Göncz Árpád beszervezéséről ír könyvében Panyi Szabolcs
Kép forrása: www.u-szeged.hu
Panyi Szabolcs Barátság extrákkal című, az orosz titkosszolgálatok magyarországi befolyásszerzésével és annak történelmi előzményeivel foglalkozó könyvében különös történetet ismertet Göncz Árpád egykori köztársasági elnök állítólagos állambiztonsági múltjáról – írja az Index.
A szerzőnek három, a rendszerváltás után magas pozícióba került egykori magyar titkosszolgálati tiszt is beszélt arról, hogy a magyar hírszerzés a 2000-es években olyan iratokat őrzött, amelyek Göncz 1956 utáni esetleges beszervezésével voltak kapcsolatosak.
A könyvben megszólaló egyik volt magas rangú vezető szerint a dokumentumok annyira kényesnek számítottak, hogy még a Kenedi János történész által 2007–2008-ban vezetett, a pártállami állambiztonsági iratokat kormányzati megbízásból vizsgáló szakértői bizottság elől is elrejtették. „Amikor jött Kenedi, direkt próbáltuk úgy kalauzolni, hogy ne is vegye észre azt az ajtót, ahová a dossziét elraktuk” – idézi Panyi az egykori hírszerzőt. (A történészt erről már nem lehet megkérdezni, hiszen tavaly novemberben elhunyt.)
„Amikor a kezemben tartottam a papírokat, és átadtam az irattárunk vezetőjének, ő rögtön azt mondta: »Gyújtsuk fel!«” – idézte fel az egykori titkosszolga. A dokumentumok eredete az 1956-os forradalom leverését követő megtorlásokhoz vezethet vissza. Panyi felidézi Rajnai Sándor, az eredetileg Reich Sándorként született állambiztonsági tiszt pályafutását, aki 1945 után az ÁVO, majd az ÁVH kötelékében szolgált, a forradalom leverését követően pedig részt vett a megtorlásban. Rajnai 1957-től a Gyorskocsi utcában működő politikai nyomozó főosztály helyettes vezetőjeként dolgozott, és irányította a Gyűjtőfogház hírhedt K részlegének kihallgatásait is. Itt magyar és szovjet tisztek fenyegetéssel, alvásmegvonással és fizikai erőszakkal igyekeztek vallomásra bírni a forradalom résztvevőit.
A szerző egyik forrását sem nevezi meg, ami egy titkosszolgálati történet esetében nem meglepő. Ám az már jóval szokatlanabb, hogy az a korszakot kutató történész is névtelenségbe burkolózik, aki elmondja: saját kutatásai és forrásai alapján arra jutott, hogy a fiatal Göncz együttműködött az állambiztonsággal. A szakértőről egy lábjegyzetből pusztán annyit tudhatunk meg, hogy 2026 januárjában készült vele az interjú. A történész ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ennek megítélésekor figyelembe kell venni a kihallgatások során alkalmazott fizikai erőszakot és halálos fenyegetéseket. Külön kérdés az is, hogy Göncz adott-e át olyan információkat, amelyek miatt bárkit hátrány ért.
A kilencvenes években a Kapu magazin több cikkében is előfordultak ilyen utalások, a radikális jobboldali közbeszédnek pedig éveken át szerves része volt ez az állítás. Ezt bizonyító dokumentum azonban soha nem került nyilvánosságra. Ilkei Csaba volt MDF-es politikus Az elmaradt állambiztonsági rendszerváltás című, 2013-as munkájában azt írja, hogy 1989 decemberében megcsonkították a Bibó István, Göncz Árpád és társaik elleni per dokumentumait.
Kapcsolódók:
Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás
