Miért nem lopás, hogy Magyar Péter elvette a telefont?

Miért nem lopás, hogy Magyar Péter elvette a telefont? Azért nem, mert rablás. Egyértelműen, amit igazán csak a jogi csűrcsavarás eszközeivel lehet másként minősíteni. A lopás a 2012. évi C. törvény, azaz a Büntető Törvénykönyv 370. § 1. bekezdése szerint: „Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.”

Azért vette el a miniszterelnök a telefont, hogy eltulajdonítsa? Tulajdonolni akarta? Dehogy! Van neki százszor jobb. Tolvaj-e Magyar Péter? Dehogy. 

A tolvaj óvatos, kerüli a feltűnést, hogy megszerezze, amit akar. Magyar Péter gőgös és önhitt, minden mozdulatával és szavával a feltűnést, az elismerést keresi.

A lop szó egyébként a magyarul jól értőknek el is mondja, hogy milyen cselekvés a lopás. A lop szó tőrokonai a lopakodva, lapulva, lappangva, meg-lep-etésszerűen. Még tán a libben hangulatfestő szavunk is lefesti a cselekvés alig-alig észrevehető jellegét (a p és a b hangunk egymás zöngétlen-zöngés párjai). A lopásnak mint cselekvésnek a Czuczor–Fogarasi-nagyszótár szerint „két fő sajátsága van, úgymint az elvivés és alattomosság”.

A villamoson a tolvaj lehetőleg észrevétlenül emeli el a pénztárcádat. Ha meglök, hogy ne vedd észre, és amúgy is négyen állnak körül büdösen és hangosan, hogy eltereljék a figyelmed, az már erőszak, bár a jog szerint csak minősített esete a lopásnak.

A jog ma igen megengedő lopás terén. 

Bizonyára azért, mert a jogászok ritkán járnak a négyes-hatoson. Ötvenezer forint értékhatárig csak szabálysértésként, ötszázezer forintig vétségként bírálják el a tolvajlást, pedig a régi magyar jogrendben a lopás volt az egyik legsúlyosabban megítélt cselekmény.

Szent László királyunk egy tyúk értékénél alacsonyabb mértékű lopást megvakíttatással, egy annál nagyobb értékre elkövetett lopást akasztással rendelt büntetni. Dr. Varga Tibor jogtörténész kitűnő Szent Korona-előadássorozatában egy külön fejezetet rendelt annak bemutatására, őseink miért sorolták a legsúlyosabb bűnök közé a lopást.

A rablás nyíltan és erőszakosan zajlik, akkor is, ha csak egy zacskó cukrot vesznek el. Az erőszak mindenképp fennáll Magyar Péter elkövetésében, még akkor is, ha nem kellett fizikailag nagy erőt bevetnie ahhoz, hogy kikapja a tulajdonos kezéből a telefont. Hisz az erőszak azzal megvalósult, mert a tulajdonos nem akarta odaadni neki a telefonját, azt el kellett vennie tőle, hogy megszerezze, akármilyen utólag, hajánál fogva előrángatott erkölcsi indokra is hivatkozik a rabló.

Az erkölcsi érzék, amely nyelvünkben a lopás és a rablás közti különbséget egyértelműsíti, a miniszterelnök támadását a videózó ellen tisztán és világosan a rablás kategóriájába helyezi. Most már a jogászokon a sor, hogy a nyilvánvalót kiforgassák, és addig magyarázzák, míg végül az ellenkező eredményre nem jutnak.

Csak aztán nem szabad csodálkozni, amikor a jogtisztelet végképp eltűnik, és a társadalom elégtételt vesz a jogászokon is éppúgy, ahogy most a fideszeseken.

Kapcsolódók: