A végrehajtó még azután is csapolta a devizakárosult nyugdíjas nő bankszámláját, hogy megszűnt az eljárás

A 2000-es évek vége felé népszerűvé vált devizaalapú hitelszerződések rengeteg embert megkárosítottak a 2008-as gazdasági válság és a forint gyengülése miatt. Olvasónk, K. Éva is hasonlóan járt, ugyanis 2008-ban vett fel svájcifrank-alapú hitelt, és a megszaladt valutaárfolyamból adódóan nehézségei akadtak a visszafizetéssel, így a bank végrehajtókon keresztül próbálta behajtani a pénzt. Az ingatlanát elárverezték, a nyugdíját letiltották, a bankszámláját megcsapolták, de 2026 februárjában befejeződött a végrehajtási eljárás – arra lett azonban figyelmes, hogy a folyószámláját továbbra is szivattyúzza a végrehajtói iroda. K. Éva megosztotta történetét lapunkkal, ennek részleteiről számolunk be jelen cikkünkben.

A devizában felvett kölcsönök esetén nemcsak a kamatok növelték a visszafizetendő összeg mennyiségét, de a valutaárfolyamok változása is rohamosan növelte a tartozás forintban számolt mértékét. A svájci frank például 2008 januárjában 160-170 forintos árfolyammal bírt, 2015 januárjában már a 300 forintot is meghaladta, cikkünk írásakor pedig 420-430 forint körül mozog. A hosszú futamidejű hitelszerződések adósai könnyen azon kaphatták magukat, hogy forintban mérve – még kamatok nélkül is – akár kétszeresére-háromszorosára duzzadt az alaptőke, nemhogy kamatokkal. A devizakárosultak esetén így jellemző volt, hogy hiába fizettek, a tartozás csak nőtt.

Milyen eszközökkel élhet a végrehajtó?

Amikor végrehajtói eljárás alá vonnak egy esetet, akkor a hatóságok által megbízott végrehajtói iroda többféle eszközzel élhet az adós felé irányuló követelések, tehát az adós tartozásainak kiegyenlítésére. Ebben a részben néhányat tárgyalunk ezek közül.

Az egyik ilyen az úgynevezett inkasszó, más néven hatósági átutalási megbízás, amikor közvetlenül a bankszámláról történik a behajtás. Ilyenkor a végrehajtó a számlavezető pénzintézetet keresi fel, hogy a bank közvetlenül az adós számlájáról utaljon neki.

Egy másik lehetőség a letiltás, melynek során a végrehajtó a munkáltatót szólítja fel, hogy az adós munkabérének egy részét a munkavállaló helyett neki utalja, és a befolyt összeggel elszámol a tartozás kiegyenlítése felé. A letiltás mértéke legfeljebb a bér 33 százaléka, több tartozás esetén legfeljebb 50 százaléka lehet. Ez nemcsak alkalmazotti viszony esetén, hanem egyéb járandóságokra is érvényesíthető: a nyugdíjat érintő letiltásnál például a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot kell „munkáltatónak” tekinteni.

Ehhez hasonló a követelések lefoglalása, ami a nem munkaviszonyból származó jövedelemre foganatosítható. A végrehajtói iroda akkor élhet ezzel, amikor az adósnak tartozik egy harmadik fél – tipikus eset, amikor ez egy bérleti szerződés keretei között történik.

Továbbá az ingó és ingatlan vagyontárgyak lefoglalása és árverése is szóba jöhet – az ebből befolyt összeget szintén a fizetési kötelezettség kiegyenlítésére fordítják.

A Magyarországon működő jelenlegi végrehajtói jogrendszer alapján a végrehajtói díjakat is az adósnak kell kifizetnie, ami az amúgy is nehéz helyzetbe került állampolgárok problémájára rátesz még egy lapáttal.

Végrehajtói intézkedések sora

K. Éva esetében 2013 óta zajlik a tartozás végrehajtói közvetítéssel történő megfizetése, ezalatt három végrehajtói iroda is kezelte az ügyet. Az említett intézkedések közül többnek is alávetették: inkasszót raktak a számlájára, elárverezték az ingatlanát és a cégét, továbbá letiltották a nyugdíját, és még a bérlőjét is megkeresték.

Elmondása szerint a nyugdíjából havonta 80 ezer forintos nagyságrendben vontak le összegeket, azonban a végrehajtási bizonylatokon csak 6-8 ezer forintot számoltak el. A cégét 750 ezer forintért árverezték el még 2024-ben, viszont ezt az összeget a tartozás felé mindössze hozzávetőlegesen 55 ezer forintban számolták el. Az ingatlant, ahová egyébként a cég is be van jelentve a mai napig, szintén elárverezték – ráadásul áron alul, hozzávetőlegesen 45 millió forintért. K. Éva arról is tájékoztatta lapunkat, hogy aki az ingatlant megvásárolta, 24 órán belül átíratta a testvérére, majd rövid idő múlva értékesítették több mint kétszer annyiért, mintegy 98 millió forintért.

