A volt igazságügy-miniszterek álláspontja a végrehajtói visszaélésekkel kapcsolatban: senkinek semmi köze semmihez

Az Országgyűlés Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottsága november 13-i ülésén három volt igazságügyi miniszter meghallgatásával folytatta a végrehajtási visszaéléseket feltáró munkáját.

Dr. Navracsics Tibor, aki közigazgatási és igazságügyi miniszter volt 2010 – 2014 között, bevezetőjében, majd minden kérdésre adott válaszában is kijelentette, hogy minisztersége alatt az igazságügyi államtitkár, Répássy Róbert felelősségi köre volt a végrehajtói rendszer felügyelete, ezt tartalmazta a minisztérium szervezeti és működési szabályzata. Ezért neki csak közvetett rálátása volt a végrehajtói karra. Kijelentette, hogy a devizaszerződések veszélyeinek csökkentése érdekében több intézkedést hoztak, például a végtörlesztések és a DH törvények, illetve a végrehajtói kinevezések szigorítása.

Toroczkai László elnök kérdésére, mely szerint tett-e bármit az ombudsman 2007-es feltáró jelentése nyomán a Répássy Róbert államtitkár elnevezése szerint is végrehajtói klánok működésének megakadályozására, a volt miniszter ismét csak azt a választ adta, hogy nem hozzá tartozott a végrehajtói kamara felügyelete. 

Államtitkára önálló intézkedési körét hangsúlyozta, ő nem kapott jelzést, hogy bármilyen átvilágítást kellene tartani.

Hozzátette, hogy 2013-14-re jelentősen csökkent a devizás végrehatások száma, köszönhetően az árfolyamgátnak, a végtörlesztésnek és a nemzeti eszközkezelőnek köszönhetően. A nagy tömeg devizás helyzetének rendezése elindult vagy le is zárult 2014-re, a végrehajtói jutalékok, munkadíjak nagysága pedig nem merült fel az ő horizontján, ők a devizahitelesek megmentésének jogszabályain dolgoztak.

Trócsányi László az általa végrehajtott igazságügyi reform átfogó voltát emelte ki, amely kiterjedt például az új polgári törvénykönyv megalkotására is. Kijelentette, hogy működése során rögtön kezdeményezte a végrehajtói és igazságügyi szakértői rendszer átvilágítását, amikor észlelte a visszásságokat. 

A végrehajtók kiválasztásánál új struktúrát hozott létre, és a minisztérium a végrehajtási díjakat is csökkentettek 2015-16 tájékán, a végrehajtói kinevezéseket pedig jogi végzettséghez kötötte.

A közbizalom vonatkozásában a végrehajtói kar volt vezetőjének (Schadl György ) büntetőügyében nem kívánt nyilatkozni. Völner Pál államtitkár kinevezésével kapcsolatban azt a magyarázatot adta, hogy nem voltak róla közelebbi ismeretei, csak azt tudta, hogy neki már voltak államtitkári tapasztalatai. Petrik Béla végrehajtói kari hivatalvezetővel kapcsolatban kijelentette, hogy nem tudott róla, hogy manipulálták volna a kinevezéseket. 

Trócsányi László kereken tagadta, hogy valaha találkozott volna dr. Kiss Ferenc önálló bírósági végrehajtóval, ezért az erről szóló állítások miatt feljelentést tett.

Dr. Tuzson Bence a 2023 utáni időszakról tudok beszélni. Állítása szerint minisztersége alatt már csak technikai módosításokat tettek a végrehajtási jövedelemhatárt illetően. Az ő prioritása a minisztériumban a jogi versenyképesség megteremtése volt, azaz a bírósági eljárások felgyorsításához kapcsolódó jogszabályi változtatások elvégzése.

Arra a kérdésre, hogy miért nem terjesztett elő automatikus felfüggesztést és a devizahitelek semmisségének kimondását az EUB C-630/23 ítélet kapcsán, azt válaszolta, hogy a Kúria saját hatáskörében megtette, amit kellett.

A Schadl-Völner ügy elhúzódását illetően kijelentette, hogy elkezdték a reformot versenyképességet illetően, hogy az elhúzódó eljárásokat felgyorsítja. Bevezették a gyorsított ítélkezési gyakorlatot.