Legutóbb közel 3 százalékkal mérte alá a Mi Hazánkat a kormányközeli intézet, amely új „méréssel” jelentkezett

Nem kis meglepetést váltott ki a közélet iránt érdeklődők körében a Magyar Társadalomkutató Kft. legújabb közvélemény-kutatása, amely szerint a Fidesz 49 százalékon áll, míg a Tisza Párt támogatottsága 41 százalék. A felmérés nemcsak a két vezető politikai erő közti különbséggel keltett feltűnést, hanem azzal is, hogy a Mi Hazánk Mozgalmat mindössze 3 százalékra mérte – annak ellenére, hogy az elmúlt időszak választási eredményei és más mérések jóval magasabb támogatottságot jeleznek.

Valóság és felmérés: messze esnek egymástól

A 2024-es európai parlamenti választásokon a Mi Hazánk 6,77 százalékos eredményt ért el, ami stabil jelenlétet jelent, és mandátumot is szereztek az Európai Parlamentben. Az önkormányzati választáson pedig a vármegyei listán átlagban 15–20 százalékot hoztak, a déli vármegyékben ennél is magasabbat, közel 25 százalékot. 

Ráadásul az elmúlt hónapok időközi országgyűlési választásai is arra utalnak, hogy a párt tovább erősödött politikai térképen: Dúró Dóra a Tolna vármegyei 2. választókerületben közel 20 százalékot ért el, míg Balog Csaba Újpesten több mint 6 százalékot szerzett – utóbbi különösen figyelemre méltó, hiszen Budapest hagyományosan gyengébb terep a Mi Hazánk számára. Ha a fővárosban 6 százalék felett állnak, az országosan jóval magasabb. 

Ezek a tények éles ellentétben állnak a Magyar Társadalomkutató „méréseivel”, amelyek egy országos 3 százalékos támogatottságot feltételeznek. Ráadásul a Társadalomkutató állítása, miszerint ők „már 2022-ben is egyedüliként mérték bejutó pártnak” a Mi Hazánkat, nem állja meg a helyét kritikátlanul. 

Ugyanis 2024-ben épp ez az intézet mérte a pártot az EP-választás előtt csupán 4 százalékra – szemben a valódi 6,77 százalékos eredménnyel. Ez tehát jelentős alulmérésnek bizonyult. 

Nemcsak a Mi Hazánk esetében merülnek fel kérdések, hanem a Fideszre mért 49 százalékos eredménynél is. Az utóbbi hónapokban több, egymástól független kutatóintézet is azt jelezte, hogy a kormánypárt népszerűsége csökkenő tendenciát mutat, és egyre szorosabbá válik a verseny a Tisza Párttal. A 49–41 százalékos különbség tehát nemcsak túlzónak, hanem politikai realitásoktól elrugaszkodottnak is tűnik.

Kutatás vagy kampányeszköz?

Mindezek fényében jogosan vetődik fel a kérdés: vajon valóban közvélemény-kutatásról van szó, vagy inkább egyfajta hangulatkeltő, a politikai térképet mesterségesen torzító manipulációról? Az efféle mérések nem csupán szakmai kérdéseket vetnek fel, hanem a demokratikus nyilvánosság működését is sértik. Amikor a közvélemény-kutatások inkább eszközei lesznek a politikai hadviselésnek, mintsem annak objektív leírói, az nemcsak az adott intézet hitelességét ássa alá, hanem a választók tájékozódási lehetőségeit is.

(Kép: Juhász Gyula, a Magyar Társadalomkutató kutatási igazgatója a Hír TV-ben)