Egy másik érdekes eset a végrehajtás befejezése után történt, 2026 februárjában. Annak ellenére, hogy megszűnt az eljárás, a számlájáról leemeltek több mint 300 ezer forintot. Ezt két nappal később visszautalták, majd ugyanazon a napon még egyszer levették. Jegyzéket ezekről a pénzmozgásokról sem K. Éva, sem a jogi képviselője nem kapott, pedig a jogszabályi előírásoknak megfelelően kellett volna.

Láthatóan valami nem kerek – panasszal éltek

A tapasztalt jogtalan intézkedésekkel szemben ügyvédje közreműködésével kérelmet adott be 2026. március 24-én a végrehajtói irodához, hogy adjon írásbeli tájékoztatást arról, milyen jogcímen történtek ezek a levonások, miért van még inkasszó a bankszámlán, továbbá hogy erről miért nem kapott sem K. Éva, sem a jogi képviselője semmilyen értesítést. A megkeresést korábban két alkalommal is benyújtották – március 3-án és március 18-án –, azonban választ nem kaptak. Ezt a beadványt a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar részére is megküldték.

Az illetékes bírósághoz pedig előterjesztettek egy végrehajtási kifogást, amelyben a fentiek részletezésén túl arra is rámutatnak, hogy a végrehajtást kérő – tehát a hitelező pénzintézet – által megállapított kamat mértéke hozzávetőlegesen 27 millió forint, a végrehajtó által készített felosztási terv és díjjegyzék szerint azonban nagyjából 33 millió forint. Ez azt jelenti, hogy mintegy 6 millió forintos eltérés van a két adat között az adós kárára. Panaszt tettek továbbá azzal kapcsolatban is, hogy több végrehajtói bevétel elszámolása hiányzik vagy pontatlan. Ennek következtében csaknem 2 millió forint beszedett pénzösszegről nincs nyoma annak, hogy a végrehajtó elkönyvelte volna. A cég árveréséből befolyt összegről – a korábban is említett 750 ezer forintról – szintén nincs bevételi pénztárbizonylat.

Az eljárásban kiállított díjjegyzék tehát több mint 9 millió forint eltérést mutat a befizetett összegekben az adós terhére.

A bíróságnak benyújtott panaszban arra is rátértek, hogy amennyiben a hitelt nyújtó pénzintézet által kiállított igazolás az, amelyik a tartozás helyes összegét tartalmazza, akkor már jóval a végrehajtói díjjegyzék kiállítása előtt az adósság teljes megfizetése megtörtént, így a végrehajtó jogsértést követhetett el.

K. Éva és jogi képviselője úgy véli, hogy a végrehajtó már a jogszerű eljárás látszatára sem ad: a jogszabálysértő módon foganatosított végrehajtási cselekményekről már értesítést, tájékoztatást sem küld az adós vagy ügyvédje részére, ráadásul telefonon sem hajlandó semmilyen tájékoztatást adni.

Szerkesztőségünk írásban felkereste az érintett végrehajtói irodákat, valamint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart is azzal kapcsolatban, hogy mi a magyarázata a behajtott és az elszámolási bizonylatokban szereplő tételek közötti eltérésnek, valamint milyen jogcímen történtek az eljárás lezárása után levonások az adós bankszámlájáról. Amennyiben válaszolnak, cikkünket frissítjük.

A Mi Hazánk kiáll a devizakárosultak mellett, és a végrehajtói rendszert is nonprofittá tenné

A 2008-as pénzügyi válság és a kormány elhibázott gazdaságpolitikájának következtében fokozottan nehéz helyzetbe kerültek mindazok, akik akkoriban devizaalapú hitelszerződést kötöttek. A Mi Hazánk Mozgalom régóta szorgalmazza a 2000-es évek vége felé kötött devizahitel-szerződések érvénytelenítését, a felelősök elszámoltatását. A párt következetesen kiáll a kormány által cserben hagyott devizakárosultak mellett, rendszeresen kampányol a kapcsolódó végrehajtások felfüggesztéséért és az árfolyamkockázatokból eredő károk mérsékléséért.

2025 áprilisában egy uniós ítélet értelmében érvénytelenné válhatnak a tisztességtelen devizahitel-szerződések. A Mi Hazánk ekkor aláírásgyűjtést is szervezett az érintettek kártalanításáért, ám a nagy visszhang ellenére a Kúria csak nehezen hozta meg azt a döntést, ami érvénytelennek minősíti a szerződéseket, amennyiben a pénzintézet nem tájékoztatta megfelelően az ügyfeleket az árfolyamkockázatokról. Mivel a bankok sorra megpróbáltak kibújni a felelősség alól, a párt népszavazási kezdeményezést is nyújtott be az ügyben, hogy ne maradjanak kiskapuk.

Ezenfelül a Mi Hazánk évek óta próbálja azt is elérni, hogy a profitorientált végrehajtói rendszert alakítsák nonprofitra. A kezdeményezés ahhoz járulna hozzá, hogy a végrehajtói irodáknak ne legyen érdeke a bajba jutott állampolgárok lehúzása. Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke már többször előterjesztette a javaslatot – legutóbb 2026. február közepén – az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága előtt, azonban a kormánypárti képviselők ezt minden alkalommal leszavazták.

Kapcsolódó: