Több egészségügyi, köznevelési és rendészeti törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés

Botrányosnak nevezte az új köztársasági elnök kiválasztásának folyamatát napirend előtti felszólalásában Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke, és közölte, hogy pártja ezért nem vesz részt az államfő beiktatásán – adta hírül az MTI.

A politikus „elképesztő színtársulatként” beszélt a kormányoldalról, és azt mondta, politikai támadást csináltak a roma holokauszt ügyéből, miközben olyan embert jelöltek a legfőbb közjogi méltóságra, aki történelmi, emberiesség elleni bűnök hóhérainak tettét mentegette és relativizálta, valamint a 2006-os politikai terror áldozataitól megtagadta a jóvátételt.

A Mi Hazánk vezetője kifogásolta, hogy a köztársasági elnök kiválasztása során nem volt széles körű társadalmi egyeztetés. Szerinte Baka András nem a legalkalmasabb jelölt a posztra, arra hivatkozva, hogy nemrégiben még a Tisza frakcióvezetője is Polgár Juditot nevezte az optimális személynek. Toroczkai azt is kifogásolta, hogy miközben az Alkotmánybíróság tagjainál hetvenéves életkori határt vezettek be, a 73 éves Baka Andrást jelölték köztársasági elnöknek.

Magyar Péter erre reagálva azt mondta: Toroczkai László „több ezer meggyilkolt honfitársunk emlékét, a túlélők emlékét és a leszármazottakat gyalázta meg a tettével”, amikor nem állt fel az áldozatok emlékére.

Azt mondta a Mi Hazánk képviselőinek: „amíg nyilvánosan nem kérnek bocsánatot, addig önökkel nekünk nincs miről beszélnünk”.

A keddi parlamenti ülésen a képviselők ezt követően több egészségügyi, köznevelési és költségvetési tárgyú előterjesztésről is döntöttek.

Elfogadták az egészségügyi adatkezelés módosítását, amelynek értelmében a várandós nők szifilisztesztjének eredményét az őket kezelő bármely orvos és védőnő megismerheti akkor is, ha a várandós korábban önrendelkezési nyilatkozatban korlátozta ezt. A módosítás célja, hogy csökkenjen annak kockázata, hogy a fertőzött várandósok kiesnek az ellátórendszerből, és ne kapják meg időben a szükséges kezelést.

A parlament a köznevelési törvényeket is módosította: növelték a tankerületi fenntartású intézmények szervezeti és szakmai autonómiáját, szélesítették az igazgatók munkáltatói jogkörét a tankerületi központok által fenntartott iskoláknál, továbbá meghatározták a nevelőtestület igazgatói pályázattal kapcsolatos jogait. Megszüntették azt a szabályt is, amely szerint szakmai kérdésekben csak a Nemzeti Pedagógus Karral lehet egyeztetni.

Megszűnik az akkumulátor-újrafeldolgozó üzem helyszínének kijelöléséhez kapcsolódó miniszteri jogkör

A jövőben az engedélyezés objektív, hatósági alapon, környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási és közegészségügyi szempontok figyelembevételével történik. Az Országgyűlés 145 igen és 44 nem szavazattal elfogadta a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvény módosítását, amely megszünteti az akkumulátor-újrafeldolgozó üzem helyszínének kijelöléséhez kapcsolódó miniszteri jogkört.

Októberben kell benyújtania a költségvetési javaslatot a kormánynak

A képviselők 140 igen, 44 nem szavazattal és öt tartózkodás mellett elfogadták a közpénzügyi reformokkal összefüggő egyes államháztartási szabályok módosításáról szóló jogszabályt a pénzügyminiszter kezdeményezésére.

A jogszabály szerint a központi költségvetésről szóló javaslatot a kormány ezentúl kizárólag október 1. és október 31. között nyújthatja be a parlamentnek, így a tervezéssel összefüggő információk és követelmények közzétételi határideje is későbbre, augusztus 31-re tolódik.

Az új szabályt első alkalommal a 2027-es központi költségvetés esetében kell alkalmazni.

