19 ezer titkos megfigyeléshez adtak engedélyt Orbán kormányai alatt

Min írták, az Orbán-kormány 16 éve alatt összesen 18 906 esetben kaptak engedélyt a titkosszolgálatok titkos megfigyelésre az aktuális igazságügyi minisztertől, és mindössze ötvenszer tagadták meg ezt – derül ki azokból a dokumentumokból, amelyeket az Igazságügyi Minisztérium küldött meg a 24.hu adatigénylésére.

Ezek azok a titkos megfigyelések, amelyeknél nem bűnüldözés céljából vetik be a titkosszolgálatokat – ott a nyomozási bíró hatáskörébe tartozik az engedélyezés –, hanem alkotmányvédelmi, nemzetbiztonsági célból kérnek megfigyelést. Ezek célpontjai lehetnek szélsőséges csoportok, külföldi kémek vagy bárki, aki veszélyeztetheti a gazdasági, társadalmi rendet a kormányzat szerint.

A legtöbb engedélyt az Alkotmányvédelmi Hivatal kérte

• Mint kiderült, a szervezet 10 403 alkalommal kért engedélyt az aktuális minisztertől, amelyből mindössze 30 kérelmet utasítottak el.
• Második helyen a Terrorelhárítási Központ áll 3740 kérelemmel, amelyek közül hármat utasítottak el. Az új kormány egyik első intézkedéseként a szervezetet akkori formájában feloszlatta, főigazgatóját, Hajdu Jánost pedig meggyanúsították az ukrán aranykonvoj-ügyben betöltött szerepe miatt.
• Az Információs Hivatal 3320 engedélyt kért, ebből 3307-et megkapott. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat 1371 kérelméből mindegyik sikeres volt. A Nemzetbiztonsági Szolgálat, amely a szolgálatok technikai hátterét biztosítja, 122 alkalommal kért titkos megfigyelési engedélyt, és mindegyiket jóváhagyták.

„Az Alkotmányvédelmi Hivatalnak azért nagy az ügyforgalma, mert annak a legszélesebb a hatásköre, az elhárítás mindig szélesebb fronton zajlik, mint a külső felderítés. Az Információs Hivatal a magyar állam működése szempontjából lényeges, külföldre vonatkozó információkat szerzi meg. Az Alkotmányvédelmi Hivatal meg elhárítja a magyar állam ellen irányuló ellenséges törekvéseket, és az ehhez szükséges információkat szerzi meg. Úgyhogy ez az arány a két titkosszolgálat esetében kifejezi a feladataik egymáshoz viszonyuló mennyiségi arányait”

– kommentálta a számok megoszlását a lapnak Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója.

Hozzátették, hogy a TEK pedig kettős jogállású: a nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó törvényen, illetve a rendőrségi törvényen alapuló feladatai is vannak. Náluk terrorfelderítési információs igények lehetnek.

Kiemelték, hogy a TASZ szerint a számok azt bizonyítják, hogy a miniszteri engedélyezés nem elfogadható módja a megfigyelések feletti kontrollnak. „Gyakorlatilag százszázalékos az engedélyezési arány, ami azt jelenti, hogy a miniszter nem gyakorol valódi kontrollt. Ennek akkor lehet különösen jelentősége, amikor a kormány vissza akar élni a szolgálatokkal, és az igazságügyi miniszter nem tud ellentartani ennek, mivel a miniszter nem független a kormánytól, nincs önálló akarata” – nyilatkozta a 24.hu-nak Remport Ádám, a jogvédő szervezet kutatója, hozzátéve: ezekben a számokban benne vannak a Pegasus-ügy.

Remport felhívta a figyelmet, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága már többször elítélte Magyarországot, amiért hiányoznak a garanciák a magyar megfigyelési rendszerből.

„A végrehajtó hatalomhoz tartozó miniszteri engedélyezés nem elégséges biztosíték a visszaélés lehetőségével szemben a strasbourgi bírák szerint, a titkos megfigyelés külső, bírói kontrollja jelenthetné a biztosabb garanciát”

– jelentette ki Remport Ádám.

Így figyelhetnek

A titkos megfigyelés nem csak egyszerű telefon-lehallgatást jelenthet: a szakértők szerint ide tartozhat a személyi megfigyelés is, amely szintén engedélyköteles.

„Erre szoktak legyinteni, pedig nagyon fontos lehet. Követik a célszemély mozgását, ha autóval megy, az autóját, figyelik a lakását, fényképezőgépekkel, távolról történő hangrögzítéssel. Van, amikor be kell hatolni az objektumba, ezt titkos házkutatásnak hívják, amikor valakinek az irodáját, lakását kell átnézni, adatokat rögzíteni. Ilyenkor át kell jutni a zárakon, ki kell kapcsolni a riasztót, adott esetben széfet is fel kell törni, ha például egy ügyvédet figyelnek meg. Mindezt úgy, hogy senki ne vegyen észre semmit”

– ecsetelte a lapnak Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő, aki szerint a telefon-lehallgatások az utóbbi 10–15 évben egyre eredménytelenebbek. „Aki attól tart, hogy figyelhetik, tudja, hogy a hangbeszélgetések könnyen detektálhatók, ezért nem ilyen eszközökkel kommunikál. A titkosszolgálatok ugyanakkor fel tudják törni a célszemély telefonját, és megfigyelhetik az adatforgalmat, a készülék memóriáját, kameráját és mikrofonját is. Az ehhez szükséges szoftvereket fejlesztik vagy megvásárolják, ilyen volt a Pegasus is” – emlékeztetett Tarjányi, aki bemutatta, hogyan zajlik egy titkos megfigyelésre irányuló engedélykérés.

„Az engedélyben fel kell vázolnia az engedélykérő műveleti tisztnek, hogy pontosan mit akar, milyen eszközök bevetését kéri, amit a parancsnokainak jóvá kell hagyniuk. Ezután elküldik a szakszolgálatnak, hogy meg tudják-e csinálni, megvan-e erre a technikai, személyi hátterük. Ha rábólintanak, akkor kerül a miniszterhez a kérelem” – magyarázta a biztonságpolitikus.

Nagyon ritkán derül ki

Hogy pontosan kiket figyeltek meg a szolgálatok, államtitok, az érintettek többnyire nem tudnak róla. A lap kérdésére, hogy foglalkozás szerint hogyan oszlanak meg a megfigyeltek – például hány újságíró, ügyvéd vagy politikus érintett –, a tárca azt válaszolta, hogy ilyen nyilvántartást nem vezetnek, és jogszabály szerint nem is vezethetnek.

„Az érintett akkor szokta megtudni, hogy figyelik, ha a szolgálat azt akarja, hogy megtudja ezt. Vagy ha a szolgálat rosszul csinál valamit, de nem szokták elcseszni” – mondta Ligeti Miklós, aki szerint a lehallgató-készülékek irodákban, lakásokban való megtalálásáról szóló hírek esetén az eszközöket általában privát cégek vagy magánnyomozók telepítették.

Kiemelték, hogy:

Ha a szolgálatok telepítik, akkor azt senki nem fedezi fel.

Elmondása szerint gyanús jel lehet például a gyakori klímajavítás az irodában vagy a távközlési kábelek rendszeres szerelése. „Akkor lehet, hogy az overallos munkatársak behúznak egy plusz optikai kábelt, ami nem az adatátvitelhez, hanem a te megfigyelésedhez kell” – magyarázta.

Egy példát is említett, amikor egy telefonos lehallgatásra gyanakvó ismerőse próbált utánajárni az igazságnak. „Azt a tesztet alkalmazta, hogy nem fizette be a telefonszámláját, mondván, három hónap elteltével úgyis kikapcsolják az általános szerződési feltételek alapján. Miután erre jóval később sem került sor, azt feltételezte, hogy a titkosszolgálatok szóltak a telefonszolgáltatónak, hogy ne korlátozzák a telefonját” – mondta Ligeti.

A TASZ olyan ügyfeleket is képviselt, akik azt gyanították, hogy titkos megfigyelés alatt álltak. Egyikük a netadós tüntetések után került a figyelem középpontjába, amikor a kormánypropaganda egy több mint tíz évvel korábbi „drogügyéről” írt. „A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal végzett egy vizsgálatot, hogyan kerülhetett ki ez a bűnügyi személyes adat, majd mi is pereskedtünk, és végül kiderült, hogy volt valamilyen aktája az ügyfelünkről az Alkotmányvédelmi Hivatalnak” – nyilatkozta Remport Ádám.