Hagyományteremtő megemlékezés az Észak-Erdélyt és Székelyföldet visszaszerző második bécsi döntésről

„Emlékezzünk együtt 2026. augusztus 30-án 16:30-tól a budapesti Szabadság téren a Hazatérés temploma előtt dicsőséges revíziós területgyarapításra az Igazságot Magyarországnak Szövetség ünnepélyes emlékrendezvényén” – kezdte felhívását dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője.

A bejegyzésben arról is tájékoztat, hogy a rendezvényen LED-falas kivetítőn részleteket vetítenek a partiumi és erdélyi országrészek visszatérésének történetét bemutató csodás, Kelet felé című dokumentumfilmből, amelynek első mondata:

„A Trianonban méltatlanul széthasogatott Magyarország felett 22 évi küzdelem után kivillant a harmadik fénysugár.”

A poszthoz csatolt plakát szerint olyan közszereplők, szakértők és hagyományőrzők idézik fel szóval és zenével az erdélyi revízió dicső pillanatait, akik az 1938 és 1941 közötti magyar revíziós sikerek nemzeti emlékezetben tartását, társadalmi közgondolkodásba és a politika szintjeire emelését fontosnak tartják.

A szövegben az is olvasható, hogy az Igazságot Magyarországnak Szövetség tavalyi megalakulása óta már négy, az 1920-as trianoni diktátum revíziójára emlékező ünnepi rendezvényt tartott meg a Hazatérés Napjai rendezvénysorozat keretében:

• 2025. november 2-án megemlékezést szervezett a Dél-Felvidék és Nyugat-Kárpátalja visszatérését eredményező első bécsi döntésre, amelynek videós összefoglalója itt megtekinthető.
• 2025. december 13-án megemlékezést tartott a Sopron és környékének visszatérését eredményező Rongyos Gárda-küzdelmekre és az 1921-es népszavazásra (Hűség Napja). Az esemény felvétele ezen a linken nézhető meg.
• 2026. március 19-én megemlékezést rendezett Kelet-Kárpátalja 1939-es visszatéréséről, melynek videóanyaga itt érhető el.
• 2026. április 19-én pedig Délvidék 1941-es visszatéréséről hívott életre egy megemlékezést, amelyről szintén készült videóanyag.

Gaudi-Nagy Tamás a felhívásban úgy fogalmaz: „1940. augusztus 30-án Bécsben a Belvedere-palotában, húsz évvel Trianon után ütött az igazság órája!”

Az akkor történteket úgy jellemzi, hogy

egy legitim nemzetközi döntőbíráskodást követően nemzetközi jogi szerződéssel, puskalövés nélkül, bravúros magyar diplomáciai stratégia eredményeként visszatértek az elcsatolt keleti részek: Észak-Erdély és a Partium, összesen 43 104 négyzetkilométernyi terület.

Az íráshoz csatolt térkép a többi eredménnyel együtt ezt szemléletesen mutatja be.

Az ügyvéd arra is rámutat, hogy a visszacsatolt területek a csonka Magyarország területének csaknem a felét, mintegy 46 százalékát teszik ki. Ez hatalmas diplomáciai siker volt, amelyet az akkori nagyhatalmak is elfogadtak. A második bécsi döntésről és az erdélyi területekre történt bevonulásról szóló rövid dokumentumfilm itt nézhető meg:

A közlemény rávilágít, hogy a román uralom alól felszabadult keleti és erdélyi országrésznek a magyar Szent Koronához visszacsatolásáról és az országgal egyesítéséről szóló 1940. évi XXVI. törvénycikk preambulumában ezt olvashatjuk:

„A magyar nemzet és a magyar törvényhozás az igazság győzedelmébe vetett hitében megerősödve mélységes áhítattal ad hálát Istennek, hogy immár az elszakított keletmagyarországi és erdélyi terület egy része is visszatért a Magyar Szent Korona testébe. A magyar haza huszonkét évi szenvedéseik után a szerető anya gondosságával öleli keblére aggódva visszavárt, lélekben erős véreit és összes hűséges fiait.”

Ezt követően dr. Gaudi-Nagy Tamás személyes vonatkozásáról is beszámol:

„A sors furcsa fintora, hogy míg anyai nagymamám szülőfaluja, Szárazajta visszatért, addig anyai nagypapám szülőfaluja, Hosszúfalu sajnos nem. És ekkor néhai nagyszüleim házastársként Marosvásárhelyre költöztek, ahol nagyapám, Horváth Gaudi István megkezdte bírói szolgálatát, ami a magyar időkkel együtt négy évig tartott. Néhai apai nagypapám, Nagy László pedig honvédként vett részt ebben a honvisszaszerzési műveletben, bevonulási emlékérme féltve őrzött kincsként ma is megvan.”

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője arról is ír, hogy ezt a jeles történelmi eseményt mutatja be az akkoriban megjelent, Erdélyünk és honvédségünk című, fényképekkel és hiteles beszámolókkal illusztrált dokumentumkötet, amely az egyik kedvenc olvasmánya. Hozzáteszi, hogy bár manapság ehhez már nehéz hozzájutni, aki nem tudja beszerezni, annak jó szívvel ajánlja Bánó Attila nemrég megjelent képes dokumentumkötetét.

„Visszatért a területekkel az ott élő népek között közel másfél millió magyar és székely, a visszatért lakosság többségét ők tették ki.

Visszatért számtalan természeti és gazdasági erőforrás: só-, arany-, ezüst-, réz-, vasérc-, szén- és egyéb bányák, vizek, erdők, felbecsülhetetlen értékű, sokévszázados, gazdag épített, ipari és kulturális örökség.

És visszatért a remény. Milliók érezhették: valóság lett az, hogy ez a nemzetgyilkos célzatú csonkolás nem maradhat így. Nem, nem, soha. Mint ahogy a bécsi döntéseket önkényesen eltörlő magyarellenes 1947-es párizsi diktátum szabta határok sem maradhatnak így” – fogalmaz Gaudi-Nagy a felhívásban.

Ezt követően hozzáteszi:

„Nem nyugszunk bele és nem hagyjuk annyiban! Ezt testvéreinkkel, szövetségeseinkkel, a nemzetközi politika meghatározó szereplőivel és a területbitorlókkal is tudatni kell megfelelő módokon. És ezért dolgozni kell felelősen, tudatosan és célirányosan, erre ösztönözve az éppen regnáló kormányt, függetlenül annak színezetétől.”

Rámutat, hogy országgyűlési képviselői időszaka előtt is, majd annak négy éve (2010–2014) alatt a Parlamentben és az Európa Tanácsban is folyamatosan kiállt az elcsatolt magyarság önrendelkezése mellett, majd nemzeti jogvédőként évek óta szorgalmazza az önrendelkezést minden elcsatolt magyar, így az erdélyi magyarok számára is.

„A történelem nem ért véget.

A mindenkori magyar államvezetés feladata a Kárpát-medencében élő magyarság nemzetegyesítése. Soha nem lehet tudni, hogy mikor hozhat ez a törekvés eredményt. De ha nincs ilyen törekvés, eredmény sem várható”

– olvasható a szövegben.

Írását azzal a gondolattal zárja, hogy ki kell használni a lehetőségeket, sőt ilyeneket teremteni kell Bethlen Gábor erdélyi fejedelem örökérvényű mondásának szellemében:

„Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.”

Kapcsolódó: