Sztrájkot helyzetek kilátásba az egészségügyi dolgozók

A Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Orvosok Szakszervezete és a Független Egészségügyi Szakszervezet közös nyomásgyakorló akcióba kezdett, miután eredménytelenül zárultak tárgyalásaik a kormánnyal a bérek és az egészségügyi ráfordítások emeléséről. A három szervezet bejelentette: közösen gyűjtik az egészségügyi dolgozóktól a túlmunkaszerződések felmondásáról szóló nyilatkozatokat – adta hírül az ATV.

A szakszervezetek becslése szerint az egészségügyi rendszerből a dolgozók mintegy 40 százaléka hiányzik, ami óriási terheket ró a pályán maradókra. A túlterheltség és kiégés következményeit pedig az egészségügyi ellátásra szoruló emberek épp úgy megszenvedik, mint a dolgozók. 

Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke kiemelte:

„A túlmunka nélkül számos intézmény működése kerülne veszélybe, sokan ugyanis másodállásban is kénytelenek dolgozni.”

A szakszervezetek kiemelt célja az önként vállalt túlmunka arányának csökkentése. „48 órán túl munkavégzést egyoldalúan nem lehet elrendelni, ehhez megállapodás szükséges. Ha nem kötünk ilyen megállapodásokat, vagy felmondjuk azokat, azzal érzékelhető nyomást tudunk gyakorolni” – fogalmazott Soós. A szakszervezetek által felhozott problémák olyannyira szembetűnőek, hogy azokat korábban még az egészségügyi államtitkár is elismerte. 

Közben a Publicus Intézet felmérése azt mutatja, hogy a magyar társadalom több mint fele nem tartaná jó döntésnek, ha gyermeke az ápolói hivatást választaná:

54 százalékuk rossznak, mindössze 30 százalékuk ítéli jónak ezt a pályaválasztást, 

ami azért sokat elmond a szakmáról. Nemzetközi összehasonlításban Magyarország a 34 OECD-ország közül a 23. helyen áll az egy főre jutó ápolói végzettségűek számában. A lista élén Ausztrália és Svájc található.

Nem csábító hivatás

Aligha meglepő, hogy kevesen vágynak erre a pályára, mikor az óriási stressz és hatalmas felelősség mellé egy szakdolgozó alapbérként örülhet, ha pályája elején megkapja a nettó 300 ezer forintot. A tapasztaltabbaknak is be kell érnie nettó 400–465 ezer forinttal. (Hasonló a helyzet a tanári pályával is, aminek látjuk is a következményét. Nyilván, tisztelet a kivételnek, de a megalázóan alacsony bérek miatt ezt a rendkívül fontos szakmát az utóbbi évtizedekben a minőséget képviselő pedagógusok helyett nagy többségében szélsőliberális agitátorok töltötték fel, akik egyébként semmihez sem értenek, csak az agymosáshoz.)

Sztrájkot helyeztek kilátásba

A kamara és a két szakszervezet közölte: sztrájktárgyalásokat is kezdeményeznek a kormánnyal, hogy elérjék az inflációnak megfelelő béremelést és a szakma társadalmi elismertségének növelését.