miközben versenyképes pozíciót kell megtartaniuk a gyorsan változó technológiai ágazatokban.

A nyomkövetési program jól mutatja azt a szélesebb változást, ahogy a kormányok a technológiai kiviteli tilalmakhoz viszonyulnak a stratégiai versengés korában. A hagyományos árukra tervezett régi módszereket hozzá kellett igazítani a fejlett félvezető-technológia sajátos jellemzőihez és az ezekkel kereskedő kifinomult hálózatokhoz.

Az amerikai hatóságok folyamatosan finomítják módszereiket a csempész technikák fejlődésével párhuzamosan. A hagyományos nyomozási eljárások és az új megfigyelési eszközök ötvözése azt mutatja, hogy a technológiai fölény védelmében újszerű, a mai kihívásokhoz igazodó módszerekre van szükség. 

(A Reuters/Yahoo Finance, Slashdot, Seeking Alpha, The Business Standard forrásai nyomán.)