Évente mintegy 25-26 millió tonna műanyaghulladékot kezelnek Európában. Ezek jelentős része, bekerülve a természetes ökoszisztémákba, vizekbe, egyre nagyobb károkat okoz – írja az Élő Bolygónk.
Március 22-én ünnepeljük a víz világnapját. Ebből az apropóból számolt be az Agrotrend a Szent István Egyetemen zajló munkáról, a mikroműanyag-szennyezés felmérését segítő, szabványosítható mintavételi és minta-előkészítési módszertan kidolgozásában elért eredményeik úttörőnek számítanak nemcsak a Kárpát-medence térségében, de világviszonylatban is.
A mikroműanyagok ökotoxikológiai veszélyei napjainkra egyre inkább körvonalazódnak, azonban átfogó kockázatbecsléssel kapcsolatos megállapításokat a megfelelő mennyiségű adat hiányában, illetve a különböző kutatócsoportok által alkalmazott eltérő mintavételi és mérési módszerekből adódó összehasonlítási problémák miatt egyelőre nem lehet tenni.
A probléma megoldása érdekében a Szent István Egyetem Természeti Erőforrások Megőrzése Intézete (korábban Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet) – a WESSLING Hungary Kft. szakembereivel karöltve – egy szabványosításra alkalmas mintavételi eljárás kidolgozását végzi.
A mintavételek egységes módszertanának megalapozásában úttörőnek számító technika alkalmazása során a vizsgált felszíni vizek akár 2 köbméternyi mennyiségét a különböző méretű részecskéket elkülönítő szűrőkön szivattyúzzák át.
A módszer előnye a tengereken alkalmazott, ám édesvizekben hatástalan planktonhálós mintavételhez képest, hogy a mikroplasztikok számának a meghatározása megbízhatóbb, illetve a metódus kisebb mérettartomány vizsgálatára is alkalmas.
A mikroműanyagok koncentrációját a Duna és a Tisza vízgyűjtőjén kijelölt mintavételi pontokon (Észak-Duna, Dél-Duna, Rába, Ipoly, Eger-patak, Nagy-morotva, Tisza) vizsgálták a szakértők.
A minták elemzése alapján elmondható, hogy az Ipolyban vannak a legalacsonyabb, míg a Dunában a legmagasabb számban jelen a mikroműanyag-részecskék.
A vizsgálatok arra a fontos tényre is rávilágítottak, hogy a legnagyobb mennyiségben gyártott, jellemzően rövid életciklusú műanyagok, vagyis a polietilén, a polipropilén és a polisztirol részecskéi a leggyakrabban kimutatható mikroműanyagok.
(Élő Bolygónk, Agrotrend, SZIE, fotó: pixabay)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
