Tíz napon belül kamatostul visszaváltja a Duna Aszfalt a GED Africa-projekt kötvényeit: elesik az állam a beruházás hasznától

A Duna Aszfalt Zrt. önkéntesen kezdeményezte a GED Africa-projekt keretében kibocsátott kötvényeinek idő előtti visszaváltását névértéken, a kamatok megfizetése mellett – jelentette be a cég. A döntés azután született, hogy Magyar Péter miniszterelnök közölte: visszaélés gyanúja miatt feljelentést tesznek a Duna Aszfalt afrikai út- és hídépítő beruházásának állami pénzügyi támogatása, vagyis az EXIM és az MFB bankok összesen 400 millió dolláros (mintegy 126 milliárd forintos) kötvényjegyzése kapcsán.

A társaság a szükséges értesítést megküldte az érintett finanszírozó pénzintézetek részére. A Duna Aszfalt Zrt. várakozásai szerint a folyamat – a szerződéses feltételeknek megfelelően – mintegy tíz munkanapon belül lezárulhat – olvasható a Duna-cégcsoport közleményében. 

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter közösségi oldalán olvasható nyilatkozata szerint ezzel együtt megszűnik a tranzakció részét képező 80 százalékos, 101 milliárd forintos állami készfizető kezességvállalás is.

Jászberényi Tamás, a cég GED Africa-projektjének vezetője szerint az állami kezességvállalás nem volt kockázatos a magyar állam, vagyis az ügyletet finanszírozó MFB és EXIM Bank számára, mivel 

nem az afrikai projekttársaságok, hanem a Duna Aszfalt Zrt. volt a kötvény kibocsátója, és ez felelős a visszafizetésért is, amely most tíz napon belül meg fog történni.

„Az állami kezesség csak akkor jelentett volna költséget az adófizetőknek, ha a Duna Aszfalt Zrt. nem tud teljesíteni. A kötvények önkéntes visszaváltásával ez a kockázat megszűnik, ugyanakkor az állam elesik a konstrukcióhoz kapcsolódó jövőbeli bevételektől, például a kezességvállalási díjtól és a finanszírozásból származó bevételektől” – olvasható a Duna Aszfalt közösségi oldalán megjelent közleményben. 

A cég szerint az eddigi finanszírozási konstrukció az elmúlt időszakban is már több milliárd forint bevételt termelt az EXIM és az MFB Bank számára.

A továbbiakban a cég saját erőből finanszírozza a 184 kilométeres út és egy 345 méteres híd megépítését a projekt keretében – közölte a G7 gazdasági hírportál a cég álláspontját. A Szíjj László tulajdonában lévő Duna-cégcsoportnak a korábbi állami megrendelésekből és gigaberuházásokból származóan jelentős vagyona van. Tavaly év végén készpénzállományuk több mint 200 milliárd forint, a cég konszolidált mérlegfőösszege pedig 757 milliárd forint volt.

A kötvények visszaváltásának felajánlása viszont azt is jelenti – tette hozzá a projektvezető –, hogy 

az állam elesik a jövőre várhatóan már elkészülő út és híd bevételeitől, és a Duna-csoport a hazai autópálya-koncesszió és -bővülés helyett az afrikai projektre helyezi a hangsúlyt.

A kötvényügylet mögötti pontos kamatösszeget és feltételeket sem a Duna-csoport, sem a finanszírozó állami bankok nem osztották meg a nyilvánossággal, mivel mindkét fél az értékpapír- és banktitokra hivatkozik. Ezért az sem volt nyilvános tavaly ősszel, hogy mi alapján döntött úgy az EXIM Bank és az MFB, hogy beszáll ennek a projektnek a finanszírozásába.

A GED Africa-projekt a kongói Katanga tartomány nagy forgalmú réz- és kobaltbányáit köti össze a zambiai Mwendával, ahonnan már jól használható aszfaltút vezet a tanzániai Dar es-Salaam kikötőjébe. 

A megépülő, és fizetősnek tervezett út fő előnye, hogy így nem kell 500 kilométert kerülni Lubumbashi térségéből a tengeri kikötők felé. 

A most épülő híd helyén jelenleg komp biztosítja az átkelést, amelynek használhatósága nem kiszámítható egész évben. A Duna Aszfaltnál a G7 hírportál kérdésére azt mondták, hogy megkezdődött a híd helyszíni szerelése, és egyes útszakaszokon már az aszfaltozás is elkezdődött. 

A tervek szerint év végéig elkészül a híd, és jövőre várhatóan már a próbaüzemről és az út megnyitásáról számolhatnak be. Ugyanakkor nyitva tartják a lehetőséget, hogy a magyar állam is részt vállaljon a projektben, akár tulajdonrész-szerzéssel is.

Kérdés tehát, hogy a holnapi túzok helyett miért kellett azonnal a mai veréb, és a visszaszerzett 126 milliárd forint nem annak a 300 milliárd forintnyi költségvetési összegnek a részbeni pótlására hivatott-e, amelyet a NAV a napokban utalt vissza a multiknak, mivel a Tisza-kormány az első intézkedései között szüntette meg a köznyelvben multiadónak nevezett szén-dioxid-kvótaadót a nagy cégek számára.

A Tisza-kormány tisztítótűznek nevezett eddigi gazdaságpolitikája jellemzően az elvonásokról, visszavonásokról szólt. Nem világos, milyen kiadásokra akarják fordítani a befolyó vagy visszatartott plusz összegeket, hiszen a pénzügyminiszter bejelentése szerint a kiadásfüggő minisztériumoktól – az oktatási, egészségügyi és kulturális területről is – elvonásokat terveznek fejlesztések helyett. Miközben 4000 milliárd forintot kívánnak fordítani a madárpusztító, gazdaságilag rendkívül alacsony hatásfokkal működő, bizonytalan áramforrást jelentő és csak külföldi cégek bevonásával megvalósítható szélturbinák megépítésére.

Kapcsolódó: