Matekérettségi: a pedagógusok szerint átlagos nehézségű volt a feladatsor

Átlagos nehézségű volt a matematika írásbeli érettségi feladatlap, amely jól lefedte a tanult témákat – írta meg az MTI szaktanárok nyilatkozatai alapján.

Nagy Dóra, a Szegedi Tudományegyetem Báthory István Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola végzősöket is tanító matematikatanára szerint a középszintű érettségi példái között nem volt olyan, amely ne felelt volna meg a korábbi évek feladatai alapján a diákok és pedagógusok között kialakult várakozásoknak. Az érettségi első részében, amelynek megoldására 45 perc állt rendelkezésre, szinte minden feladat várható, típuspélda volt, amelyek jól megoldhatók azoknak a diákoknak, akik felkészültek. 

Csupán a legutolsó volt olyan, amelytől talán megijedhettek a diákok: a valószínűségszámítási feladat kicsit hosszabb gondolkodást igényelhetett az érettségizőktől – közölte a tanár. 

A második rész feladatai már jóval több kreativitást, önálló gondolkodást vártak el a vizsgázóktól. Ugyanakkor ezek között a példák között sem találni olyat, amely meglepőnek nevezhető. A sok számolást és gondolkodást igénylő feladatok megoldása során az apró hibákból összejöhet annyi pontvesztés, amely miatt a diák már nem éri el az ötöshöz szükséges szintet – tudatta a szakember.

A veszprémi Vetési Albert Gimnázium igazgatója, Simon Zsolt elmondta, hogy a diákok többsége kihasználta a rendelkezésre álló időt a matematikaérettségin. A feladatsor első részében viszonylag egyszerű feladatokat kaptak a diákok, amelyek az alapkészségeket mérték. A feladatsor második részében is olyan feladatok szerepeltek, amelyeket az órákon begyakoroltak a diákok, nem volt köztük kirívóan nehéz. Hozzátette: a megkérdezett diákok többsége is viszonylag könnyűnek ítélte meg a matematika-feladatsort, kiemelve, hogy a hétfői magyarérettségihez képest inkább megfelelt az előzetes várakozásoknak. A feladatsor második részében fontos szerepet játszott a szövegértés, hiszen „ki kellett hámozni a lényeget” az információhalmazból – hangsúlyozta az igazgató. 

Mint mondta, 25 százaléktól elégséges, 80 százaléktól jeles osztályzat jár az érettségi dolgozatért, hozzátéve, hogy a felvételi pontszámítás esetében a százalékot, és nem az érdemjegyet veszik majd figyelembe.

Vass Iván, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium igazgatóhelyettese, matematika szakos tanár szerint a keddi feladatsorok közép- és emelt szinten „tanulóbarátok” voltak. Kollégáival úgy látták, hogy a középszintű írásbeli első részének 12 feladatával egyáltalán nem volt probléma, a diákok időben be tudták azokat fejezni. Úgy véli, a második feladatsor kötelező része is alapfeladatokat tartalmazott, ezeket követték a nehezebbnek ítélhető feladványok, ahol a diákoknak háromból kettőt kellett kiválasztaniuk. 

Mint mondta, ebben a szegmensben is „nagyon normális feladatok voltak”, a diákok közül sokan még az idő lejárta előtt befejezték a munkát, és pozitívan jeleztek vissza a feladatsorról.

A 240 perc alatt megoldandó emelt szintű feladatsor kapcsán Vass Iván úgy fogalmazott, 

hogy az utóbbi időben azok első négy feladatát a feladatkitűző bizottság úgy rakja össze, hogy egy „jó erős középszintű felkészülés mellett” is megoldhatók legyenek. 

Szerinte ebbe a részbe rövid szöveggel és elég jó utalásokkal raknak be olyan feladatokat, amelyek tíz évvel ezelőtt egy középszintű feladatsorban is elfértek volna. Az ötödiktől a kilencedik feladványig a feladatsor szerkezete hasonló a középszintűéhez, a többi 16 pontos feladat pedig úgy van megszerkesztve, hogy minden témakör – attól függetlenül, hogy a diák kihagy-e egy feladatot vagy nem – ugyanolyan súllyal, százalékos értékben jelenjen meg a feladatsorban.

Az igazgatóhelyettes szerint „szép, változatos példákat” kaptak a diákok, amelyek közül nem mindegyik hosszú szövegű, de például a 8-as és a 9-es feladatnál előfordul, hogy egy példában több, egymástól független témakört kérnek számon. Vass Iván szerint összességében mindkét szintű feladatsor jó időbeosztás és átgondolt megoldási stratégia mellett a meghatározott időn belül megoldható volt. Ismertette, hogy az emelt szintű feladatsorról is pozitívan vélekedtek a tanulók: volt, aki fél órával az idő lejárta előtt minden feladatot megoldott, és elhagyta a tantermet.

Gáspár Csaba, a budapesti ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium matematikatanára azt mondta: a középszintű feladatlap első része összességében „rendben volt”. A diákok nem kaptak váratlan vagy megoldhatatlan kérdéseket, talán a valószínűségszámításos feladat kicsit nehezebb volt a szokásosnál – fogalmazott. A pedagógus szerint a vizsga második része is tipikus feladatokat tartalmazott: 

a dolgozatban megjelent egyenletes, szöveges, halmazos, kombinatorikás feladat, illetve függvényjellemzés is. Kiemelte ugyanakkor, hogy a második vizsgarész második szakaszában nagyon sok volt a szöveg.

„A választható feladatok kimondottan szövegértésre épültek, ami nagyobb gondolkodást igényelt, és sokaknak nehézséget okozhatott. Hibázási lehetőség, ha a gyerek egy összetett feladatban nem teljesen érti a kérdést” – magyarázta Gáspár Csaba, megjegyezve: a logaritmusos feladat is minden évben „mumus”, ez vélhetően most is nehezebben ment a diákoknak. A szaktanár beszélt arról is, hogy a korábbi évek érettségi dolgozataihoz képest az ideiben nagyon dominált a geometria, a szokásosnál kevesebb hangsúlyt kapott viszont a kombinatorika.

„Összességében azt mondhatom, hogy az idei középszintű érettségi feladatsor teljesen korrekt volt. Nem mondanám kimondottan nehéznek, de a magas pontszám, az ötös érdemjegy elérése azért kihívást jelenthetett a tanulóknak” 

– fogalmazott Gáspár Csaba.

Az érettségi vizsgák szerdán a történelem írásbelikkel folytatódnak.