Keressen cikkeink között...

Nyilvánosságra hozták a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság 65 fős meghallgatási listáját

2026. okt. 1. 11:59

45 perces olvasmány

Toroczkai László elnökletével ülésezik a vizsgálóbizottság | Kép forrása: portfolio.hu

A végrehajtási rendszer visszásságai továbbra is a politikai és társadalmi diskurzus középpontjában állnak. A Toroczkai László vezette, Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság legutóbbi ülésén újabb megdöbbentő strukturális hibákra derült fény, emellett nyilvánosságra került egy 65 nevet tartalmazó lista is, amely az eljárásokban érintett kulcsszereplőket tartalmazza. A meghallgatások részleteiről és a bizottság előtt álló feladatokról dr. Fiszter Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom végrehajtási és hitelügyi szakpolitikusa nyilatkozott lapunknak.

– A bizottság legutóbbi ülésének első napirendi pontjában két szakértőt, dr. Péczely Teréziát és dr. Braun Balázst hallgatták meg. Milyen rendszerszintű problémákra világítottak rá a jogász végzettségű szakértők beszámolói?

– A meghallgatások teljes mértékben igazolták a Mi Hazánk Mozgalom éveken át hangoztatott álláspontját: a jelenlegi letiltási és inkasszószabályozás abszolút embertelen. Dr. Péczely Terézia részletesen beszámolt arról, miként érinti a munkáltatókat a végrehajtók által megküldött munkavállalói letiltások gyakorlata. Kiemelte, hogy az adósok sokszor már csak akkor értesülnek magáról a végrehajtásról, amikor a munkáltató kénytelen levonni az összeget a bérükből. Addig sem a közjegyzőtől, sem a végrehajtótól nem kapnak semmilyen hivatalos okiratot.

Ennek az az oka, hogy a jogszabályok nem írnak elő kötelező lakcímkeresést a közjegyzők számára. Nem kell ellenőrizniük a végrehajtást kérő által bediktált lakcímet, így gyakorlatilag bármilyen fiktív címmel elindítható az eljárás, és bárkit adóssá lehet tenni a jelenlegi közjegyzői eljárások segítségével. Emellett szándékosságot vélek felfedezni abban, hogy az elmúlt években nem hoztak létre egy olyan elektronikus rendszert, amely az Ügyfélkapun keresztül összekötné a végrehajtási eljárások adatait és dokumentumait. Mi ezt régóta követeljük, hiszen így az adósnak nem kellene külön a végrehajtóhoz, a közjegyzőhöz vagy a hitelezőhöz rohangálnia; minden elérhető lenne egy központosított adatbázisban.

– A munkáltatók szerepe is szóba került, mint akik közvetlenül elszenvedik ennek a kaotikus kapcsolatnak a következményeit. Ők milyen kockázatokkal néznek szembe?

– A munkaadó és a végrehajtó között jelenleg nincs meg az elvárható, transzparens kapcsolat. Emiatt a munkáltatónak rendkívül nehéz követnie, hogy pontosan mennyi pénzt hajtottak már be, és mekkora a fennmaradó követelés. Ez egy kardinális kérdés, mivel a munkaadó anyagi felelősséggel tartozik a hozzá benyújtott letiltásokért. Ha nem megfelelően határozza meg a munkabérből levonandó összeget, vagy tévesen utal a végrehajtónak, komoly büntetést kaphat.

A végrehajtók jelenleg lényegében csak parancsokat osztogatnak leveleken keresztül: küldenek egyet a földhivatalnak a végrehajtási jog bejegyzésére, egy másikat a munkaadónak a letiltás kiszámítására, és ugyanígy járnak el a becsérték megkérésével vagy az adó- és értékbizonyítvánnyal kapcsolatban. Sokkal több felelősséget kellene rájuk terhelni, például azt, hogy a letiltások pontos összegszerűségét nekik kelljen kiszámolniuk. Vannak ugyan pozitív kivételek – olyan irodák, amelyek naprakészen vezetik a dokumentációt és egyeztetnek az adóssal meg a munkáltatóval –, de a többség nehezen elérhető, és nem megfelelően áll a tevékenységhez. Ezt szinte büntetlenül megtehetik, mert a jogszabályok megsértése esetén sincs velük szemben semmilyen valós retorzió.

– Említette a rossz jogi szabályozás mindennapi hatásait. Milyen konkrét európai példákat vagy reformokat kellene bevezetni a kiszolgáltatott helyzetben lévők védelmében?

