Szigorúbb törvényeket kell alkotni az egyetemek közpénzköltésére

Egy hete jelent meg a Magyar Közlönyben a kormány 1354/2025 (X.3) határozata a Neumann János Egyetem campusfejlesztésének lezárásához szükséges intézkedésekről, vagyis a campus befejezéséhez szükséges pénz juttatásáról. Hankó Balázs miniszter azt is közölte, hogy a következő években a kormány ezerháromszáz milliárd forintot biztosít az egyetemek infrastruktúrájának fejlesztésére. A hatalmas összeg helyes elköltése azonban súlyos kérdéseket vet fel az elmúlt hónapokban napvilágra került egyetemi vagyongazdálkodási hírek alapján.

Ahogy a rendszerváltás évei alatt a termelő vagyon, a gyárak, üzemek privatizációja folyt le, úgy folyik most az oktatáson és az egészségügyön keresztül az állam vagyonának és bevételeinek magánosítása úgynevezett modellváltásokkal. Áttelepítik a közvagyont képező ingatlanvagyonokat az egyetemi alapítványokba, majd onnan magántőke- és ingatlanalapokba kerülnek, vagy magáncégek profittermelő tulajdonába, használatába. Folyik a magánalapítással létrejött, de közfeladatot ellátó intézmények állami pénzekkel való felhizlalása is.

(Forrás: index.hu)

Példa erre a napokban az Óbudai Egyetem Rudolf Kalman alapítványáról is megjelent a sajtóhír, hogy százharminchat milliárd forintnyi, különböző magántőkealapokban tartott vagyona után több esetben csak a futamidő végén, 2041, illetve 2044 után lehet hozzájutni a pár százaléknyi hozamhoz. A befektetési jegyek között van húsz, huszonnégy és huszonnyolc éves futamidejű is,  ami nem tűnik gyümölcsöző befektetésnek, főleg ha az inflációt is figyelembe vesszük. 

A Neumann Egyetem esete a másik állatorvosi ló. Hódi Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom kecskeméti önkormányzati képviselője így foglalja össze az utóbbi öt év eseményeit: „A Neumann János Egyetemért Alapítvány (NJA) 2020-ban 44,4 milliárd forintot kapott kifejezetten infrastruktúra fejlesztésre, majd 2021-ben további 100 milliárd forintot »az egyetem fejlesztésére és az alapítványi célok megvalósítására«. 

Csakhogy a megkapott forrásokból építkezés helyett 127,5 milliárd forint értékben a Magyar Nemzeti Bank PADME Alapítványának tulajdonában álló Optima vállalati kötvényeket vásároltak. 

Illetve valószínűleg felsőbb nyomásra Optimát kellett vásárolniuk a pénzen, amikor Matolcsyék már látták, hogy a PADME vagyonának értéke a rossz befektetések miatt jelentősen csökken.”

Ezt állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése, amely a Magyar Nemzeti Bank közalapítványainak pénzkezelését, mintegy ötszáz-hatszázmilliárdnyi kétes pénzkihelyezését tárta fel. Eszerint az Optima pedig a pénz egy részét egy lengyel tőzsdei cég, a GTC részvényeibe tette, ami azóta elvesztette értéke nagy részét. A Magyar Nemzeti Bank alapítványainak ötszáz-hatszázmilliárdos kockázatos kihelyezéseit feltáró vizsgálat súlyos hiányosságokra mutatott rá, az alapítvány gazdálkodását „szakmaiatlannak és kockázatosnak” minősítette.

A kecskeméti egyetem már tavaly év elején megpróbálta elkezdeni visszakérni a kölcsönadott pénzt, de mivel az Optima sem tudja veszteség nélkül kivenni a pénzt a lengyel leányvállalatából, egyelőre az NJEA-nak sem adták vissza a kölcsönkapott összeget. Inkább átadta az NJEA-nak a Wepmark Kft.-t, egy ingatlan bérbeadással és üzemeltetéssel foglalkozó céget, és ezzel papíron 16 milliárd forinttal csökkenthette az alapítvánnyal szembeni, a kamatok nélkül 127,5 milliárd forintos tartozását. 

De mit kezdjen egy egyetem egy ingatlanokat bérbeadó céggel? És ki döntött arról, hogy befektetésekbe kerüljön az építésre adott állami pénzforrás? 

– teszi fel a legfontosabb kérdést a Mi Hazánk képviselője, amelyre azóta sincs válasza a kecskeméti polgármesternek, aki kuratóriumi tagként szintén ott ült az alapítványban, amikor ezeket a döntéseket meg kellett szavazni.

Az Állami Számvevőszék úgy véli, az Optima, a PADME és a Neumann János Egyetemért Alapítvány közti „személyi összefonódások is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a Kuratórium az Alapítvány szervezeti érdekei elé a kötvényt kibocsátó érdekeit helyezte”. 

Az ÁSZ megállapította azt is, hogy az akkor hatályos alapító okirat alapján dr. Csizmadia Attila Norbert, aki a vagyonvesztés időszakában egyként volt kuratóriumi elnöke a PADME-nak és a NJEA-nak is, az NJEA alapítvány kuratóriumi tagja sem lehetett volna. Az ÁSZ jelentése szerint a kuratórium tagja, aki a PADME Alapítvány igazgatója is volt – Bánkuty Tamásról lehet szó –, „rendszeresen szavazott a befektetésekkel kapcsolatos döntéseknél, érintettségét nem jelezte a törvényben előírtak ellenére”. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatban Csizmadia kijelentette, hogy a PADME és az NJEA „közötti személyi átfedések az évek alatt a közös érdekek megerősítését (és kivitelezését) segítették, az összeférhetetlenség nem állt és nem áll fenn”.

Ami igaz is. Csak éppen a közös érdek nem az egyetemi campus felépítése volt, hanem az Optima vagyonvesztésének áthárítása. Az állam pedig majd ad az építkezésre újból pénzt, mert a Mercedes-gyárnak is az építkezés befejezése az érdeke, az pedig sem a kormányt, sem az érintett kuratóriumi elnököket, és a kecskeméti polgármestert sem érdekelte, hogy a magyarságnak érdeke-e kétszer kifizetni egy építkezést.

Vagy hogy jó befektetés-e 2040-ig nem kamatozó kötvényekbe fektetni az egyetemi vagyont. Vajon a kulturális miniszter által megígért ezerháromszáz milliárd forintnak is az lesz a sorsa, hogy elúszik mindenféle magánérdekeltségekbe? Sürgős szigorításra van szükség a törvénykezésben, amelynek lényege: állami bevételt csak hazai célra lehessen felhasználni, és az állami ingatlanok ne kerülhessenek külföldi magántulajdonba, mint például a most eladott Belügyminisztérium épülete. A hazai föld, az itthon megtermelt pénz, adó, felépített ingatlan hazai célt és gazdagodást szolgáljon.