Hajlandó-e Orbán Viktor felvetni Kárpátalja státuszának kérdését a budapesti Trump–Putyin-találkozón? (+VIDEÓ)

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke YouTube-csatornáján is közzétette az Orbán Viktor miniszterelnökkel hétfőn folytatott parlamenti vitáját. „Történelmi esemény várható Budapesten, jöhet az amerikai és az orosz elnök Magyarországra. De a kérdés, hogy a magyarság tud-e bármit profitálni a történelmi találkozóból. Felveti-e a magyar miniszterelnök Kárpátalja státuszának kérdését?” – fogalmazott a pártelnök a videó leírásában.

Az országgyűlési vitában Toroczkai felhívta a figyelmet arra, hogy „a trianoni rendkívül igazságtalan és gyalázatos békediktátum óta nem sok ilyen történelmi jelentőségű találkozóra, eseményre került sor Magyarországon, Budapesten. Itt a remek alkalom, hogy ebből a rettenetes igazságtalanságból valamit jóvátegyen a nagyvilág”. Ezután a kormányfőhöz szegezte a kérdést, hogy hajlandó-e ezen a találkozón felvetni Kárpátalja státuszának kérdését, valamint a kárpátaljai magyarok és a ruszinok jogainak sárba tiprását.

A Mi Hazánk elnöke emlékeztetett, hogy 1991-ben volt egy olyan legitim törvényes népszavazás Ukrajnában, amelyet ugyanazon a napon tartottak, amikor Ukrajna függetlenségéről is tartottak egy referendumot. Ezen a népszavazáson 80 százalékos többséggel döntöttek Kárpátalja önrendelkezéséről, egy széles körű autonómiáról. A pártvezető felszólalásában azt is számonkérte a miniszterelnöktől, hogy soha nem hallani tőle, hogy nemzetközi fórumokon felvetné ennek kérdését.

Orbán Viktor válaszában elmondta, hogy szerinte a találkozóra úgy érdemes tekinteni, mint  „a magyar gazdaság és a magyar emberek elemi életkörülményeit befolyásoló eseményre”. Ezután úgy fogalmazott, hogy „az alkotmány kimondja, hogy az autonómiát a határon túli magyarok esetében a kormánynak, mint államcélt mindig mindenhol képviselnie kell”, ezért mindig mindenhol képviseli ezt az ügyet.

Toroczkai viszontválaszában nyomatékosította, hogy a Fidesz-vezetőtől nem hallani, hogy a Kárpátalja autonómiájára vonatkozó 1991-es népszavazást bárhol említette volna. Hozzátette, hogy kevésnek tartja, amikor a magyar kormány arról beszél, hogy a 2015-ben elvett jogokat kapják vissza a kárpátaljai magyarok, mert már az a jog is kevés volt. Ezt követően hangsúlyozta, hogy az 1991-es népszavazást a nemzetközi jogot sárba tiporva nem hajlandó ratifikálni az ukrán parlament.