Aláírta az Alaptörvény-módosítást Sulyok Tamás, holnaptól nem ő a köztársasági elnök
Kép forrása: Bődey János/Telex
Sulyok Tamás aláírja az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely megszünteti az ő köztársasági elnöki megbízatását is – ezt a közösségi oldalán jelentette be. Ha az aláírt törvény megjelenik a Magyar Közlönyben, másnap megszűnik a köztársasági elnöki megbízatása – tájékoztat a Telex.
Sulyok Tamás arról beszélt, hogy egész életét a jog tisztelete és szeretete határozta meg. Szerinte az Alaptörvény-módosítással „nemzeti sorskérdéshez, személyes vagy politikai érdekeken is túlmutató válaszúthoz érkeztünk”. Ha a köztársasági elnök a jelenlegihez hasonló dilemmával néz szembe, két út áll előtte: alkotmányos kötelességének aláírásával tesz eleget – vagy megtagadja az aláírást, amivel azonban jogsértést követ el.
„Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek – jogi lehetőségeim és lelkiismeretem alapos mérlegelése után – eleget teszek. Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje” – mondta.
Úgy látja, ha az erőpolitizálás kiiktatja a jog korlátait, az beláthatatlan következményekkel jár.
Szerinte ennek egyik – alkotmányos értelemben súlyos és a rendszerváltás utáni magyar demokrácia 36 éve alatt példátlan – esete az, amely most a köztársasági elnöki intézményt éri.
„A köztársasági elnök a törvényhozóval szemben az alkotmányos rendet az Alaptörvényben biztosított hatáskörében eljárva védelmezheti és köteles védelmezni. Az alkotmányozó, alkotmánymódosító hatalommal szemben azonban az Alaptörvény sem a köztársasági elnököt, sem az Alkotmánybíróságot nem jogosítja fel ilyen védelemre” – fogalmazott.
Ebből is következik szerinte, hogy az alkotmánymódosítások tartalmi kérdéseivel összefüggésben a köztársasági elnök nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz, tartalmi kontroll nem érvényesülhet.
Ezért ha a köztársasági elnök a jelenlegihez hasonló dilemmával néz szembe, két út áll előtte:
alkotmányos kötelességének aláírásával tesz eleget – vagy megtagadja az aláírást, amivel azonban jogsértést követ el.
Egy hónapon belül lehet új köztársasági elnök
Az Országgyűlés harminc napon belül titkos szavazással választ új köztársasági elnököt. Az államfőválasztást az Országgyűlés elnöke tűzi ki, és az új köztársasági elnök a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba. Egészen addig a feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes gyakorolja, akinek a házelnöki teendőit az egyik kijelölt alelnök látja el.
Köztársasági elnöknek az Alaptörvény szerint bármely magyar állampolgár megválasztható, aki elmúlt harmincöt éves.
Ahhoz, hogy valakinek a neve felkerüljön a szavazólapra, az országgyűlési képviselők legalább egyötödének, azaz 40 képviselőnek az ajánlására van szükség. A Tisza Párt mellett így egyedül a 44 fős Fidesz-frakció tudna önállóan köztársasági elnököt állítani, a KDNP vagy a Mi Hazánk önmagában nem tudja ezt megtenni.
Magyar Péter korábban azt ígérte, hogy olyan személyt szeretnének javasolni, aki megtestesíti a nemzet egységét, és akit az ellenzéki képviselők is meg tudnak szavazni. Konkrét nevet ugyanakkor még nem említett. Azt is mondta, hogy a mostani Alaptörvény-módosítás csak ideiglenes helyzetet hoz létre, és könnyen lehet, hogy az új, népszavazással megerősített Alkotmányban már közvetlen államfőválasztásra térnek át.
Kapcsolódó:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
