Keressen cikkeink között...

Borvendég Zsuzsanna: „A Kádár-rendszer szellemi mélypontjára zuhantunk”

2026. jún. 23. 12:42

6 perces olvasmány

Kép forrása: Borvendég Zsuzsanna Facebook-oldala

„Botrány, de legalábbis nagy érdeklődésre számot tartó hír lesz abból, ha az úgynevezett »LMBTQ-zászlókat« (amelyeknek amúgy semmi keresnivalójuk nincs az Erzsébet hídon) valaki a Dunába hajigálja. Uszítva kreálnak nemzetközi felháborodást, ha bármilyen módon megkérdőjelezi valaki a szexuális identitás ünneplésének létjogosultságát. Abból még hír sem lesz, hogy június 27-én nem lehet Budapesten (zárt térben, vonulás nélkül!) családvédő konferenciát tartani, mert egyetlen intézmény sincs, amely ki merne adni erre a célra egy piciny termet” – írta Facebook-oldalán dr. Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk európai parlamenti képviselője.

Mint írta, ebben a fene nagy „elfogadásban” (amely valójában a legszélsőségesebb kirekesztés) nem jár szolidaritás a történelmi egyházakat ért nyílt támadás esetén, sőt mára már az elszakított nemzettestvéreink is idegennek és tehertételnek számítanak. Újra olyan kormányunk van, amely a szomszédos állam belügyének tekinti a trianoni határokon kívül rekedt magyarok helyzetét.

A politikus kijelentette: „Gratulálok a külügyminiszter asszonynak, hogy »más állam belügyének« nevezte a nagyváradi premontrei apátság elleni támadásokat. Ezzel sikerült a Kádár-rendszer szellemi mélypontjára zuhanni. (A stílus, amely mindeközben a magyar Országgyűlésben lassan mindennapossá válik, sokkal inkább a kommün és Rákosi idejét eleveníti fel.)”

Írásában emlékeztet arra, hogy

néhány hónapja még melldöngetve hirdette az áradó ellenzéki vezér, hogy kiállnak a felvidéki magyarok mellett, követelik a Benes-dekrétumok diszkriminatív pontjainak eltörlését, a szájzártörvény visszavonását, a földelkobzások beszüntetését és az elkobzott javak kártalanítását.

„Ja, bocsánat, mindezt csak mi követeltük, az áradás mindössze nemzeti gumicsontként használta az ügyet politikai haszonszerzés céljából. Gondolom, mára már ez a kérdés is szlovák belüggyé finomodott” – tette hozzá Borvendég Zsuzsanna.

A kárpátaljai magyarok helyzetéről így fogalmazott: „Nagy mellénnyel jelentette be a miniszterelnök nemrégiben, hogy megoldódott a kárpátaljai magyarok helyzete, mert állítólag Zelenszkij ígéretet tett erre”. Hozzátette:

„Ugye senki nem gondolja komolyan, hogy bármiféle érdemi érdekképviseletet várhatunk a magyar külügytől, ha esetleg az ukránok nem tartanák be (állítólagos) szóbeli ígéretüket...”

A politikus szerint nyilvánvaló, hogy a jelenlegi kormány kényszerhelyzetben van, mert legitimációját csak akkor tudja középtávon megőrizni, ha valóban hazahozzák az EU-s forrásokat. Ehhez viszont azt kell tenni, amit a bizottság diktál. A nagyváradi apátságot ért jogtalan és embertelen támadások esetében is pontosan azt az álláspontot kell képviselniük, amit a bizottság meghatároz:

a történtek román belügynek számítanak.

Íme az Európai Bizottság válasza Borvendég Zsuzsanna írásbeli kérdésére:

„E-001744/2026

Raffaele Fitto ügyvezető alelnök válasza

az Európai Bizottság nevében

(19.6.2026)

1. A megosztott irányítás keretében a tagállamoknak meg kell előzniük és kezelniük kell az uniós finanszírozású projektek szabálytalanságait, biztosítva egyúttal az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) rögzített alapvető jogoknak való megfelelést is. Az érintett uniós finanszírozású projekt végrehajtása kapcsán a román irányító hatóság által az (EU) 2021/1060 rendelet és a nemzeti jog alapján végzett értékelések nem tártak fel pénzügyi szabálytalanságokat, csalást, összeférhetetlenséget, hamis nyilatkozatokat vagy hiányos dokumentációt.

2. Az EU nem rendelkezik általános hatáskörrel a vallási kérdések szabályozására. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az unió tiszteletben tartja és nem sérti az egyházak és vallási szervezetek nemzeti jog szerinti jogállását. Ezenkívül a Charta rendelkezései csak az uniós jog végrehajtása során alkalmazandók a tagállamokra. Minden más esetben elsősorban a nemzeti hatóságok, köztük a nemzeti bíróságok felelősek azért, hogy a nemzeti és nemzetközi jogi kötelezettségekkel összhangban biztosítsák az alapvető jogok tiszteletben tartását.

3. A jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazása konkrét feltételekhez kötött, ilyen többek között az a feltétel, hogy a jogállamiság elveinek megsértése és az uniós költségvetés között kellően közvetlen kapcsolat álljon fenn, csakúgy, mint az, hogy ne álljanak rendelkezésre egyéb, az uniós jogszabályok által az uniós költségvetés hatékonyabb védelmére létrehozott eljárások. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnik, hogy a rendelet alkalmazásának feltételei nem teljesülnek. A bizottság mindazonáltal továbbra is valamennyi tagállamban nyomon követi a fejleményeket, és bárki benyújthat releváns információkat az erre a célra szolgáló panaszbejelentő űrlapon.”

Kapcsolódó:

Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!

További cikkeink

Összes

43 milliós bírságot kapott a Mol az MNB-től

A jegybank szerint késve tájékoztatták a befektetőket a Barátság kőolajvezeték leállásáról.

Menü

Borvendég Zsuzsanna: „A Kádár-rendszer szellemi mélypontjára zuhantunk”