– Az inkasszálások során egyáltalán nem veszik figyelembe a családok szociális helyzetét. Nálunk – számos más európai országgal ellentétben – nem működik a fixen, százalékos formában meghatározott letiltási összeg. A társadalom sokrétű, az adósoknak súlyos lakhatási és szociális problémáik lehetnek, amikre a végrehajtóknak tekintettel kellene lenniük, és erre léteznek követendő, működő minták Európában.

Hasonlóan kritikus pont a végrehajtási jog bejegyzésének kérdése. Gyakran egészen kis összegű tartozásokra is bejegyzik a jogot az ingatlanra, aminek a későbbi törlése és levétele nagyobb kiadást jelent az adósnak, mint maga a megfizetett tartozás. Ez egy komoly jogharmonizációs hiányosság, hiszen az 500 ezer forint alatti követeléseknél eleve nem lehet végrehajtást intézni az ingatlanra, így árverést sem lehet kiírni rájuk. Ezekben az esetekben a bejegyzés teljesen felesleges és értelmetlen. Személyes szakmai véleményem, hogy ezt az 500 ezer forintos határt jelentősen meg kellene emelni, és akár régiónként is differenciáltan vizsgálni, hiszen nem mindegy, hogy egy borsodi ingatlanról vagy egy Balaton-parti luxusvilláról beszélünk.

– Úgy tudni, a meghallgatáson egyéb, mindennapos anomáliák is felszínre kerültek a közjegyzői eljárásokkal kapcsolatban. Mik voltak ezek?

– A behívottak meghallgatásán szó esett még olyan anomáliákról, mint a mobilszolgáltatók által indított eljárások a hűségidők le nem járása esetén – ezekből rengeteg behajtási ügy keletkezik –, az elévült tartozások problémájáról, illetve a közjegyzőkre vonatkozó kötelező érvényű, érvényes lakcímkeresésről.

Összefoglalva: a két jogász végzettségű szakértő meghallgatása igazolta azt az eddig is véleményezett álláspontot, hogy borzasztó rossz jelenlegi előírások és törvényi hiányosságok vannak a végrehajtókkal szemben támasztott követelmények tekintetében, illetve maguknak a végrehajtóknak a munkássága is sokszor erősen kifogásolható.

– A bizottsági ülés második napirendi pontja óriási visszhangot váltott ki, hiszen az elnök és az alelnök felolvasott egy 65 nevet tartalmazó listát. Kik szerepelnek ezen a listán, és mi vár rájuk a közeljövőben?

– Ez a 65 nevet tartalmazó jegyzék azokat a személyeket takarja, akiket a bizottság a végrehajtásokkal kapcsolatos ügyekben és visszaélésekben hivatalosan meg kíván keresni, hogy tisztázzák a múltat. A névsort tematika szerint csoportokra osztották: vannak, akik a korrupciós szálakban érintettek, és vannak, akik közvetlenül a végrehajtási törvények alkalmazása tekintetében. A merítés rendkívül széles: egykori miniszterek, államtitkárok, végrehajtók és civilek nevei egyaránt szerepelnek rajta, de közös pont, hogy mindannyian kapcsolódnak valamilyen mértékben a végrehajtási gyakorlathoz vagy a visszaélésekhez.

A bizottság személyesen vagy írásban fogja feltenni nekik a kérdéseket. Bizonyos személyeket közvetlenül beidéznek személyes meghallgatásra, másoknak pedig levélben küldik el a kérdéssort, amire kötelező választ várunk. Fontos kitétel, hogy amennyiben a levélben beérkező válaszokat a bizottság nem találja kielégítőnek vagy elfogadhatónak, fenntartjuk a jogot és a lehetőséget arra, hogy az érintetteket utólagosan is beidézzük a személyes meghallgatásra. Nem hagyjuk, hogy bárki kibújjon a felelősség alól.

A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottsága az alábbi személyeket kívánja nyilatkozattételre kötelezni:

(A félkövérrel szedett személyek neve esetén szóbeli, a többiek esetében írásbeli lesz a nyilatkozattétel módja)

I. A jelenlegi végrehajtási rendszer kialakulása (1990–1998)

Bogdán Tibor közigazgatási államtitkár (1990–1993)
Fluckné dr. Papácsy Edit közigazgatási államtitkár (1990–1993)
Vastagh Pál igazságügyi miniszter (1994–1998)
Höltzl Lipót helyettes államtitkár (1998–2006)

II. Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara/Kar, végrehajtók

Krejniker Miklós Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke (1994–2014)
Császti Ferenc Végrehajtói Kamara elnöke (2014)
Schmidt Zoltán Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke (2014–2015)
Lukács Tamás MBVK alelnöke (2015–2023)
Petrik Béla István MBVK hivatalvezetője (2015–2019)
Morvai Attila ügyvéd
Takács Katalin Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hivatalvezetője (2019–)
Lupkovics Beáta Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke (2023–)
Fiedler Bálint önálló bírósági végrehajtó
Fiedler Laura önálló bírósági végrehajtó
Andresin Konstantin önálló bírósági végrehajtó
Kiss Ferenc önálló bírósági végrehajtó
Várady Zoltán önálló bírósági végrehajtó
Orell Zsolt önálló bírósági végrehajtó

III. Felügyeleti lánc – Igazságügyi Minisztérium, Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága

Dávid Ibolya igazságügyi miniszter (1998–2002)
Bárándy Péter igazságügyi miniszter (2002–2004)
Petrétei József igazságügyi, majd igazságügyi és rendészeti miniszter (2004–2007)
Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter (2007–2008)
Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter (2008–2009)
Gadó Gábor szakállamtitkár (2006–2008); helyettes államtitkár (2008–2009)
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter (2010–2014)
Papp Gábor helyettes államtitkár (2010)
Répássy Róbert államtitkár (2010–2014; 2021–2026)
Jeney Orsolya helyettes államtitkár (2010–2013)
Czepek Gábor helyettes államtitkár (2013–2014)
Trócsányi László igazságügyi miniszter (2014–2019)
Patyi Gergely államtitkár (2014–2015)
Bodzási Balázs helyettes államtitkár (2014–2018)
Márkusfalvi-Tóth Ádám helyettes államtitkár (2014–2015)
Salgó László Péter helyettes államtitkár (2014–2022) közig. államtitkár (2022–2023
Szekér Judit miniszteri biztos (2014–2015)
Szabó Imre miniszteri biztos (2015–2020)
Molnár Zoltán közigazgatási államtitkár (2015–2019), miniszteri biztos (2015–2019)
Szecskó József helyettes államtitkár (2015–2019)
Gyimesi Tamás Ferenc helyettes államtitkár (2018–)
Varga Judit igazságügyi miniszter (2019–2023)
Hajas Barnabás államtitkár (2020–2021)
Mázi András helyettes államtitkár (2020–2022)
Tuzson Bence igazságügyi miniszter (2023–2026)
Biró Marcell SZTFH elnöke (2021–2024)
Nagy László SZTFH elnöke (2024–)

IV. „Schadl-ügy”

Schadl György Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke (2015–2023)
Schadl-Baranyai Helga önálló bírósági végrehajtó
Völner Pál államtitkár (2015–2021) miniszteri biztos (2019–2021)
Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (2015–2026)
Rogán Barbara Rogán Antal felesége
Nagy Ádám Rogán Antal kabinetfőnöke
Rehák Róbert vállalkozó
Czine Ágnes alkotmánybíró
Martonovics Bernadett kormánytisztviselő
Zavaczki Márk András ügyvéd, korábban végrehajtó-helyettes

V. Szakértők, a jövő modellje, jogalkotási javaslatcsomag

Tóth Ádám Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke
Szécsényi-Nagy Kristóf Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi irodavezető
Handó Tünde OBH elnöke (2012–2019)
Senyei György Barna OBH elnöke (2019–)
Felfalusi Péter Intrum Zrt. vezérigazgató
Marczingós László ügyvéd
Szepesházi Péter ügyvéd
Dr. Bihari Krisztina ügyvéd
Járvás Éva civil aktivista
Dabasi Tamás civil aktivista

A nevek felolvasása és konszenzusos elfogadása után, harmadik napirendi pontként a szervekhez elküldött adatbekérések kötelezővé tételéről tárgyalt a testület. Ennek szükségességét az indokolta, hogy bár a legtöbb érintett intézmény már beszolgáltatta a bizottság részére a kért információkat, bizonyos területeken még mindig komoly hiányosságok tapasztalhatók.

Az ülés lezárásaként a vizsgálóbizottság elnöke bejelentette, hogy a tagok és az elnökség egyéb hivatalos, halaszthatatlan teendői miatt a munkában most kéthetes szünet következik. A testület így legközelebb október 14-én ülésezik majd.

Kapcsolódók:

Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!

További cikkeink

Összes

Menesztik a NAV bűnügyi igazgatóját

Személyi tisztogatások és eltitkolt botrányok rázzák meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felső vezetését, miután október 1-jével azonnali hatállyal felmentették a hatóság bűnügyi főigazgatóját és helyettesét.

Menü

Nyilvánosságra hozták a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság 65 fős meghallgatási listáját