Miért nem nyúlnak hozzá a rabszolgatörvényhez?

A Fidesz 2018-ban a multinacionális vállalatok igényeire szabva alakította át a túlmunka szabályozását, a döntés pedig komoly társadalmi felháborodást és országos tiltakozáshullámot váltott ki. A jogszabály azóta is hatályban van, és Lantos János Mi Hazánk munkaügyi kabinetvezető szerint a Tisza-kormány sem kíván ezen változtatni.

A munka világában elmaradt a rendszerváltás 

– állítja Lantos, aki legújabb videójában a 2018-ban elfogadott, köznyelvben csak rabszolgatörvényként emlegetett jogszabály eltörlését követeli, ugyanis szerinte elfogadhatatlan, hogy a magyar munkavállalók kiszolgáltatottságát növelő rendelkezések évekkel a bevezetésük után is érvényben vannak, és úgy látja, a Tisza-kormány sem kíván hozzányúlni a szabályozáshoz.

Érdemes visszaforgatni az idő kerekét, a túlóratörvény története 2018 decemberéig nyúlik vissza.

 A Fidesz–KDNP kormányzati többség akkor fogadta el Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők törvénymódosító javaslatát, amely jelentősen átalakította a Munka törvénykönyvének munkaidőre és rendkívüli munkavégzésre vonatkozó rendelkezéseit.

A multinacionális vállalatok igényeire szabták a szabályozást

A módosítás egyik legfontosabb eleme az éves túlórakeret növelése volt, a korábbi, általánosan elrendelhető 250 órás keret mellett lehetővé tették további 150 óra önként vállalt túlmunka elrendelését, így megfelelő írásbeli megállapodással akár évi 400 órára is emelkedhetett a túlórák száma. A jogszabály egy másik jelentős változtatása a munkaidőkeret maximális hosszát érintette, miszerint bizonyos objektív, műszaki vagy munkaszervezési indokok fennállása esetén, kollektív szerződés alapján, akár 36 hónapos munkaidőkeret is alkalmazhatóvá vált.

Ez utóbbi különösen nagy aggodalmat váltott ki a szakszervezetek körében, a hosszabb munkaidőkeret ugyanis lehetővé teszi, hogy a munkáltató egyenlőtlenül ossza be a munkaidőt, vagyis az egyik időszakban többet, egy másikban kevesebbet dolgoztassa az alkalmazottakat. A munkaidő elszámolása így jóval hosszabb időszakra tolódhat ki.

A kormány azzal indokolta a változtatásokat, hogy a munkavállalók számára is előnyös lehet a több túlóra, hiszen aki többet dolgozik, az többet kereshet. Csakhogy a kritikusok arra hívták fel a figyelmet, hogy a magyar munkaerőpiacon korántsem egyenlő a munkáltató és az alkalmazott alkupozíciója. 

Különösen igaz ez azokra a munkahelyekre, ahol nincs erős szakszervezet, a dolgozók pedig egzisztenciálisan kiszolgáltatottak a munkáltatónak.

A törvénymódosítás így éppen azoknak a munkavállalóknak jelenthetett fokozott terhet, akiknek a legkevesebb lehetőségük van arra, hogy nemet mondjanak a munkáltatói elvárásokra.

Országos tiltakozáshullámot váltott ki a rabszolgatörvény

A tervezett módosítás híre már 2018 novemberében komoly ellenállást váltott ki, a szakszervezetek szerint a kormány a munkavállalók érdekeivel szemben, a nagyvállalatok igényeinek megfelelően alakítja át a munkaügyi szabályozást. Emlékezetes, a Magyar Szakszervezeti Szövetség december 8-ára országos demonstrációt hirdetett Budapestre. A megmozduláson több ezer ember vett részt, a tiltakozók pedig a túlórakeret emelése és a hároméves munkaidőkeret lehetősége ellen emelték fel a hangjukat.

A kormány előzetesen tárgyalt a szakszervezeti konföderációkkal, a tárgyalások azonban nem vezettek érdemi megállapodáshoz. 

A szakszervezetek azt szerették volna elérni, hogy a 250 órán felüli túlmunka kizárólag valódi kollektív megállapodás alapján legyen elrendelhető, a hároméves munkaidőkeretet pedig elfogadhatatlannak tartották. December 12-én aztán a parlament botrányos körülmények között megszavazta a módosítást, az ellenzéki képviselők sípolással, bekiabálásokkal és az elnöki pulpitus elfoglalásával próbálták megakadályozni az ülést, miközben az Országgyűlés épülete előtt is tiltakoztak a jogszabály ellen.

A törvényt végül 2018. december 12-én fogadták el, Áder János köztársasági elnök pedig december 20-án hirdette ki. A rendelkezések 2019. január 1-jén léptek hatályba.

A tiltakozások ezt követően sem értek véget, mert decemberben és januárban újabb demonstrációkat, útlezárásokat és politikai akciókat tartottak. A túlóratörvény elleni megmozdulások az akkori ellenzéki tiltakozások egyik legjelentősebb eseménysorozatává váltak, és a Mi Hazánk Mozgalom is több útlezárást tartott akkorian, de fontos tény, hogy ezt mindig elkülönölve a globalista-balliberális pártoktól. 

A „önkéntes” túlóra kérdése

A törvény egyik legvitatottabb eleme az önként vállalt túlmunka intézménye volt. A kormány kommunikációja szerint a munkavállalóknak nem kell félniük, hiszen a 250 órán felüli túlóra csak a beleegyezésükkel rendelhető el. A szakszervezetek azonban már a bevezetés előtt arra figyelmeztettek, hogy a papíron önkéntes megállapodás a valóságban könnyen munkáltatói nyomásgyakorlás eszközévé válhat. Egy olyan munkahelyen, ahol a dolgozó a megélhetését félti, korántsem biztos, hogy valódi választási lehetősége van.

A probléma különösen a nagy multinacionális vállalatoknál foglalkoztatott munkavállalókat érintheti, ahol a termelés ingadozása, a megrendelések változása és a szoros határidők miatt a munkáltatók számára komoly gazdasági érdek fűződik a rugalmas munkaidő-szervezéshez. Lantos János is erre hívta fel a figyelmet videójában, szerinte 

mindenki ismeri a magyar munkahelyi viszonyokat, ezért amikor a multinacionális vállalatok önkéntes túlóráról beszélnek, az nem feltétlenül jelent valódi önkéntességet.

A Mi Hazánk politikusa úgy látja, a szabályozás a szakszervezetek érdekérvényesítő képességét is gyengíti, hiszen a munkavállalók egyéni megállapodásokon keresztül könnyebben kiszolgáltatottá válhatnak a munkáltatóknak.

Hét év után is hatályban van

A túlóratörvény körüli politikai vita az elfogadását követően fokozatosan háttérbe szorult ugyan, de a jogszabály nem tűnt el a Munka törvénykönyvéből. Lantos János szerint elfogadhatatlan, hogy a magyar munkavállalók érdekeit háttérbe szorító rendelkezésekhez az új politikai vezetés sem kíván hozzányúlni. A politikus a Tisza-kormány hozzáállását is bírálja, szerinte ugyanis a globális nagytőke érdeke az, hogy a rabszolgatörvény érvényben maradjon.

Lantos videójában arról is beszélt, hogy a valódi rendszerváltásra lenne szükség, amelynek középpontjában nem a multinacionális vállalatok profitérdeke, hanem a magyar dolgozók megélhetése és kiszolgáltatottságának csökkentése áll. 

„A magyar dolgozó az első, nem a globális multik érdeke” 

– fogalmazott a politikus, aki szerint a rabszolgatörvénynek nincs helye a Munka Törvénykönyvében.