Megszűnik a Költségvetési Tanács büdzsével kapcsolatos eddigi vétólehetőségének törvényi szabályozása, miután az Alaptörvény júliusban elfogadott 17. módosítása hatályon kívül helyezte azt a rendelkezést, amely a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásához feltételként írta elő a tanács előzetes hozzájárulását. A szervezetnek a továbbiakban véleményezési kötelezettsége lesz a költségvetéssel kapcsolatban, és önálló költségvetési alcímként jelenik meg az Országgyűlés fejezetén belül.

Kiegészítették a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesésének definícióját. Így a jövőben az adósságszabálytól való eltérésre már nemcsak akkor lesz lehetőség, ha az éves bruttó hazai termék reálértéke csökken, hanem akkor is, ha a GDP reálértéke a megelőző három évben összességében nem emelkedett egy százalékot meghaladó mértékben az aktuálisan rendelkezésre álló adatok szerint.

A közpénzek felhasználásának átláthatósága érdekében a kormánynak nyilvános határozatban kell beszámolnia a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználásáról és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításokról, valamint meg kell indokolnia a nem meghatározott célra rendelt előirányzatok tervezését.

Elfogadták az MFB tőkeemelését lehetővé tevő költségvetési módosítást

A képviselők egyhangúlag elfogadták Magyarország 2026-os központi költségvetéséről szóló törvény módosítását. Ennek értelmében a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében 2026-ban lehívott hitelből 688 338 565 eurónak megfelelő forintösszegű tőkeemelés lesz a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt.-ben. A tőkét az Európai Beruházási Bankkal együttműködve kell felhasználni.

Az ORFK irányítása alá kerül a TEK

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) irányítása alá kerül a Terrorelhárítási Központ (TEK) – határozott kedden az Országgyűlés. A parlament emellett módosította a költségvetést a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal összefüggésben, megszavazta az agrárkamarai törvény módosítását, továbbá elfogadta a legfőbb ügyész lemondási idejének lerövidítését.

A jogszabályváltozás nyomán jelenlegi formájában megszűnik az Országgyűlési Őrség is: személyvédelmi feladatai a TEK-hez, objektumvédelmi feladatai pedig a Készenléti Rendőrséghez kerülnek.

Az Országgyűlési Őrség a jövőben a Készenléti Rendőrségen belül önálló igazgatóságként működik tovább, állományának tagjai pedig megőrzik a rendőrökétől eltérő egyenruhájukat és illetményüket.

Módosították a költségvetés címrendjét a vagyonvisszaszerzési hivatal miatt

Az Országgyűlés 146 igen és 44 nem szavazattal módosította a központi költségvetés címrendjét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) felállításával összefüggésben. Az újonnan létrejövő hivatal költségvetése önálló fejezetet alkot a központi költségvetésben, az Országgyűlés pedig felkérte a kormányt, hogy biztosítsa az NVVH felállításához és működéséhez szükséges forrásokat.

Szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok az agrárkamarában

Az Országgyűlés 146 igen és 44 nem szavazattal elfogadta a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény módosítását is. A kormány célja a kabinet szerint egy pártpolitikától mentes, szakmai alapon működő agrárkamara létrehozása, amely hatékonyabban segíti a termelőket és hozzájárul a magyar agrárium versenyképességéhez.

A javaslat ennek érdekében szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat vezet be: az agrárkamarai tisztségviselők nem szerepelhetnek országgyűlési vagy európai parlamenti pártlistán, nem tölthetnek be párttisztséget, illetve bizonyos kormányzati pozíciókat sem. A választott tisztségviselők a költségtérítésen felül személyi juttatásban nem részesülhetnek.

Lerövidítették a legfőbb ügyész lemondási idejét

Az Országgyűlés 146 igen szavazattal és 44 tartózkodás mellett elfogadta Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész lemondási idejének lerövidítéséről szóló indítványt. A parlament hozzájárult ahhoz, hogy a törvényben meghatározott hat hónapos időszak helyett a lemondási idő augusztus 25-én érjen véget.

Nagy Gábor Bálint július 22-én nyújtotta be lemondását, és egyben kérte a lemondási idő lerövidítését.

Kapcsolódó: