Magyarországról van szó. Még úgy sincs elég magyar krumpli, hogy jelentősen csökkent a fogyasztók számára szükséges mennyiség. Egyre kevesebben esznek burgonyát, de “nem elég kevesen”.
Csak öntözéssel és intenzív technológiák alkalmazásával érdemes Magyarországon burgonyát termeszteni, így a jelenlegi 8 ezer hektáron is meg lehetne valósítani azt, hogy 2030-ra már ne szoruljunk importra – mondta az InfoRádiónak az MBH Bank Agrárelemzési Központjának vezetője, Héjja Csaba.
A burgonyatermő terület jelentős mértékben csökkent, hiszen, ami jelenleg 8 ezer hektár, az a 90-es évek közepén még 60 ezer hektár körül volt. Ettől függetlenül, ekkora terület is alkalmas lehetne arra, hogy a magyar igényeket ki lehessen szolgálni, a kulcs a modernizáció lenne.
Ha így folytatjuk a politikusok kénytelenek lesznek importburgonyával szavazatot venni
Igaz, hogy a klimatikus viszonyok egyre kevésbé kedvezők Magyarországon a burgonya számára. A 90-es évek közepe óta az átlaghőmérséklet érezhetően megemelkedett, kevesebb lett a csapadék, az öntözés és a szállítás egyre drágább, emiatt pedig nagyon sokan felhagytak a burgonyatermesztéssel. Így
mostanra a Magyarországon értékesített étkezési burgonya 30-40 százaléka külföldi importból érkezik,
ami 120 ezer tonna nyers burgonyát és 30-50 ezer tonnányi feldolgozott, mirelit burgonyát jelent.
