Egyre több a zűrös ügy Polyák Gábor, a Médiatanács megválasztott elnöke körül

Múlt héten kedden megjelent egy bejegyzés az ELTE Média akták nevű Substack-blogon, ami a Médiatanács megválasztott elnöke, Polyák Gábor viselt ügyeiről számolt be, amelyek végül az Első Pesti Egyetemi Rádió (EPER) megszűnéséhez vezettek. Megjegyezzük, hogy időközben őt javasolta az Országgyűlés szakbizottsága erre a szerepre. Bár a meglehetősen terjedelmes írás szerzője nincs feltüntetve, a bennfentes információkból és a közzétett alátámasztó dokumentumokból arra lehet következtetni, hogy az EPER szerkesztőségével és a Media Universalis Alapítványon (MUA) keresztül futó Perspectives-projekttel szoros kapcsolatban álló szereplő beszámolóját olvashatjuk, vagy legalábbis ő szolgáltatta hozzá az információkat. Ezenfelül a Substack-oldal impresszumában felelős szerkesztőként Jamriskó Tamás, az EPER egykori főszerkesztője van megjelölve. A blogbejegyzés állítása szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) oktató és kutató Polyák úgy járt el a MUA „megbízott elnökeként”, hogy jogos felhatalmazással nem rendelkezett. Sőt, a pozíciót eleve nem tölthette volna be összeférhetetlenség miatt, emellett bizonyos intézkedéseit forráscsapolási kísérletként mutatja be a szerző. Ebben a cikkben összefoglaljuk az EPER lekapcsolásához vezető rendellenes folyamat leglényegesebb pontjait, és rávilágítunk, hogy a Médiatanács megválasztott elnökének szekrényéből milyen csontvázak bukkantak elő. A blogon nyilvánosságra hozott állításokkal kapcsolatban kérdésekkel fordultunk Polyák Gáborhoz és a Media Universalis Alapítványhoz is – mindkét megkeresésünkre részletes válaszlevelet kaptunk, így azokat is közzétesszük, hogy ne egyoldalúan mutassuk be a történteket. Az alapítvány képviseletében válaszoló Hargitai Henrik kuratóriumi tag úgy véli, hogy a botrány mostani kirobbantásával Jamriskó a sajtót használja fel versenytársa ellen a Médiatanács elnöki pozíciójáért zajló pályázati küzdelemben.

Jelen cikkünkben először a blogposztban szereplő információkat ismertetjük, majd pedig Polyák Gábor és a Media Universalis Alapítvány válaszát mutatjuk be.

Az EPER végének előszele

„2026. augusztus 4-én rövid tájékoztatás jelent meg az eper.elte.hu-n. A rádiót lekapcsolták. Egyeztetés és bármi kommunikáció nélkül a néhai közönsége és közössége felé. Elérhetetlenné tették a teljes, magyar és európai közpénzből és több ezer önkéntes munkával épült Hangtárát. Pedig nyár végén még hangkultúra szakirány indulását jelentették be a honlapon” – áll az ELTE Média akták blogbejegyzés elején.

A leírás szerint minden 2024 novemberében kezdődött, amikor Polyák Gábor egyetemi e-mail-címéről a szervezet átvilágítását rendelte el – azonban korábban már érkezett erre vonatkozólag szóbeli kérés, így az európai uniós támogatású Perspectives-projekt auditja már folyamatban volt egy erre szakosodott külső cég által. A bejegyzés szerzője azonban úgy véli, hogy az új „auditnak” nem az átvilágítás volt a valódi célja. Polyák az e-mailjében az ELTE három munkatársát jelölte meg az alapos áttekintésre: Müllner András habilitált egyetemi docenst, Oblath Márton tanársegédet és Barki Bálint tanársegédet.

Az audit elvárt határidejéül 2025. január végét tűzte ki, a jelzés pedig Jamriskó Tamáshoz, az EPER főszerkesztőjéhez is eljutott.

A blogcikk szövege szerint 2024 végére már a valós elnök, Galicza Péter kevésbé vett részt az alapítvány vezetésében, Polyák azonban 2024 novemberében vezetőként járt el a MUA képviseletére, amelyre semmilyen jogos felhatalmazása nem volt. A Polgári Törvénykönyv 3:22 paragrafusának (3) pontja alapján ugyanis „a vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni”. A szerző arra is rámutat, hogy a Médiatanács megválasztott elnöke egyébként sem lehetett volna megbízott elnök, hiszen felügyelőbizottsági tag is egyben, ami összeférhetetlenséget eredményez. Az írás ezért gyakorta „álelnökként” hivatkozik rá.

Az „álauditori” kinevezéseket szintén összeférhetetlennek ítéli meg a blogbejegyzés, hiszen Polyák Gábor mindhárom megbízott felettese volt akkori tanszékvezetőként és intézetigazgatóként. A beszámolóban az áll, hogy 2025 februárjában a „megbízott” elnök megállapodott Jamriskó Tamás főszerkesztővel és projektmenedzserrel, hogy a projekt akkor futó második szakaszából összesen 4 millió forintot fenntartanak a tanszéki kollégáknak, ha szeretnének mentorálással vagy szakértői tevékenységgel részt venni benne. Továbbá a 2025 decemberében induló harmadik fázisból szintén félretesznek ilyen célra 4 millió forintot a projektkeretből. „»Cserébe« a projekt szabad vezetését és a biztosított önrész arányával megegyező pályázati forrásfelhasználást kértük” – fogalmazott a blogposzt szerzője. Jamriskó létre is hozott egy Drive-mappát, amibe a Média és Kommunikáció Tanszék azon munkatársai feltölthették az önéletrajzukat (ráadásul formai elvárás nélkül), akik szerettek volna közreműködni a projektben a fenntartott összegből finanszírozva, azonban végül nem töltöttek fel oda egyetlen dokumentumot sem.

Teljesíthetetlen utólagos szempontokkal próbálhatták a projektet ellehetetleníteni

„A lefolytatott álaudit eleinte viszonylag jól ment, azok egyetemi munkaidőben zajlottak, ám hamar világossá vált, hogy az álauditorok egyrészt abszolút nem kompetensek a feladat elvégzésében, másrészt a minket dezinformáló törekvéseik mellett bődületes tévedésben is voltak a projektvezetési és operatív, könyvelési ügyekben” – jellemezte a bejegyzés a vizsgálóbizottság munkáját. A szöveg szerint nem tudták értelmezni a projekttámogatási-folyósítási ütemezést, és úgy hitték, hogy a hallgatói ösztöndíjak után is járulékot kell fizetni.

A szerző úgy fogalmaz:

„Idővel egyértelművé vált számunkra, hogy nem létező szabályokra és teljesíthetetlen, utólag felállított szempontokra hivatkozva próbálták meg ellehetetleníteni a munkánkat, felülírni a korábbi megegyezésben foglaltakat és – önmaguk finanszírozása mellett – rátelepedni a Rádió minden erőforrására, nemcsak a pályázati forrásokra, hanem a piaci bevételekre is.”

A bejegyzés állítása szerint ez sikerülhetett is, ugyanis 2025 novemberében több százezer forint rádiós bevételt hallgathattak el és használhattak fel. A poszt arra a következtetésre jut, hogy a MUA borzasztó állapotát projektforrásokból (és személyes forrásokból is) próbálhatták helyrehozni. „Adja magát a kérdés, hogy miért nem foglalkoztak vele, de leginkább, mire hasznosították az általunk biztosított 1 650 000 Ft-ot, ha nem a szervezet fenntartására és fejlesztésére?” – fogalmazott. A leírtak alapján az „álauditorok” 2025 tavaszán magukhoz vették az EPER összes dokumentumát átadás-átvételi jegyzőkönyv nélkül.

Az a bizonyos „meghatalmazás”

A bejegyzés szerzője hangsúlyozza, hogy több alkalommal jelezték, hogy szeretnék megismerni a „megbízott” elnököt igazoló dokumentumot és az ahhoz tartozó szabályozást. Polyák a sokadik jelzésére válaszul megküldött egy PDF-fájlt, ami egy szkennelt általános meghatalmazást tartalmazott.

Azontúl, hogy a Polgári Törvénykönyv fent említett paragrafusa miatt a meghatalmazás jogtalan lehet, nem tartalmazza a szerződő felek személyes adatait sem. Ráadásul a keltezés is hiányzik róla, így bármikor készülhetett. A cikkünk későbbi részében olvasható erre a jelenségre Polyák magyarázata.

A három megbízott négyes felsorolásának pontatlansága szempontjából jogilag támadható lehet, hogy a Megbízott3 az elején is szerepel, mert megkérdőjelezhető, hogy akkor most melyikük a Megbízott3: Müllner András, akit először említ a dokumentum, vagy Barki Bálint, aki ténylegesen a harmadik megbízott. Már csak azért is fontos lett volna helyesen tisztázni, mert a szerződés későbbi részeiben külön feladatköröket szánnak nekik: Megbízott1 a vizsgálóbizottság elnöke, Megbízott3 pedig titkári feladatokat lát el, és a jegyzőkönyvekért felel.

A cikkben található információk szerint 2025 szeptemberének elején Polyák már többszörösen szabálytalan fizetési moratóriumot „rendelt el”, de az EPER szerkesztősége nemhogy a teljes jelentést, de még csak egy összefoglalót sem kapott meg az „álaudit” eredményéről, ismételt kérésre sem. Jamriskó Tamás főszerkesztő két alkalommal is találkozót kért, azonban mindhiába.

Indoklásként kifejtette egyebek közt, hogy több kolléga várja a jogosan megérdemelt fizetését, és hogy a rendezetlen helyzet veszélyezteti az EPER által vállalt eredmények teljesítését. Kérését az egyik megbízott auditor a vizsgálóbizottság jogosultságára hivatkozva lecsapta.

2025. szeptember elején Polyák Gábor „álelnöktől” újabb levél érkezett, amelyben közölte a főszerkesztővel, hogy meghosszabbítja a projektmenedzseri szerződését a második szakasz végéig, és a harmadik fázisra vonatkozót is aláírják, azonban a kuratórium komoly feltételekhez kötötte a projekt folytatását. Jamriskó a válaszában úgy fogalmazott, hogy

„Felelősen a leveled tartalmáról a szerződéses keretek tükrében lehet dönteni, így [...] küldjétek el azt számomra, illetve a projektben dolgozó és foglalkoztatni kívánt kollégákra vonatkozó szerződéstervezeteket is.”

A lehetetlen feltételeket tartalmazó megállapodástervezet

2025. október 15-én a szöveg szerint egy nagyobb volumenű találkozót tartottak, ahol Polyák Gáboron és a három auditoron kívül részt vett még egy olyan munkatárs is, akit állítólag az EPER főszerkesztőjének akartak kinevezni a jelenlegi kirúgása után. Másnap Jamriskó kapott egy megállapodástervezetet, amiről a blogbejegyzésben az áll, hogy „tartalma igencsak figyelemre méltó volt az arcátlansága és jogtalansága mellett, cseppet sem barátságos határidővel az aláírásra”.

A szerződéstervezet egyebek között elképesztő, szűk határidős adminisztratív feltételeket tartalmazott, továbbá bizonyos költségek Jamriskó általi előzetes fedezését, aminek később csak a 80 százalékát kapja vissza a projektforrásból, továbbá elvárt egy üzleti tervet is, ami a Perspectives-projekt harmadik szakaszához 60 000 eurós fedezetet biztosít. Ezenfelül olyan alapítvány által meghatározott formátumokra hivatkozott az igényelt adatszolgáltatásokhoz, amelyeket a főszerkesztő még meg sem kapott. A szerződés néhány ilyen figyelemre méltó pontját megmutatjuk:

Másnap reggelre Polyák azonban nem az aláírt megállapodást kapta meg, hanem Jamriskó jogi képviselőjének levelét. Az ügyvéd kifogásolta, hogy Polyák Gábor nem rendelkezik érvényes meghatalmazással – ugyanis arról hiányoznak a személyes adatok és a keltezés –, így nem írhatja alá jogszerűen a megállapodást. Továbbá a Polgári Törvénykönyv fentebb hivatkozott paragrafusa alapján a jogi képviselő egyértelműsítette, hogy

„a szervezeti képviselet személyhez kötött tevékenység, attól el nem választható, így nem kumulálható, nem delegálható”.

Részletezte továbbá, hogy „az Alapítvány által meghatározott forma” értelmezhetetlen, ugyanis ilyet nem kapott az ügyfele. Ezenfelül például teljesíthetetlen követelést fogalmaz meg, mert az EPER főszerkesztőjétől próbálja beszerezni a Media Universalis Alapítvány könyvelési dokumentumait. Felhívta a figyelmet a jogsértő tartalmuk miatt érvénytelen rendelkezésekre is, mert az alapítvány pénzügyeinek kezelését nem Jamriskó végzi. Az ügyvéd kérte azt is Polyáktól, hogy jelölje meg, milyen koncepció alapján határozta meg a 60 000 eurós önerőszükségletet, ugyanis a Perspectives-projekt harmadik szakaszának kiírásában ilyen nem szerepel. A stúdiókulcsok és eszközjelszavak átadása pedig a megfelelő tulajdonosi engedélyek és jogviszonyok létesítése nélkül jogsértő magatartásra bírja rá az EPER főszerkesztőjét.

Polyák Gábor válaszleveléből kiderül, hogy annak ellenére, hogy jogász, nincs teljesen tisztában az alkalmazotti és a megbízási jogviszony közötti különbséggel.

Jamriskó jogi képviselője rendbe tette a fogalmakat a válaszlevelében, és közölte: bízik benne, hogy nem burkolt foglalkoztatásról van szó.

Későbbi levelezésében a fentebb említett összeférhetetlenségre is rámutatott, azonban egy idő után Polyák részéről már nem érkezett válasz.

A blogbejegyzés kifejti, hogy ekkor már számos munkatárs és szolgáltató a nekik kijáró honorárium nélkül dolgozott az „álelnök” által elrendelt pénzügyi moratórium miatt. A szerző hozzátette, hogy a projekt második nagy támogatási összege november elején megérkezett, így semmi akadálya nem lett volna a kifizetéseknek.

A MUA hamis közleményt adott ki Jamriskó nevében

2025. november 14-én a szerkesztőség és önkéntes munkatársai megalapították a Szabad EPER Rádiót, és egyhangúlag megszavazták Jamriskó Tamást közösségi főszerkesztőnek. A honlapon és a közösségi médiában erről megjelent egy közlemény is:

Nem sokkal ezután a honlap elérhetetlenné vált, és a blogposzt azt állítja, hogy a Media Universalis Alapítvány pedig hamis tartalmú közleményt adott ki Jamriskó Tamás nevével visszaélve:

Az alapítványtól kapott válaszunkból az derül ki, hogy technikai okokból jelölte a rendszer Jamriskó Tamást szerzőnek, és a probléma észlelése után levették a bejegyzést – ennek pontos részleteit lentebb közöljük a MUA válaszát tárgyaló résznél.

Az ELTE Média akták Substack-blogon közölt információk alapján az alapítvány a tartozásait csak részben fizette ki később, 2026 februárjában pedig mintegy 8 millió forintnyi összegre vonatkozó végrehajtás érkezett a szervezethez. Minden kötelezettséget még így sem rendeztek, hozzávetőlegesen 3 millió forint kifizetését nem térítette meg a MUA. Jamriskó Tamás saját kezébe vette az ügyet, és a projekt keretében munkát végző hallgatók és munkatársak teljes hátralévő kompenzációját megtérítette részükre, majd ezeket a követeléseket érvényesíteni kezdte a MUA felé. A beszámoló szerint jelenleg zajlik a per a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.

2026-tól az alapítvány „működtette” az EPER Rádiót, ám a korábbi szerkesztőséget teljesen törölték az impresszumból. Az EPER új tartalmat hosszú ideig nem publikált, az elkészült, de ki nem fizetett tartalmak viszont továbbra is elérhetőek voltak – Jamriskó végül ezeket a szerzői joga alapján vonta vissza. 2026. augusztus elején pedig több értesítés is érkezett arról, hogy a rádió közel 4 ezer fájlt tartalmazó hangtára eltűnt.

Polyák Gábor pályázata a Médiatanács elnöki pozíciójára

A blog hozzájutott Polyák Gábor pályázatához – pontosabban annak részleteihez – a Médiatanács elnöki pozíciójára. A bejegyzés leírása szerint egy alkalommal sem említi a „megbízott elnöki” státuszt, csupán a felügyelőbizottsági tagságot. Az oldal rendelkezésre álló információi alapján az sem szerepel benne, hogy az Egységben Magyarországért párt médiapolitikai kabinetvezetője volt.

Ez pártpolitikai tevékenységnek számíthat, ami a pályázati felhívás szerint kizárja őt a Médiatanács elnöki pozíciójából.

Továbbá a nemzeti érzelmű körökben ellenérzéseket kiváltó Amnesty International Magyarországnál ellenőrzőbizottsági tisztséget lát el.

Mindezek fényében jogosan felmerülhet bárkiben a kérdés, hogy egyáltalán hogyan kerülhet szóba Polyák Gábor pályázata a Médiatanács elnöki pozíciójára. Olvasóinkat arra biztatjuk, hogy nézzék át Polyák Gábor és a MUA megkeresésünkre adott, lentebb közölt nyilatkozatait is, hogy pontosabb képet kapjanak a körülményekről.

Írásban fordultunk Polyák Gáborhoz kérdéseinkkel

E-mailben megkerestük a Médiatanács által megválasztott elnököt, hogy nyilatkozzon lapunknak a blogbejegyzésben megfogalmazott súlyos állításokkal kapcsolatban. Alábbiakban félkövérrel jelöljük a kérdéseinket, dőlttel, idézőjelben Polyák Gábor válaszát, utána pedig az esetleges megjegyzéseinket zárójelben. (Az esetleges elgépeléseket javítottuk.)

1. A blogposzt közzétett egy szkennelt általános meghatalmazást, amelyet a bejegyzés szerint Ön küldött meg a Media Universalis Alapítvány (MUA) megbízott elnöki státuszának igazolására. Mikor készült ez a meghatalmazás, és miért hiányoznak róla a felek azonosítására alkalmas személyes adatok és a keltezés?

„A meghatalmazást 2024. augusztus 6-án kaptam az ügyvédünktől. Sajnos a formai hibát (a dátum hiánya) nem vettem észre, egyebekben a meghatalmazás tartalmazta a szükséges adatokat. Nem megbízott elnök lettem, hanem a kuratórium elnöke személyes körülményei miatt megkért és megbízott, hogy intézzem az alapítvány ügyeit. Időközben azonban elkészült az alapítvány módosított alapító okirata, és az véglegesen rendezte az alapítvány képviseletét. Miután Jamriskó Tamás ügyvédje felhívta a figyelmemet a meghatalmazás alaki hiányosságára, nem jártam el meghatalmazottként, és előtte sem írtam alá semmit a kuratórium nevében. Kizárólag olyan körben éltem a meghatalmazással, hogy segítsem Jamriskó Tamást az EU által finanszírozott Perspectives ügyeinek rendezésében, megbeszélésekkel, egyeztetésekkel.”

(Megjegyezzük, hogy a „formai hibát” nemcsak Polyák és az ügyvédjük, hanem a kuratórium akkori elnöke és a két tanú sem vehette észre, ha ennek ellenére ellátták aláírásukkal.)

2. Született-e a megbízott elnöki szerepről kuratóriumi döntés? Az erről szóló kuratóriumi határozatot vagy jegyzőkönyvet meg tudja-e küldeni részünkre?

„Nem voltam megbízott elnök, a kuratórium elnökétől kaptam ügyvédileg ellenjegyzett meghatalmazást, ahogy az előzőekben írtam.”

3. Összeegyeztethetőnek látja-e a megbízott elnöki tevékenységét a Polgári Törvénykönyv 3:22. paragrafusának (3) bekezdésével, amely szerint a vezető tisztségviselő az ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni?

„Az ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott meghatalmazás egy bevett jogi forma, amit adott esetben a hatóságok és a bíróságok is elfogadnak. Ez nem változtat azon a tényen, hogy figyelmetlenségből lemaradt a dátum a meghatalmazásról.”

4. Amikor megbízott elnökként járt el, az alapító okirat szerint Ön felügyelőbizottsági tag volt. Összeférhetetlennek tartja-e a két szerep egyidejű betöltését?

„Amikor felügyelőbizottsági tag lettem, már nem volt szükség a meghatalmazás alkalmazására, hiszen rendeződött a kuratórium összetétele és az alapítvány képviselete.”

5. A blogon közzétett, 2024. november 22-i levelében az alapítvány átvilágítására Müllner Andrást, Oblath Mártont és Barki Bálintot jelölte ki, akik az Ön akkori tanszékvezetői és intézetigazgatói pozíciója folytán mind az Ön beosztottjai voltak. Hogyan biztosították a vizsgálat függetlenségét?

„Az átvilágító bizottságot a kuratórium bízta meg egy szerződéssel. Ugyanakkor az EPER Rádió az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének oktatási céljait szolgáló közösségi rádió. Tanszékvezetőként nyilvánvalóan felelős voltam a rádió zavartalan működéséért, mert ez közvetlenül érinti a diákokat és az oktatókat. A rádió szerkesztősége ezzel együtt teljesen önállóan működött, soha semmilyen elvárást, kérést, utasítást nem fogalmaztam meg sem én, sem más egyetemi vezetők a rádió műsoraival és működésével kapcsolatban. Jamriskó Tamás volt a felelős szerkesztő, őt ebben senki nem korlátozta.”

6. Tudott-e arról, hogy a Perspectives-projekt auditja már folyamatban volt egy külső cégnél, amikor az átvilágítást elrendelte? Készült-e az Ön által kezdeményezett vizsgálatról írásos jelentés vagy összefoglaló, és megkapta-e azt az EPER szerkesztősége?

„Nem tudtam a külső auditról, most sem tudok róla. A kuratórium által kért átvilágítás elkészült, annak tartalma a kuratóriumra tartozik. Az EPER szerkesztősége a kuratórium megbízásából látta el a feladatát. Ha a kuratórium úgy döntött, hogy a jelentést nem osztja meg az alapítványnál megbízással dolgozókkal, ezt minden további nélkül jogszerűen megtehette. Jogilag és pénzügyileg kizárólag az alapítvány és a kuratórium felelős az alapítvány, illetve az általa médiaszolgáltatóként működtetett EPER ügyeiért.”

7. A poszt szerint Ön 2025 szeptemberében fizetési moratóriumot rendelt el, a projekt második támogatási részlete viszont november elején megérkezett. Milyen jogalapon rendelte el a moratóriumot, és miért maradtak el a beérkező támogatás után is a munkatársak és szolgáltatók kifizetései?

„Ez egy önerős pályázat volt, és amíg a kuratórium nem látta biztosítva az önerő meglétét, addig nem tudott számlákat teljesíteni. Sajnos a projektet vezető Jamriskó Tamás nem volt minden[ben] együttműködő, így sokáig tartott tisztázni, hogyan tudja az alapítvány a projektbeli kötelezettségeit teljesíteni. Amint minden körülmény tisztázódott, a teljesítéssel igazolt számlák mindegyikét kifizette az alapítvány.”

8. Mi alapján határozták meg a Jamriskó Tamásnak küldött megállapodástervezetben szereplő, 60 000 euró önerőre vonatkozó összeget a Perspectives-projekt harmadik szakaszához, miközben a pályázati kiírás ilyen önerőt nem ír elő?

„Erre a kérdésre nem tudok válaszolni. A kuratórium alaposan tanulmányozta a támogatási szerződést, és minden lehetőséget átbeszélt a nemzetközi partnerekkel. Jamriskó Tamás csak a hazai vezető résztvevője volt a projektnek, de nem döntéshozója.”

9. A Szabad EPER Rádió megalakulása után az alapítvány közleményt adott ki Jamriskó Tamás nevével, feltörésre hivatkozva. Ki készítette és ki hagyta jóvá ezt a közleményt, és milyen alapon jelent meg a nevével?

„A kuratórium tette közzé a nyilatkozatot, mivel egyértelmű bizonyítékát látta annak, hogy a honlap feltörése megtörtént. Az ügyben a kuratórium büntető feljelentést tett.”

10. A bejegyzés szerint a Médiatanács elnöki posztjára benyújtott pályázatában a felügyelőbizottsági tagságot feltüntette, a MUA-nál betöltött megbízott elnöki szerepet és az Egységben Magyarországért médiapolitikai kabinetvezetői múltját viszont nem. Mi ennek az oka? Utóbbit pártpolitikai tevékenységnek tekinti-e a pályázati kiírás kizáró feltételei szempontjából?

„Kérem, tanulmányozzák alaposabban a pályázatot. Az Egységben Magyarországért mellett végzett, szigorúan és kizárólag szakpolitikai tanácsadói tevékenységem szerepel a pályázatban, természetesen. Ezzel kapcsolatban a meghallgatáson is kaptam kérdéseket, amelyekre válaszoltam. Az eseti bizottság nem látott összeférhetetlenséget. A megbízott elnöki pozícióval kapcsolatban itt is megerősítem, hogy ilyen pozícióm nem volt és nincs.”

(Természetesen a jövőben mindent megteszünk, hogy „alaposan tanulmányozzuk” a nyilvánosan nem elérhető pályázatot. Továbbá arra nem válaszolt, hogy ő pártpolitikai tevékenységnek tekinti-e a pályázati kiírás kizáró feltételei szempontjából, csupán azt említette, hogy az eseti bizottság nem látott összeférhetetlenséget.)

11. Van-e a fentiek között bármi, amit tévesnek vagy pontatlannak tart, és van-e olyan, amit dokumentummal tud cáfolni?

„A kuratórium három feljelentést tett azokban az ügyekben, amelyekről a blogposzt szól. Az eljárás folyamatban van, annak adatairól nem tudok nyilatkozni. Az én tevékenységem jogszerűségével kapcsolatban semmilyen kétség nem merült fel a kuratórium részéről.”

A Media Universalis álláspontját is kértük

Hasonló, bár néhány ponton eltérő kérdéslistával fordultunk a Media Universalis Alapítványhoz is, amelynek képviseletében Hargitai Henrik kuratóriumi tag, az EPER Rádió alapítója válaszolt. Eleinte tartott attól, hogy a megkeresésünk valójában Jamriskó Tamástól érkezett hamisított e-mail-címről, és visszahívást kért, de mielőtt még ezt megtettük volna, „a kockázatokat mérlegelve” mégis megküldte a választ. Apróbb elírások javításától eltekintve a nyilatkozat lényegi részét tartalmi változtatások nélkül közöljük.

Levelének elején a következőképpen fogalmazott:

„Mielőtt megválaszolnám a részletekbe menő kérdéseket, szeretném, ha kicsit hátrébb lépnénk és Jamriskó indítékait próbálnánk meg kideríteni: miért érdeke neki az, hogy erről a témáról cikk jelenjen meg éppen most, s hogy az alapítványt bírálja? Azt hiszem, előbb ezeket az érdekkérdéseket kell azonosítsuk, hogy beszélni tudjunk a részletekről. Az önök kérdéssora olyan hatósági meghallgatásra emlékeztet, ahol Jamriskó Tamás narratívája keretezi a beszélgetést és rendben, utánanéztem, hogy pontosan milyen dátummal volt kuratóriumi ülés, de nem gondolom, hogy ez lenne [a] történet lényege. Egy ilyen támadó narratívával való azonosulás helyett azt javaslom, hogy előbb azt tisztázzák, tisztázzuk, hogy kik ennek a történetnek a szereplői, és mik lehetnek az egyes szereplők motivációi, különösen Jamriskóé arra, hogy ilyen blogot üzemeltessen az ellen az intézmény és azon oktatók ellen, ahol éveken át tanulmányait folytatta és amelyik pályakezdőként bizalmat szavazott és munkát adott neki.”

Megkeresésünk célja éppen az volt, hogy ne csak az egyik oldal narratíváját ismerjük, így a Hargitai Henrik által közölt állítások más szemszögből világították meg az esetet. Nem állt szándékunkban feltétel nélkül „azonosulni a támadó narratívával”, de információ hiányában kérdéseinkhez csak a blogbejegyzésben megfogalmazott állítások és ott bemutatott dokumentumok szolgáltak alapul.

Sorait a következőképpen folytatta:

„Én alapítottam 2004-ben az EPER Rádiót és furcsa módon 2025-ben én lettem a rádiót működtető alapítvány egy kuratóriumi tagja, így én zárom be azt. Jamriskónak tanára voltam az egyetemen (nem kizárt, hogy Polyák Gábor is tanította őt – a rádió és a média szak, ahol Jamriskó tanult, egymás alatti folyosókon van az egyetemen – NB [szerk.: a latin nota bene rövidítése; szó szerint: jól jegyezd meg; itt olyasmit jelent, hogy megjegyzendő] a rádiót nem az egyetem üzemelteti, az attól független jogi entitás.). Éntőlem vette át a rádió vezetői feladatait. A rádió egy kilométeres körben fogható, tehát teljesen jelentéktelen mint rádió, kisközösségi, és alapvetően egyetemi előadásokat sugárzott, időnként teljesen pénz nélkül, de alapvetően mindig önkéntes munkára építve. Miután Jamriskó átvette, az adás nagy részében – az NMHH adataiban is meglevően bizonyíthatóan – az általam készített előadás-felvételeket ismételte. Megnyert egy nagy EU-s pályázatot, amiről az Alapítvány még elszámolás előtt megállapította, hogy súlyos szabálytalanságok merülhetnek fel vele kapcsolatban és végül az alapítvány zárta le a pályázatot, egyben kilépett a pályázat folytatásából, amit Jamriskó vezetett volna, ha nem lépünk közbe. Több hatósági feljelentést is tettünk a pályázat lebonyolításával kapcsolatban ismeretlen tettes ellen. Ezekről azért nem szeretnénk nyilatkozni, mert akadályozná a nyomozást. A feljelentések szövege a hatóságoknál van, csakis az ő dolguk kideríteni, hogy történt-e és milyen bűncselekmény és négy hónapnyi nonstop – díjazás nélküli, munkanélküliként folytatott – átvilágítási munka után azt kell mondjam, hogy valóban hatósági szintű nyomozásra van szükség, hogy egyáltalán az megállapítható legyen, hogy az egyes szerződések keretében milyen munka folyt. Az átvilágítás során találtunk olyan rádióval kapcsolatos szerződést, ami nem volt meg az irattárban, Jamriskó nem adta át az ügyvédi átadás-átvételen és elnöki aláírását az alapítvány elnöke nem ismerte fel. A szerződésben a másik partner szerint vele Jamriskó Tamás tartotta a kapcsolatot. Ezek után valóban azt gondolom, hogy a hatóságok dolga annak kiderítése, hogy mi történt valójában. Ezek után múlt héten Jamriskó e-mailek tömegét küldte ki a sajtónak egy új blogposztjával kapcsolatban.”

Ezt követően Hargitai kifejtette:

„Tehát miért épp most? Az azóta a blogüzemeltető által a blog irányelveinek való meg nem felelés miatt törölt poszt szerint (emlékeim szerint) Polyák Gábort támadja az anonim szerző, a Jamriskó Tamás felelős szerkesztő által vezetett blogon. Leesett az állunk, amikor megtudtuk, hogy a Médiatanács elnöki tisztére Jamriskó Tamás is jelentkezett. Ezek után pont ekkor posztol éles bírálatot Polyák Gábor ellen, aki itt versenytársa. Én azt gondolom, elég egyértelmű, hogy a sajtót egyszerű eszközként használja ellenfele ellen.”

Megjegyezzük, hogy az eredeti blogbejegyzést csak ideiglenesen távolították el, néhány személyes adat kitakarása után újra nyilvánossá vált. A poszt szeptember 18. óta újra elérhető volt – nemhogy a válaszadás, de már a szeptember 19-i megkeresésünk pillanatában is.

Az e-mailben gondolatait a következőképpen zárta:

„A rádió 22 éve működik, 1 km-es hatósugárral, egészen minimális, főleg tanárokból álló hallgatósággal. A 22 év alatt a sajtó nem foglalkozott vele. Én úgy látom, kizárólag Jamriskó Tamás magánérdekében lehet megjelölni, hogy milyen célokat szolgál, ha a sajtó a Jamriskó által felkínált narratíva szerint foglalkozik ezzel a témával.”

Válaszait egy külön dokumentumban küldte, amelynek elején tájékoztatott minket:

„Mindenekelőtt jelzem, hogy Jamriskó Tamással egy ideje nem találkoztam. Mivel már indított ellenünk rágalmazási pert, minden esetben, amikor azt mondom, hogy Jamriskó Tamás, akkor ez úgy értendő, hogy az interneten magát Jamriskó Tamásként azonosított felhasználó, akiről nem tudni, kicsoda, vagy az ELTE jamirskot nevű felhasználója. Az önök által említett blogposzt nincs aláírva tehát anonim és többes szám első személyben szólal meg – illetve már törölve lett a blogüzemeltő irányelveinek megsértése miatt, ezért én már csak emlékezetből tudom felidézni, mi van ott. A blognak impresszuma szerint Jamirskó Tamás a felelős szerkesztője, de nyilvánvalóan ezt akárki mondhatja, és odagépelheti.”

Ismét megemlítjük, hogy a blogbejegyzés akkor már újra elérhető volt, amikor a kérdéseinket elküldtük. Továbbá a szerkesztőségünknek megküldött válaszdokumentumban a jamirskot és a jamriskot felhasználónevek egyaránt két-két alkalommal fordulnak elő, így nem egyértelmű, hogy melyik a helyes. Ismeretlen felhasználó esetén elképzelhető, hogy szándékos az elírás a névben. Sajnos nem derült ki számunkra, hogy melyik az elgépelés, így mindkettőt eredeti formájában meghagyjuk. 

A továbbiakban az előző részhez hasonlóan a feltett kérdéseink félkövérrel szerepelnek, a válaszok pedig idézőjelben az esetleges apróbb hibák javítását leszámítva tartalmi változtatások nélkül szerepelnek. Ha pedig megjegyzésünk van, azt a válasz után zárójelben közöljük.

1. A blogposzt közzétett egy szkennelt általános meghatalmazást, amelyet a bejegyzés szerint Polyák Gábor küldött meg a Media Universalis Alapítvány (MUA) megbízott elnöki státuszának igazolására. Mikor készült ez a meghatalmazás, és miért hiányoznak róla a felek azonosítására alkalmas személyes adatok és a keltezés?

„A blogbejegyzés már nem elérhető, ezért nem tudom megnézni, hogy pontosan milyen iratról van szó. Az alapítványnak nincs birtokában olyan irat, ami megbízott elnöki pozícióról szólna, ilyenről az Alapító Okirat sem tud.”

(De igen, újra elérhető szeptember 18-a óta, így meg tudta volna nézni.)

2. Született-e a megbízott elnöki szerepről kuratóriumi döntés? Az erről szóló kuratóriumi határozatot vagy jegyzőkönyvet meg tudják-e küldeni részünkre?

„Nem született ilyen döntés, az Alapítványnak az Alapító Okirata nem említ ilyen szerepet. Lehetséges, hogy volt terv ilyenre, de soha nem jutott el még döntéshozatali fázisig sem.”

3. Az alapítvány összeegyeztethetőnek látja-e Polyák Gábor megbízott elnöki tevékenységét a Polgári Törvénykönyv 3:22. paragrafusának (3) bekezdésével, amely szerint a vezető tisztségviselő az ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni?

„Az Alapítvány elnöki feladatait az alapítvány elnöke látta el, nem Polyák Gábor. Az Alapító Okirattal összhangban az elnök lemondása után az alapítvány vezető tisztségviselői szerepét ideiglenesen a kuratórium tagjai látják el. Az elnöknek a munkájában az említett időszakban olyan jellegű (egészségügyi) akadályoztatása volt, amiben a kollégák segítségét kérte a folyó ügyek intézésére, de ez sem »megbízott elnöki« pozíciót, sem helyette történő döntéshozatalt vagy kötelezettségvállalást nem jelentett. Hasonló körülmények között kapott Jamriskó Tamás aláírási jogosultsági meghatalmazást kizárólag az általa vezetett Perspectives 2-projekt keretein belül és az Alapító Okiratban világosan megtalálható kötelezettségvállalási és döntéshozói korlátozások fenntartása mellett, amit a gyanított szabálytalanságok miatt 2025 végén vontunk meg tőle, és emlékeim szerint ezt követte a Szabad EPER Rádió kikiáltása.”

4. Amikor Polyák Gábor megbízott elnökként járt el, az alapító okirat szerint felügyelőbizottsági tag volt. A MUA összeférhetetlennek tartja-e a két szerep egyidejű betöltését?

„Polyák Gábor felügyelőbizottsági tag, nincs szükség »megbízott elnöki« feladatkörre ahhoz, hogy az Alapítvány gazdálkodását ellenőrizze. Az Alapítvány ügyeinek átvilágítását felügyelőbizottsági tagoknak feladatköre elvégezni, így többek között jogosultak betekinteni az iratokba, vizsgálni az alapítvány pénz- és vagyonkezelését, a gazdálkodás szabályszerűségét, és ellenőrizni a jogszerű működés betartását. Amikor Polyák Gábor a Perspectives-projekt jogszerűségét ellenőrizte, az Alapító Okiratnak megfelelően járt el.”

5. A poszt állítása szerint az alapítványnak nem volt írásos működési szabályzata, és a kötelező éves közgyűléseket sem tartották meg (legalábbis nem található nyoma). Megfelel-e ez a valóságnak? Ha nem, mikor tartották az elmúlt években ezeket az üléseket, és hol található a működési szabályzat?

„Az alapítvány(ok) működését az Alapító Okirat szabályozza, ami írásos dokumentum. Az Alapító Okirat a honlapunkon legalább 10 éve elérhető nyilvános dokumentum.

Ezenfelül van egy belső »Adatkezelési és adatvédelmi szabályzatunk« is, aminek a hatályos példánya (2026. január 15.-i változat) az irattárunkban található.

A közgyűlések jegyzőkönyvei 2007-től kezdődően úgyszintén az irattárban találhatók papíron. Az utóbbi év üléseinek dátumai:

• 2025-11-04
• 2025-11-17
• 2026-01-15
• 2026-01-22
• 2026-02-18
• 2026-03-25
• 2026-07-14”

6. A poszt szerint 2025 szeptemberében fizetési moratórium lépett életbe, a Perspectives-projekt második támogatási részlete viszont november elején megérkezett. Miért maradtak el ezt követően is a munkatársak és szolgáltatók kifizetései?

„Azért maradtak el, mert a felügyelőbizottsági vizsgálat azt állapította meg, hogy a pályázatban súlyos szabálytalanságok lehetnek, és ezért minden kifizetés előtt az adott szerződés teljes körű átvilágítására van szükség. Amikor ezek lezárultak, a kifizetések megtörténtek. A számlán valóban ott volt a pénz, de amíg a kifizetés jogszerűsége nem volt igazolható, felelősen nem lehetett kifizetni. Sok esetben a kifizetés jogszerűsége máig nem volt igazolható, sem cáfolható, ezért is tettünk ismeretlen tettes ellen feljelentést, innentől a döntés a hatóságé.”

7. A bejegyzés alapján 2026 februárjában mintegy 8 millió forintos végrehajtás érkezett az alapítványhoz, és hozzávetőleg 3 millió forintnyi kötelezettség továbbra is rendezetlen maradt. Mi állt a végrehajtás hátterében, és rendezték-e azóta a fennálló tartozásokat?

„A végrehajtásokat Jamriskó Tamás és munkatársai indították, fizetési meghagyás formájában. A fizetési meghagyások ténye az alapítványhoz csak akkor jutott el, amikor az ügy már végrehajtási fázisban volt. Ezért olyan összegek is kényszerűen végrehajtásra kerültek, amikről azt gondoljuk, hogy megalapozatlan követelések. A »fennálló tartozásokról« is azt gondoljuk a belső, nagyon részletes átvilágítás alapján, hogy megalapozatlanok. Ezekkel a számlákkal és szerződésekkel kapcsolatban is hatósági feljelentést tettünk ismeretlen tettes ellen, a hatóság számára átadtuk a dokumentumokat.”

8. A poszt szerint a Perspectives-projekt átvilágításáról írásos jelentés nem jutott el az EPER szerkesztőségéhez. Készült-e a vizsgálatról jelentés vagy összefoglaló, és ha igen, miért nem kapta meg a szerkesztőség?

„Az átvilágítás az Alapítvány belső vizsgálata, ami nem kötelezi az Alapítványt, hogy az EPER szerkesztőségéhez eljusson. A »Perspectives-Projekt 2« egy európai bizottsági projekt, az EPER pedig egy ettől függetlenül is működő kisközösségi rádió. Az Alapítvány annak jegyében járt el, hogy a vele megbízásos kapcsolatban állókhoz minden rájuk vagy munkájukra közvetlenül vonatkozó információ eljusson; az Alapítvány vezetésére tartozó, döntéshozás-előkészítő iratok pedig a kuratórium és a felügyelőbizottság számára érhetők el.”

9. A Szabad EPER Rádió megalakulása után az alapítvány közleményt adott ki Jamriskó Tamás nevével, feltörésre hivatkozva. A bejegyzés szerint a közlemény tartalma valótlan volt, és Jamriskó Tamás nem járult hozzá. Ki készítette és ki hagyta jóvá a közleményt, és milyen alapon jelent meg a nevével?

„Először is leszögezem, hogy a »Szabad EPER Rádió« megnevezés nem tartozik semmilyen jogilag értelmezhető, bejegyzett médiumhoz. Ez Jamriskó Tamás saját maga által kitalált név, amin meglátásunk szerint saját magára hivatkozik. A Szabad EPER Rádiónak nem ismert szerkesztősége, tagsága, székhelye, programja, kizárólag a Media Universalis Alapítványt bíráló posztjai ismertek. A Szabad EPER Rádió megnevezés ráadásul azoknak a social media-accountoknak a fejlécén áll, melyek a Media Universalis Alapítvány alapított hosszú évekkel Jamriskó Tamás érkezése előtt, ami ellenőrizhető a Facebook- és Instagram- account alapítási idejénél. Az Első Pesti Egyetemi Rádió accountjának jelszavát ismeretlen személy megváltoztatta, azt az Alapítvánnyal többszöri felszólítás ellenére sem közölte, az »Első Pesti Egyetemi Rádió« profilnevet önkényesen, az Alapítvány, tehát az üzemben tartó médiaszolgáltató engedélye nélkül Szabad EPER Rádióra változtatta ezeken a platformokon profilnévként, és ezen az Alapítványt lejárató kampányt folytat azóta is – a rádió régiebbi anyagait pedig az új név alatt teszi közzé jogellenesen, engedély nélkül (a Facebook igy működik, az új név alatt is megjelennek a régi anyagok).

Az Önök által említett közlemény az EPER Rádió honlapján jelent meg, aminek a címét ez az ismeretlen személy szintén Szabad EPER Rádióra változtatta, összhangban az általa elbirtokolt social media-accountokkal. Itt az a különbség volt, hogy az EPER honlapja egy olyan szerveren volt, amihez az Alapítványnak is volt hozzáférése, így az ismeretlen személy (azaz jamriskot felhasználó) által végzett engedély nélküli, és Jamriskó Tamás műsorkoordinátori megbízotti szerepével nem összeegyeztethető tevékenység során végzett változtatásokat törölni tudtuk a rádió honlapján – egy idő után, ugyanis az ELTE több napig késlekedett a jamirskot felhasználó rendszerből való kitiltásával. Az ismeretlen tettes ellen információs rendszer megsértése miatt feljelentést tettünk. Ennek során tettük ki azt az üzenetet, aminek technikai okok miatt Jamirskó Tamás neve jelent meg az üzenet kiposztolójaként. A Jamriskó név nem az üzenetben jelent meg, azt soha nem gépeltük be sehova, hanem a technikai posztoló neveként, mert így volt a rendszer beállítva. Amikor ezt észleltük, körülbelül 10 perc után, azonnal megváltoztattuk a posztoló user nevét. Ezt Jamriskó Tamásnak is elmondtuk ügyvédek jelenlétében, és ott úgy tűnt, hogy elfogadja az érvelést. A közlemény tartalma nem volt valótlan, ezt csak Jamriskó állítja. Jamriskó ezalatt több Szabad EPER Rádió-s közleményt is megjelentetett ugyanezen az oldalon, ami nincs összhangban azzal, hogy ő az Első Pesti Egyetemi Rádió műsorkoordinátori szerepével volt megbízva és a szabad EPER rádiós akciójára a Media Univesralis Alapítvány platformjait használta.”

10. 2026 augusztusában tájékoztatás jelent meg a rádió lekapcsolásáról, és elérhetetlenné vált a közel négyezer fájlt tartalmazó, részben közpénzből épült hangtár. Ki döntött a lekapcsolásról, mi lett az archívum sorsa, és tervezik-e újra elérhetővé tenni?

„A hangtár a rádió műsorait 2004 óta tartalmazza. A hangtárat egy jamriskot nevű felhasználó a rádió szerveréről a fent említett közlemény megjelentetésével egyidejűleg törölte. Az több hétbe telt, amíg az ELTE informatika vissza tudta állítani a törölt adatokat. Jelenleg az archívumot feldolgozzuk, és amint a feldolgozás véget ért, kereshetően elérhetővé tesszük. Azt szeretném jelezni, hogy egy rádió esetén az archívumának publikálására semmilyen törvényi kötelezettség nincs, akkor sem, ha az közpénzből készült – kizárólag a közmédia, az is csak a Nava.hu-n keresztül köteles publikusan elérhetővé tenni az archívumát. Ehhez képest a mi archívumunk a jelenlegi átmenetet leszámítva elérhető volt és lesz. A lekapcsolásról az Alapítvány döntött, mert a műszaki eszközök nem felelnek meg a működés feltételeinek, azok javítására nincs eszközünk, és a rádiós platformot nem kívánjuk tovább működtetni. Az ELTE-s diákok saját podcastokat fognak készíteni ugyanabban a stúdióban, ahol eddig az EPER adásai készültek. Egy kisközösségi rádió működtetése semmilyen szervezetnek nem kötelessége, nekünk pedig kimerültek az erőforrásaink. Magyarországon 2010-ben kb. 60 kisközösségi rádió működött, most kb. 15 ilyen van. Nem tudom pontosan, de nem kizárt, hogy a mi rádiónk működött a legtovább a kisközösségi rádiók közül, 22 éven át.”

11. Van-e a fentiek között bármi, amit tévesnek vagy pontatlannak tartanak, és van-e olyan, amit dokumentummal tudnak cáfolni?

„A fenti ügyek részleteinek publikálása veszélyeztetheti a hatósági nyomozást, és még egyik ügy sem zárult le, tehát jogerős határozat hiányában nem kívánunk ennél többet közölni.”

Kapcsolódók: