A napokban, augusztus 19-én lépett hivatalba az új köztársasági elnök, Baka András. Az ellenzéki oldalról többen bírálták megválasztásának módját, illetve megkérdőjelezték, hogy személyével képes-e kifejezni a nemzet egységét. Interjúnkban dr. Grundtner András, a Mi Hazánk jogi kabinetjének vezetője – a párt álláspontját is képviselve – kommentálja ezeket a kritikai hangokat.
– A Fidesz azt állítja, hogy Baka András megválasztása törvénytelen úton zajlott. Ön egyetért ezzel az állítással?
– Ha az előzményeket és azok jogszerűségét tekintjük, akkor a Fidesznek igaza van abban, hogy a folyamat törvénytelen volt. Alaptétel, hogy törvénytelenségre nem lehet törvényességet, jogtalanságra pedig jogot alapítani. Magyarországon hivatalban volt egy köztársági elnök, Sulyok Tamás, akit szabályszerűen, alkotmányos keretek között választottak meg, ám nem az alaptörvénynek megfelelő módon távolítottak el. Ilyen előzmények után Baka András nem szerezhetett volna jogot erre a tisztségre, és ezért nem is volt törvényesen megválasztható.
Fontos megjegyezni: mivel Baka András magasan képzett, elismert jogász, pontosan tudnia kellett, hogy elődjét alkotmányellenes módon távolították el. Ennek ellenére elfogadta a felkérést, és beült a köztársasági elnöki székbe. Innentől kezdve
úgy is felfoghatjuk, hogy Baka András egy imposztor – olyan személy, aki egy őt alapvetően meg nem illető pozíciót tölt be.
– Amikor a Parlamentben szavazásra került a sor a köztársasági elnök személyéről, a Mi Hazánk – a Fidesz–KDNP-vel ellentétben – nemcsak részt vett a voksoláson, de saját államfőjelöltet is állított dr. Tóth Máté energiajogász személyében. Nem lett volna kifizetődőbb, ha a Mi Hazánk is távol marad ettől a választási folyamattól?
– Úgy gondolom, nem kellett volna ebből kimaradnunk. A Sulyok Tamás felelősségét firtató tiszás álláspont alapja ugyanis az, hogy Sulyok csupán egy fideszes báb volt. Vagyis a Fidesz olyan jelöltjeként tekintenek rá, aki elvtelenül végrehajtotta a kéréseket, és aláírta azokat a törvénymódosításokat, amelyeket Magyar Péter inkrimináltnak és a jogállamiságba ütközőnek tartott.
Tehát az óriási különbség Baka András és a Mi Hazánk jelöltje, dr. Tóth Máté között az, hogy Baka András annak a pártnak a jelöltje, amelyik jogellenesen megbuktatta a korábbi köztársasági elnököt, a Mi Hazánknak viszont ehhez a törvénytelenséghez semmi köze nem volt.
– Ez igaz, viszont a szavazás, amelyen a Mi Hazánk is részt vett, nem segíti Baka András legitimációját?
– Nem, hiszen
a Mi Hazánknak semmi szerepe nincs abban, hogy egy ilyen puccs után került sor az új elnök megválasztására. Ebből következik, hogy a párt szabadon, jogszerűen és az erkölcsi normáknak megfelelően állíthatott jelöltet.
A Mi Hazánknak ráadásul mindig figyelmet kell fordítania arra, hogy minden politikai pozícióra állítson saját, megfelelő jelöltet. Dr. Tóth Máté teljesen alkalmas lett volna a köztársasági elnöki tisztségre.
Jóllehet nyilvánvalóan esélytelen volt, hogy a Tisza a mi jelöltünket szavazza meg, az államfőjelöltség hozadékaként az ország még jobban megismerhetett egy kiváló szakembert. Olyan tehetséges energiajogászról van szó, akinek a meglátásaira a mostani energiakrízisben nagy szükségünk lehet.
– Sulyok Tamást a Fidesz bábjaként említette. Baka András személyében akkor most egy újabb báb ül a köztársasági elnöki székbe?
– Mindenképpen ez a helyzet, sőt a szituáció még rosszabb, mint Sulyok Tamás esetében volt. Sulyok ugyanis jogszerűen került pozícióba, az ő elődjét nem távolította el senki törvénytelenül azért, hogy neki helyet csináljanak.
Valójában azonban a lényeg nem változott: az egyik bábot eltávolították, és egy másikat ültettek a helyére.
Baka András múltbéli jogi állásfoglalásaiban kétségkívül vannak erősen kritizálható pontok. A sokat emlegetett két esetnél azonban Gaudi-Nagy Tamás jellemrajzát tartom mérvadóbbnak. Ennek lényege, hogy amikor a Legfelsőbb Bíróság elnökét 2011-ben – egy szintén jogellenes eljárásban – megfosztották a pozíciójától, Baka egészen a mostani megválasztásáig a Kúria egyik legbefolyásosabb tanácsának elnöke maradt. Érdemes megvizsgálni, hogy ebben az időszakban milyen ügyekben milyen döntéseket hozott; az eredmény ugyanis meglehetősen lehangoló.
Sőt, 2009 és 2011 között, vagyis amíg Baka András a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt, gyűrűztek be az elsőfokú bíróságokra a devizahiteles ügyek. A bíróság elnökeként felelős volt a jogegységért és a jogi iránymutatásokért, ám ebben a pozíciójában egyáltalán nem igyekezett a hazai bíróságok erősen bankpárti döntéseit felülbírálni vagy iránymutatásokkal korrigálni. Később,
amikor az európai bíróságok elkezdték felülvizsgálni ezeket a határozatokat, és megállapították, hogy azok tisztességtelen banki tevékenységet fedeztek, egyértelművé vált, mennyire elfogult volt Baka a pénzintézetek irányában.
Tehát Baka Andrással nem az a legnagyobb probléma, hogy az 1956-os sortűzperek kapcsán milyen döntést támogatott az Európai Emberi Jogi Bíróságon, és nem is az, hogy a 2006-os események után elzárta a jogorvoslat lehetőségét a rendőri visszaélések áldozatai elől. A valódi probléma az a közel tizenöt éves bírói tevékenység, amelyet a Legfelsőbb Bíróság elnökeként, majd a Kúria tanácselnökeként végzett. Ezen időszak alatt ugyanis részrehajlóan, elsősorban a bankoknak és a nagy globális cégeknek kedvező ítéleteket hozott.
Tehát a hivatalba lépésének törvénytelen módjától függetlenül sem lenne alkalmas arra, hogy személyében kifejezze a nemzet egységét. Nem véletlen, hogy beiktatásán a teljes parlamenti ellenzék a távolmaradásával demonstrálta tiltakozó álláspontját.
Ezen a beiktatáson Baka András a beszédében négyszer is kiejtette a tőle rendkívül disszonánsan hangzó „jogállamiság” kifejezést. Sőt,
érdemes ideidézni egy olyan mondatát, amely az ő szájából kifejezetten cinikusan hat: „A jogállam nemcsak attól működik, hogy vannak szabályai, hanem attól is, hogy az emberek elhiszik: ezek a szabályok kivétel nélkül mindenkire vonatkoznak.” Azt viszont elfelejtette hozzátenni, hogy vannak, akik ezen a körön kívül esnek – mint például Sulyok Tamás és saját maga.
– Bár csak részben érinti a köztársasági elnök megválasztását, érdemes figyelni arra, hogy a közelmúltban három, az alkotmánymódosításhoz kapcsolódó jogi döntést hozott meg, illetve hatáskör hiányára hivatkozva utasított el az Alkotmánybíróság. Ez a fejlemény várható volt?
– A három kérdés a parlamenti képviselők cikluskorlátozására, a bírók hetvenéves korban való kötelező nyugdíjazására, valamint Sulyok Tamás leváltásának jogszerűségére vonatkozott.
A kérdéseket a Fidesz–KDNP képviselőcsoportja nyújtotta be, ám a jogban jártas szakemberek előtt nyilvánvaló volt, hogy ilyen döntés fog születni. Ennek oka, hogy éppen a Fidesz volt az, amely 2013-ban megszüntette az Alkotmánybíróság azon hatáskörét, hogy az alkotmánymódosításokat tartalmi szempontból felülvizsgálhassa. Vagyis a testület az utólagos normakontroll-indítványok elbírálásakor nem is hozhatott más döntést, mint amit végül meghozott.
Ennél a döntésnél talán még figyelemreméltóbb az a narratíva, amellyel a miniszterelnök kommentálta a közzétett alkotmánybírósági határozatot. Olyan bejegyzést posztolt, amelynek lényege szerint az Alkotmánybíróság döntésével azt állapította meg: a Tisza-frakció által megszavazott alkotmánymódosítások alkotmányjogi szempontból rendben vannak.
Magyar Péter ezek szerint úgy vélte: ha egy testület hatáskör hiányában nem vizsgálhat meg egy kérdést, az egyúttal azt is jelenti, hogy egyetért vele, és mindent rendben talál. Ez finoman szólva is távol áll a valóságtól,
de ha szókimondóak akarunk lenni: ez egyszerűen egy óriási hazugság volt a miniszterelnöktől!
Kapcsolódó:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Dr. Grundtner András a Mi Hazánk jogi kabinetjének vezetője | Kép forrása: Mi Hazánk Mozgalom
