Pálinkás újra megszólalt a csádi misszióról – beigazolódni látszik a Mi Hazánk évek óta tartó kritikája

Pálinkás Szilvesztert az irodájába hívta a miniszter és három különböző ajánlattal próbálta lekenyerezni. A százados szerint Szalay-Bobrovniczky félt, hogy olyan információk jutnak el a nyilvánossághoz, amik rá és a tárcájára is rossz fényt vethetnek – írta a 24.hu. A Mi Hazánk Mozgalom az elmúlt években számos alkalommal emelte fel szavát a csádi szerepvállalás ellen.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter már azelőtt értesült arról, hogy Pálinkás Szilveszter, a Honvédség századosa a Telexnek készül interjút adni, mielőtt a beszélgetés lezajlott volna. Így a miniszter előzetesen tett is arra kísérletet, hogy valamilyen módon elérje, hogy Pálinkás ne nyilatkozzon – erről utóbbi számolt be a Telex stúdiójának újbóli vendégeként. Mint fogalmazott, a beszélgetés megjelenése előtt egy nappal, múlt szerda reggel Szalay-Bobrovniczky magához rendelte őt az irodájába.

„A miniszter úr megpróbált lebeszélni erről a szándékomról, és ezt úgy próbálta elérni, hogy három ajánlatot tett” – jelentette ki a százados, majd felsorolásba kezdett.

Az első ajánlat az volt, ha nem megy el nyilatkozni, akkor elküldik négy évre New Yorkba katonai beosztásba. Ezzel kapcsolatban másnap még egy emailt is kapott az egyik államtitkárságtól, hogy New York-i szolgálatra jelölték. A második ajánlat így szólt: „Létrehozhatunk nekem egy katonai szervezetet, aminek lehetek a parancsnoka.” Míg a harmadikat – ami Pálinkás szerint az előző kettőnél is jóval abszurdabb volt – így idézte fel:

„Ha élveztem a filmes katonai munkámat, akkor foglalkozhatok a jövőben filmekkel is” – utalva ezzel vélhetően a Sárkányok Kabul felett című akciófilmben való közreműködésére, valamint arra, hogy Pálinkás korábban a Honvédség kirakatarca volt, így imázsfilmekben is többször felbukkant. Állítása szerint viszont a „filmes ajánlat” elhangzásakor tudatosult benne, hogy a teljes szakmaiságot maguk mögött hagyták.

A portál szövege szerint Pálinkás Szilveszter benyomása ezen a találkozón az volt, hogy a honvédelmi miniszter fél attól, hogy olyan információk kerülnek majd napvilágra a nyilatkozat által, amik rossz fényt vethetnek rá és a tárcája működésére. Ezért ment el odáig, hogy megfogalmazza ezeket az ajánlatokat, amelyek katonaszemmel nézve szerinte teljesen abszurdak. Kérdésre válaszolva elmondta, miután nyilvánvaló lett, hogy a lekenyerezési kísérletek nem érnek célba, fenyegetést nem tapasztalt sem a honvédelmi miniszter, sem az irodában velük együtt tartózkodó Zákány Péter dandártábornok részéről.

A százados első interjújában említette, hogy a csádi misszió valójában Orbán Gáspárnak, a miniszterelnök fiának magánakciója, aki állítása szerint Isten parancsára akarja megmenteni az afrikai keresztényeket, még olyan áron is, hogy saját kalkulációi alapján a misszióban részt vevő magyar alakulatok 50 százalékos harcértékvesztést fognak elszenvedni a csádi tartózkodás végére.

Erre visszatérve Pálinkás Szilveszter azt mondta, tudja bizonyítani, hogy azok a beszélgetések, amelyek alapján a csádi misszióról beszélt, valóban megtörténtek közte és a miniszterelnök fia között, ezzel viszont csak akkor fog előállni, ha a kormány hivatalos úton megpróbálja őt megcáfolni.

Többen felvetették, hogy a harcértékvesztés nem feltétlenül jelenti azt, hogy a katonák fele életét veszti, lehet szó akár sérülésről vagy a felszerelésben keletkező károkról is. Pálinkás ellenben az első megszólalásakor úgy fogalmazott, hogy ez azt jelenti, a magyar katonák fele életét veszti. A százados ez alkalommal konkretizálta, mire gondolt legutóbb.

„Azért abban az összefüggésben közöltem ezt legutóbb, hogy ez a katonák emberéletét jelenti, mert [Orbán Gáspár] azzal hozta ezt összefüggésbe, hogy vérrel fogjuk megszerezni ezt a tapasztalatot, innentől kezdve abszolút tiszta volt számomra, hogy az ő fejében az 50 százalékos harcértékvesztés a katonák halálát jelenti” – fejtette ki.

Azzal kapcsolatban pedig, hogy a honvédelmi miniszter és Böröndi Gábor vezérkari főnök is kijelentette utóbb, hogy nincs csádi misszió, felidézte: az országgyűlés 2023 novemberében fogadta el a parlamenti határozatot, miszerint 200 magyar katona fog szolgálatot teljesíteni Csádban. 2024-ben pedig egy másik parlamenti határozat rögzítette, hogy a kormány az országgyűlést megkerülve misszióba küldhet katonákat. Ez utóbbi vonatkozásában a kormánynak azt sem kell közölnie a nyilvánossággal, hogy hova és mennyi katonát küld, és milyen célból. Ez a határozat szerinte szintén a csádi misszió előkészítésére szolgált.

Bár csak most került előtérbe a téma, a Mi Hazánk Mozgalom már évek óta számtalan alkalommal tiltakozott a csádi szerepvállalás ellen: