Így veheti át a Mi Hazánk a Fidesz szavazóit
Kép forrása: Dúró Dóra Facebook-oldala
A szeptember 20-i tartományi választáson Mecklenburg–Elő-Pomerániában az AfD 38,2 százalékkal az első helyen végzett, miközben a CDU mindössze 4,89 százalékot szerzett, és története során először nem jutott be egy tartományi parlamentbe. Berlinben pedig a CDU második helyre szorult.
Ez természetesen nem egyik napról a másikra történt. Az AfD évek óta építi azt a politikai kínálatot, amellyel a CDU-tól jobbra álló választókat igyekszik megszólítani. A folyamatnak kézzelfogható választói mozgása is van, a 2025-ös Bundestag-választáson az Infratest dimap adatai szerint mintegy 910 ezer korábbi CDU/CSU-szavazó az AfD-re voksolt. A német példa ezért Magyarországon is felvet egy kérdést.
Mi történik akkor, ha egy nagy jobboldali párt elveszíti korábbi választóinak egy részét, miközben megjelenik egy olyan politikai erő, amely következetesen és – ami még fontos – hitelesebben ugyanazokat a témákat vállalja fel?
A magyar politikában ez a kérdés a Fidesz és a Mi Hazánk viszonyában válik különösen érdekessé. A Fidesz 2026 áprilisában elveszítette a kormányzati pozícióját: a Tisza 53,18, a Fidesz–KDNP 38,61, a Mi Hazánk pedig 5,63 százalékot szerzett listán. A Fidesz 2022-höz képest parlamenti helyeinek mintegy 60 százalékát, egyéni választókerületi mandátumainak pedig közel 90 százalékát veszítette el.
Ez önmagában még persze nem jelenti azt, hogy a Fidesz korábbi választói automatikusan és tömegesen a Mi Hazánkhoz pártolnak, a jelenlegi adatok azonban azt mutatják, hogy létezik ilyen irányú választói mozgás.
Magyarországon pedig most egy olyan helyzet alakult ki, amelyben a Fidesz már nem kormánypárt, miközben a Mi Hazánk parlamenti pártként, önálló jobboldali, nemzeti politikai arculattal és növekvő támogatottsággal van jelen.
Orbán Viktor szeptember 17-én a Blikknek saját politikai jövőjéről beszélve maga mondta: „öregember vagyok”, majd hozzátette, hogy az országnak új energiára és szerinte fiatalabb emberekre is szüksége van. Azt is mondta, hogy jelenleg a Fidesz újjászervezésén dolgozik.
A kérdés már nem az, amit a Fidesz igyekezett láttatni korábban, hogy létezik-e a Fidesztől jobbra politikai alternatíva – mert ilyen alternatíva létezik. A kérdés inkább az, hogy képes-e ez az alternatíva hosszabb távon megszólítani a Fidesz korábbi választóinak egyre nagyobb részét. És nagyon úgy tűnik, hogy képes.
Egy dolog azonban biztos: a Fidesz már nem tekintheti adottságnak, hogy minden korábbi jobboldali szavazója hozzá tartozik. És ha a német CDU–AfD történetéből indulunk ki, ez lehet az a folyamat, amelyet a következő években Magyarországon is érdemes lesz figyelni.
Kapcsolódók:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
