Ilyen is van: fideszes politikus hívta vitára Dúró Dórát

Kivételes ritkaságnak lehettünk tanúi néhány napja: Palkovics László, a kormány mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztosa vitára hívta Dúró Dórát. A magát „a technológiai haladás elkötelezett híveként” aposztrofáló politikus a digitális gyermekvédelem, azon belül is a mesterséges intelligencia kisgyermekeknek történő oktatása kapcsán hívta párbeszédre a Mi Hazánk elnökhelyettesét.

Palkovics megfogalmazása szerint a kormány célja nem passzív fogyasztók, hanem tudatos fiatalok nevelése, akik eszközként uralják a technológiát, úgy véli, a modern gyermekvédelem alapja ma már nem a tiltás, hanem a felkészítés.

A bevezetni tervezett alsó tagozatos MI-oktatás sem programozást jelent a Fidesz szerint, hanem a logikus gondolkodás és a kritikus szemlélet fejlesztését – gyakran képernyőmentes, játékos formában.

„Az oktatás kulcskérdése, hogyan építhetjük be az MI-t felelősen, a pedagógusokat segítve és a diákokat erősítve. Magyarország lemarad, ha nem lép időben” 

- vélekedik a kormánybiztos.

Dúró Dóra nem futamodott meg

A gyermekvédelem témájával kiemelten foglalkozó politikus mindenekelőtt köszönetét fejezte ki, hogy Palkovics a nyilvánosság előtt érdemi vitára hajlandó a mesterséges intelligencia oktatásban való alkalmazásáról, és bízik benne, hogy őszintén nyitott a gyermekvédelmi szempontokra. 

„Sajnos eddig az Önök politikusaival falakba ütköztem: érdemi reakciókat nem kaptam a felvetéseimre, ugyanakkor az Önnel folytatott korábbi vitáimat én is konstruktívnak tartom” - idézte fel a Mi Hazánk elnökhelyettese, azonban hozzátette: 

Úgy érzi, az őt megszólító és vitára hívó nyílt levele állításaiban több fogalmi csúsztatás és rögzült mítosz rejlik.

„A káros képernyőhasználattól Ön elválasztja a digitális kompetenciák fejlesztését. Csakhogy az utóbbi 16 éves életkorig mindössze megalapozható megfelelő idegrendszeri éréssel és az eszközök káros hatásaitól való védekezéssel. És ez a kulcs: milyen idegrendszeri állapotban vannak az iskolába kerülő gyerekek, alkalmasak-e ők ebben az életszakaszban bármire, ami a mesterséges intelligenciáról szól? Szükséges-e, hogy az oktatási rendszer hatévesen már erre kezdjen el felkészíteni? Az én válaszom erre az, hogy nem. A gyerekeknek ebben a korban mozgásra, élő kapcsolatokra, szocializációra, nem mellesleg tanító nénikre és bácsikra van szükségük” - kezdi érvelését az alapoknál Dúró Dóra.

A technológia évek alatt annyit változik, hogy amit 10 éves korban megtanítunk, 16 éves korra elavult lehet, vagy alapjaiban megváltozik. Ezért gyermekkorban szerinte nem „digitális kompetenciát” kell fejleszteni, hanem idegpályákat, méghozzá hagyományos módon: sporttal, kreatív tevékenységekkel, fizikai kapcsolatokkal. 

Hangsúlyozza: ez alapozza meg a hatékony és versenyképes digitális tudás 16-18 éves korban történő oktatását. „És ezen a területen nem állunk jól sajnos, ráadásul a tendencia romlik. Ennek okai sokkal messzebbre vezetnek, mint a szűk értelemben vett oktatási rendszer kérdésköre, ezért itt most mellőzöm ennek kifejtését” - fogalmaz.

Tévhitek és alapvetések

Dúró Dóra az egyik legkárosabb tévhitnek azt a Palkovics által is vallott elvet tartja, hogy „tudatos eszközhasználó fiatalok nevelésére” van szükség, méghozzá azért, mert a magasabb szintű gondolkodásért, problémamegoldásért, önkontrollért felelős idegrendszeri rész, az elülső lebeny 15-16 éves kor környékén kezd stabilizálódni és a 20-as évek közepére érik meg teljesen, tudhatjuk meg például Pöltl Ákosnak, a Kapcsolj ki! mozgalom alapítójának előadásaiból. 

„Tudatos használatról gyermekkorban óvatlanság beszélni. Ezt számos más területen is belátjuk, például hiába magyaráznánk el gyerekeknek, hogy milyen veszélyes a láncfűrész használata, mégsem adjuk a kezükbe. Nem azért, mert buták lennének. Nem azok. Egyszerűen gyerekek” 

- érvel a politikus.

A modern gyermekvédelem nem tilt, hanem felkészít - állítja Palkovics a tiltás szó mítoszára apellálva, edig a gyerekeknél a leghatékonyabb nevelési módszer az irányító nevelés, ami szabályokat ad, gondoskodó, szerető szülő és pedagógus támogatása mellett. 

„A szabályok korlátokat is magukba foglalnak: tiltjuk a gyereket a cigarettától, az alkoholtól, a korhatáros mozifilmektől, a vezetéstől, sőt nemrég ez a kormány tiltotta meg számukra az energiaitalok fogyasztását. Annak ellenére, hogy elmondtuk nekik, milyen veszélyei vannak az egészségükre nézve, ez nem bizonyult elégnek, a tiltást választotta a jogalkotó. Meggyőződésem, hogy helyesen” - húzza alá Dúró Dóra.

„Egy függőségre tervezett digitális eszközt, ártó hatását mesterséges intelligenciával megerősítve miért adnánk gyerekeink kezébe szabályok, korlátok nélkül, normává téve annak használatát?”

- teszi fel a kérdést a képviselő, majd a félreértések elkerülése végett hozzáteszi: semmilyen digitális eszközt nem tiltana be, az oktatásban való alkalmazásukra céloz, javasolva Horvath Jared Cooney agykutató munkásságát és a metaanalíziseket, amikre hivatkozik.

Mi rejti a valódi veszélyeket?

A digitális analfabétizmus nagyobb veszély, mint a technológia - állítja Palkovics László. Dúró Dóra ezzel szemben kiemeli, hogy egy érett, fejlett, egészséges idegrendszerű fiatal pár hét alatt elsajátítja az okostelefon használatát. Úgy véli, a kérdés inkább az, melyik gyerek lesz előnyben: 

Aki óvodában és iskolában képernyőn keresztül „digitális kompetenciát tanult”, azon az áron, hogy kognitív képességekben, érzelmi intelligenciában és társas kapcsolódásban elmaradt, vagy az a gyerek, aki fejlett és érett idegrendszerrel kapja meg az aktuális, releváns technológiai tudást? 

„A tudományos eredmények is azt mutatják, hogy az utóbbi. Ezt kellene tehát erősítenünk” - hangsúlyozza a Mi Hazánk elnökhelyettese.

Végül a kormánybiztos arra hivatkozik, az oktatásban is lemaradunk a mesterséges intelligencia beépítése nélkül. Dúró Dóra emlékeztet, hogy jelenleg ennek idegrendszeri fejlődésre gyakorolt hatásáról egy fejlődő gyerek esetében szinte semmit sem tudunk, azt viszont az MIT kutatásából már igen, hogy miként lustul el a magasabb szintű agyi régió a Chat GPT használatával. A nemzeti ellenzéki politikus véleménye szerint ezért bevezetése releváns ismeretek nélkül az oktatásba nem versenyelőny, hanem versenyhátrány, egy felnövő nemzedéken való emberkísérlet.

„Meggyőződésem, hogy nem a technológiai cégek logikáját kell alapul venni, amely azt keresi, milliárdokért kifejlesztett új technológiáját hogy adja el bárhol minél gyorsabban. Ehelyett az emberi biológiai folyamatokra kell alapozni, ahogy például Pécsi Rita neveléskutató is hangsúlyozza: a tanulás interperszonális, az empátia a hajtóereje, tanár és diák személyes kapcsolatára épül. Nem véletlen vezetik ki az IKT-eszközöket a svédek és a finnek is éppen az oktatási rendszerből, a PISA-eredmények egyértelműen jelzik ezeknek a tanulásra gyakorolt negatív hatásait” - hívja fel a figyelmet Dúró Dóra, feltéve az adódó kérdést: „Miért akarnánk eközben egy újabb eszközt bevezetni a köznevelés rendszerébe, anélkül, hogy bármit tudnánk róla?”

„Lássuk meg először, milyen hatása lesz a mesterséges intelligenciának, beváltja-e a hozzá fűzött reményeket. Mert ha nem, és tönkremegy miatta egy felnövő nemzedék, 10-15 év múlva fogja-e vállalni a felelősséget bárki, aki rájuk engedte ezt az eszközt?”

- egyértelműsíti a dolog tétjét a Mi Hazánk politikusa.

Dúró Dóra végül megfontoltságot kér Palkovics Lászlótól és vár el a kormánytól, és ez kizárja azt, hogy már 2026 szeptemberében ráöntsék a teljes oktatási rendszerre a mesterséges intelligenciát. „Minden esetben tartsuk szem előtt: a gyerekek egészséges fejlődéshez való jogát semmivel nem veszélyeztethetjük, különben a nemzetünk elvész” - zárja gondolatmenetét a képviselő.