A fürstenfeldi imposztor, akinek a soproni népszavazást köszönhetjük

Egy elfeledett magyar hős, a Rongyos Gárda egyik alapítója, Thurzó Lajos felkelő százados horvátzsidányi sírját mentette meg az utolsó pillanatban hazafiak egy lelkes civil csapata. A katonatisztnek a nyugat-magyarországi felkelésben betöltött, nemzetmentő parancsnoki szerepét alig őrzi az emlékezet, pedig fontosságát jól mutatja, hogy az 1929-ben kiadott Lajtabánság ezüst emlékéremből az ötös számút kaphatta meg.

Thurzó Lajos százados végigharcolta az első világháborút, 1914-ben megsebesült, vitézségéért 1916-ban és 17-ben bronz Signum Laudissal és Katonai Érdemkereszttel tüntették ki. 

Az 1920–21-es nyugat-magyarországi felkelés egyik vezetője volt, nevéhez fűződik a fölöstömi (fürstenfeldi) osztrák fegyverraktár készletének megszerzése. 

A Rongyos Gárda alföldi brigádjának alapítója Szolnokon – ahová az első világháborús vereség után, 1919 májusában érkezett – ezrede maradékával felvette a harcot Szamuely csapataival, végül az ostromgyűrűből nyolcvanad magával kitörve érkezett Szegedre. 1919 júliusától kiképzőként tevékenykedett a Nemzeti Hadsereg szerveződő egységeiben.

„1920. július 30-án Thurzó egyik vezetője volt annak a merész akciónak, amelynek során alig száz magyar felkelő rövid időre elfoglalta az osztrák területen lévő Fürstenfeld (Fölöstöm – a szerk.) kisvárost. Lefegyverezték a több száz főből álló osztrák helyőrséget, elfoglalták az ottani fegyverraktárat, hatalmas mennyiségű fegyvert és lőszert zsákmányoltak. Thurzó nemcsak a terv kidolgozásában vett részt, hanem személyesen is felügyelte a hadi felszerelés elszállítását.” – mondja Tatár József, a téma kutatója.

„A raktárból szerzett fegyverek nélkül a 1921-es nyugat-magyarországi felkelés nem valósulhatott volna meg. Thurzó feladata volt, hogy a készletet eljuttassa a felkelőknek, akik ezzel fegyveres ellenállást tudtak szervezni az osztrák bevonulás ellen. 

A sikeres felkelés vezetett végül a soproni népszavazáshoz,, amely részben visszaadta a magyar lakosság számára a területet”

– foglalja össze a kutató Thurzó Lajos sorsfordító katonai sikerét. A Lajtabánságról, és a fürstenfeldi virtuóz katonai akcióról Imposztorok címmel film is készült az 1969-ben.

A sír felkutatását feleségének családi emlékezete alapján kezdte meg Tatár József 2021-ben, és épp az utolsó pillanatban bukkant rá a horvátzsidányi templomkert temetőjében, mert a temető a nagyon leromlott állapotú sír felszámolására készült.

A síremlék felújítására előbb a hivatalos szervek és szervezetek figyelmét próbálták felhívni, de sehol sem találtak fogadókészségre, így maguk álltak neki a rendbetételnek.

Anyagi ráfordítással és munkával részt vett a felújításban Tatár József mellett Lakatos József, Kovacsics Zsolt, Benkő Zoltán, Bodó Dávid, Őri Ágnes, Őri Bálint és Giczy József, aki huszonöt évre megváltotta a sírhelyet.

Rajtuk kívül egy idős celldömölki hölgy is adománnyal járult hozzá a síremlék felújításához.

Ezek a jeles hazafiak nemcsak a Mi Hazánk mozgalomban vállalnak szerepet, hanem fontosnak tartják azt is, hogy civil kezdeményezésekkel erősítsék a nemzeti összetartozás eszméjét, és ápolják a magyar hagyományokat. Tervezik egy civil egyesület létrehozását is az elfeledésre ítélt magyar hazafiak emlékének megmentésére, ápolására. Thurzó Lajos felkelő százados sírját védett sírrá akarják nyilváníttatni, és kopjafaavatással szeretnének tisztelegni emléke előtt.