Az angolszász terrorbombázás évfordulójára emlékeztek Győrben

Győrt 1944. április 13-án angolszász repülők kezdték bombázni. A támadás során rengeteg civil lakóház megsemmisült, civilek százainak életét kioltva. A fő célpont a vagongyár volt, az amerikai vadászgépek mégis a civilekre nyitottak tüzet a Mosoni-Duna partján. A Légió Hungária évek óta szervez vonulásos megemlékezést a terrorbombázásról, amelyért soha senkit nem vontak felelősségre.

Az előző napok kissé téliesebb időjárása tovatűnt erre a szombatra, így igazi tavaszi napsütésben gyülekezhettek a résztvevők a Honvéd ligetben. Nem ez lett volna az eredeti terv, hiszen az emlékmenet a Dunakapu tértől indult az elmúlt években. Ám idén erre nem volt lehetőség, ugyanis Pintér Bence, a város tavaly megválasztott baloldali polgármestere egészségügyi rendezvényekre hivatkozva lefoglalta az utcákat, ahol a menet el szokott haladni. Azt a Magyar Jelen írta meg korábban, hogy a rendezvény, amire a polgármester és a rendőrség hivatkozott, vagyis a Richter Egészségnap csak május 27-én érkezik a vármegyeszékhelyre.

Rövidített vonulást engedélyezett a rendőrség

A fél ötre meghirdetett gyülekezőn végül közel háromszázan jelentek meg és indultak el az Országzászló térre. Jelen volt a főszervező Légió Hungária mellett a Betyársereg és a Magyar Életvédők Egyesülete is. A rendőrség csak rövidített útvonalon engedélyezte végül az Emlékmenet a felejtés ellen nevű vonulást és rendezvényt. Nem a polgármester húzása volt az egyetlen, ami a szombati megemlékezés programját hátráltatta.Mint kiderült ugyanis, a rendezvény esti részének, 

a bajtársi találkozónak helyet biztosító vendéglőt előző este a hatóságok emberei szállták meg és zárták azt be ideiglenesen.

Egyesek szerint nem lenne meglepő, ha emögött az intézkedés mögött is a város egykor momentumos polgármestere, Pintér Bence állna. A bajtársi estet így egy másik helyre kellett elvinni, ahol meg lehetett rendezni azt.

Civileket gyilkolni terrorizmus

Halász Géza kezdte a felszólalók sorát a Betyárseregből. Emlékeztetett, hogy a csatatéren ölni akár erény is lehet, azonban a hátországban civileket gyilkolni nem, az már terrorizmus. „Soha nem fogadjuk el, hogy velünk ezt meg lehetett tenni, és soha nem fogjuk elfogadni, hogy újra meg akarják tenni” – jelentette ki. Szerinte a szélsőbaloldal el akarja venni tőlünk a jogot a megemlékezésre, el akarja venni tőlünk a jogot az önvédelemre. „Meg kell védenünk a múltunkat és ezáltal a jövőnket” – zárta gondolatait. 

Egy Ausztriában élő német szónok szerint minden áldozatban mindig ott van a hősiesség, ezért azokra szeretne emlékezni, akik életüket adták a háborúban. Mindenki más miatt adta életét, de ami szerinte közös bennük, az az áldozathozatal volt. Kihangsúlyozta, hogy a támadók abban a tudatban cselekedtek, hogy tudták, rengeteg civil áldozatot követel majd a támadásuk. Ennek kapcsán felidézte a hamburgi tűzvihart és Drezdát. „A támadások és a városok bombázásának célja a morál megtörése volt. A falakat szét lehet törni, de a szíveket nem” – mondta. Emlékeztetett, hogy bár Győr magyar, de német neve is van, ami jelzi, hogy a két népet nem csak a háború köti össze, de a közös múlt és kultúra is.

Magyar munkásokat gyilkoltak meg

Lantos János, a Mi Hazánk Munkaügyi Kabinetjének vezetője egy kérdéssel indított: mit jelent a magyarság? Mit jelent magyarnak lenni? A magyarság szerinte történelmen átívelő fogalom, amely egy akarattá formálódik. A politikus úgy véli, nekünk még dolgunk van a jelenben a győri bombázással.

Kiemelte, hogy 81 évvel ezelőtt légiterroristák gyilkoltak civileket, bombáztak munkásnegyedeket, ahol tisztességes, a magyarságért dolgozó munkásokat öltek meg. 

„Tették mindezt a demokrácia nevében” – mondta. „Ha nem kérsz a demokráciából, az majd elmegy érted bombákkal” – emlékeztetett az 1945 óta fennálló jaltai világrend hozzáállására, kiemelve, hogy ez a rendszer 1945 óta valahol mindig háborúban állt a világban.

Kovacsics Norbert, a Légió Hungária aktivistája szerint minden, a közegünk által szervezett rendezvény küzdelem a felejtés ellen. Hárs Ottó naplójából idézte fel a győri terrorbombázás óráit. 

„Ez olyan volt, mintha itt a földön már megítéltetnénk, és a pokolba jutnánk. Mert ez a pokol volt” – írta Hárs Ottó. 

Kovacsics Norbert ezután a Magyar Királyi Légierő hős védekezését emelte ki, akiknek jelentős túlerővel kellett szembenézniük. A magyar virtusnak köszönhetően azonban állták a sarat, emelte ki. 

A „Vagyunk” rítus után az emlékezési koszorúit helyezte el a Légió Hungária, a C18 Hungary, a Betyársereg, az Ultras Csapod, a Magyar Életvédők Egyesülete, az Arrabona Skins és a Mi Hazánk győri tagjai. A megemlékezés a Himnusz eléneklésével ért véget.