A Mol-alapítvány vezetőjének zsarolója ellen a legmagasabb szinten folyt nyomozás

Egy zacskó ürülék „La Mort” (a halál) felirattal, majd egy könnyed hangvételűnek szánt, de egyértelműen zsaroló tartalmú levél – ezek érkeztek 2024 augusztusában, aztán októberében a Mol – Új Európa, az ismert kormányközeli közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) akkori ügyvezetőjéhez. 

„…vétkeztél. kéznél van az összes szám, adat. szerencsére van módja, hogy ne kerüljenek ki. és ne omoljon össze a karriered. 5M kp táskában. helyszín és időpont: városmajor, játszótér csütörtök 21:00 nehogy katasztrófa történjen, egi” – így szólt a Magyar Hang által megismert, október 8-án és 9-én is elküldött üzenet.

Az ügyvezető asszonynak talán tippje is lehetett, hogy ki állhat a levél mögött: 2024 nyarán ugyanis egy komolyabb munkahelyi konfliktus után azonnali hatállyal elküldte egyik munkatársát, aki valóban érzékeny, a szervezet kifizetéseit részletező adatokhoz férhetett hozzá. A megzsarolt nő a rendőrséghez fordult. Innentől olyan tempóban kezdtek pörögni az események, amire a magyar bűnüldözés gyakorlatában csak ritkán van példa.

Az NNI azonnal rámozdult

 A zsaroló által megjelölt átadási időpont október 10-ére vonatkozott. A Magyar Hang információi szerint a kérdéses este már a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) fedett munkatársai biztosították a Városmajor parkot és a környező Maros, Szamos utcák területét, az ügyvezető pedig „személybiztosítás” mellett csomagot helyezett egy játszótéri kukába – amiért végül senki nem jött el.

Az NNI azonban nem hagyta veszni az ügyet; sőt, a legnagyobb fordulatszámmal kezdtek dolgozni a zsarolási kísérlet miatt. A lap birtokába került, október 14-ei dátumú feljegyzés szerint Jeney Áron ezredes, a Nemzeti Nyomozó Iroda akkori igazgatója szóban tett előterjesztést Balogh János akkori országos rendőr-főkapitánynak, hogy felettese adja át nekik a Nemzeti Nyomozó Iroda hatáskörébe hivatalosan nem tartozó nyomozást. 

Az engedélyt pedig meg is adta Töreki Sándor korábbi bűnügyi rendőrfőkapitány-helyettes. Talán csak véletlen egybeesés, de a zsarolási ügyben nagy buzgalmat mutató Jeneyt az eset átvétele utáni napokban dandártáborokká nevezték ki. A főrendőrt egyébként 2026. június 18-án váltotta le az NNI éléről az új belügyminiszter, Pósfai Gábor.

Mindent megmozgattak

A Magyar Hang elérte a 2024 novemberében meggyanúsított, azóta meg is vádolt férfit, M. D.-t, aki számos részletet közölt az ellene folyó vizsgálatról. Tőle tudják, hogy a rendőrök postai alkalmazottakat kérdeztek ki, térfigyelő kamerák felvételeit használták, futárszolgálatoktól kértek be adatokat, és terepszemlét tartottak a zsaroló azonosításához. Az M. D. után zajló hajszában a rendőrség cellainformációkat is lekért, amelyek alapján feltételezhették, hogy a fiatal férfi a „játszótéri találkozó” estéjén a Városmajor park közelében lehetett.

Végül, novemberben megtörtént a rajtaütés és a házkutatás is. M. D.-től okostelefonokat, memóriakártyákat és laptopot foglaltak le, ezeket később az NNI kiberbűnözés elleni osztályán dolgozó informatikus szakértők elemezték. 

Érdekesség, hogy az adatok megszerzéséhez különleges eszközt vetett be az NNI: az izraeli Cellebrite cég „telefontörő” készülékét, az UFED Cellebrite-ot, amelyet világszerte használnak a rendőri szervek és a titkosszolgálatok.

Újságírót is a bíróságra citáltak volna

A Magyar Hang birtokába került 2025-ös jogerős bírósági végzés alapján a bűnüggyel foglalkozó járási ügyészség azt is szerette volna elérni, hogy adatok kiadására kötelezzék a 444.hu-nak a nyomozásban is említett újságíróját és a lap egyik szerkesztőjét. Tőlük szerették volna megtudni, hogy a Mol – Új Európa Alapítvány működéséről M. D. nyújtott-e bármilyen információt a lapnak. A másodfokon eljáró bíróság azonban ezt aránytalan és szükségtelen igénylésnek tartotta. A történtekkel kapcsolatban megkeresték a 444.hu-t is, ám nem szerettek volna nyilatkozni.

M. D. mára a bűnügy vádlottjává vált. Az ügyészség próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést kért rá a tárgyalás mellőzésével. Utóbbi igényt a bíróság nem tartotta indokoltnak, szeptemberben várható az első tárgyalás.

A Magyar Hang kérdésére nem cáfolta, hogy megkereste az alapítvány ügyvezetőjét – az ürülékes küldeményről egyébként saját közösségi oldalán is beszámolt. A történtek kapcsán arra hivatkozott, hogy kirúgása miatt nagyon rossz mentális állapotba került, és kétségbeesetten cselekedett. Az eljárás vonatkozásában azonban hangsúlyozta, hogy az ítélethozatalig nem számít bűnösnek, és a közzétett dokumentumok szerinte a hatóság álláspontját mutatják be.

Az Országos Rendőr-főkapitányság szerint nem kell válaszolniuk a Magyar Hang kérdéseire, „…tekintettel arra, hogy a rendőrség befejezte a zsarolás bűntett kísérlete miatt indult nyomozást – az üggyel kapcsolatos további tájékoztatás már nem tartozik a hatáskörünkbe”.

Milliárdokat szórtak ki, feljelentették őket

A Mol – Új Európa közérdekű vagyonkezelő alapítványt még 2021-ben, jelentős mennyiségű Mol-részvénnyel feltőkésítve hozta létre az állam és a vállalat, az alapítvány pedig idén júliusban, a kekvák nagy részét megszüntető törvény hatására számolta fel az olajcég. Az alapítvány arról vált ismertté, hogy egyedi kérelmek alapján milliárdokat osztott szét főként határon túli fociakadémiák között. A 444.hu értesülései szerint például 3,1 milliárd forintot kapott tőlük az Orbán Viktor által is kedvelt sepsiszentgyörgyi fociakadémia, de a Csíkszereda és a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó, eszéki NK Osijek is több milliárd forintos támogatást kapott tőlük.

A kekva forrásaiból jutott az MCC Feszt patronálására, és a HVG cikke alapján 900 milliót fektettek az Orbán Ráhel által megálmodott budapesti immerzív színházba.

Csakhogy a szervezetet még 2026 februárjában feljelentették, amiért a bejelentő szerint határon túli támogatásaik fejében az alapítvány nevének, logójának feltüntetését is kérte a fociakadémiáktól. Az anyagi segítség ebben a formában adóköteles reklámszolgáltatásnak számítana – csakhogy ebben az esetben áfát is kellett volna fizetni utána, amit az alapítvány nem tett meg, és ezzel több száz millió forintos kárt okozhatott a feljelentő szerint.

A kekva elleni beadvány először visszapattant a rendőrségről és az adóhatóságról is, az ügyészség azonban komolyan vette, és júniusban költségvetési csalás gyanújával indított nyomozást a támogatások kapcsán. Az alapítvány ezzel kapcsolatban a Portfoliónak azt írta: azt sejtik, hogy a korábbi zsaroló tett ellenük feljelentést. Erről a Magyar Hang megkérdezte M. D.-t is, aki nem kívánta kommentálni a feltételezést.

Kapcsolódók: