Ásotthalom él az önazonossághoz való jogával, új rendelet lép életbe

Nemcsak egyéves munkaviszonyt, hanem minimálbéres jövedelemigazolást is fel kell mutatnia annak, aki október 1-je után Ásotthalmon szeretne lakcímet létesíteni – írja a 24.hu nyomán a Szegeder. A Csongrád-Csanád vármegyei településen ezzel éltek a július óta hatályos önazonossági törvény adta lehetőséggel, amely engedélyezi a beköltözés korlátozását.

A vármegyében rajtuk kívül csak Nagymágocs alkalmazott hasonló intézkedéseket, de ott a házvásárlásnál előnyt élvez a helybéli, a szomszéd vagy az önkormányzat. Ásotthalmon ezzel szemben több feltételt is teljesíteni kell, például szükséges a magyar nyelv ismerete.

A portál az e-ingatlanugyvedek.hu adatai alapján gyűjtötte össze, hogy mely települések szabályozzák a betelepülést és milyen feltételekkel. Már közel száz település – a legtöbb Borsodban – alkotott ilyen rendeletet. A leggyakoribb előírás az elővásárlási jog biztosítása ingatlanvásárláskor, illetve több helyen a beköltözéshez a végzettség vagy a keresőképesség megléte is feltétel.

A korábban Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke által vezetett Ásotthalom képviselő-testülete a helyi rendeletek szerint egyedi elbírálással dönthet minden beköltözési és vásárlási kérelemről, és méltányossági alapon is hozhatnak döntéseket. 

Az ingatlanvásárlási szándékot előzetesen be kell jelenteni az önkormányzatnál, mely a vevő személyes meghallgatását is elrendelheti.

Lakcím létesítésénél életellenes vagy szexuális bűncselekményt, illetve kábítószerrel kapcsolatos bűntettet elkövetők nem kaphatnak engedélyt. Más bűncselekmények esetén csak a jogkövetkezmények megszűnése után kezdeményezhető lakcímbejelentés.

A szabályozás szerint az sem létesíthet lakcímet, akinek nincs társadalombiztosítási jogviszonya, legalább egyéves munkaviszonya, vagy minimálbéres jövedelme. Emellett a cégtulajdonosok vállalkozásainak adótartozásmentessége is feltétel.

Nem kérnek az antiszociális elemekből

A rendelet külön pontban kizárja azokat is, „akiket a képviselő-testület – mérlegelési jogkörében meghozott döntésével – a rendelkezésére álló információk birtokában, a betelepülő személy ismert előélete alapján, a betelepülő személy személyes meghallgatását követően a közösségi együttélés szabályainak betartására alkalmatlannak tart”.

A helyi szabályozások nem írhatják felül az önazonossági törvény által biztosított mentességeket, például az állami munkahely, öröklés vagy családi kapcsolatok esetében. Az ásotthalmi rendelet azonban ezekben az esetekben is előírja az önkormányzati bejelentkezést. 

Aki a folyamatban nem működik együtt, pénzbírságra számíthat.

A 24.hu a jogszabály kapcsán megkereste a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumot is, ahonnan azt a választ kapták, hogy az önkormányzatok korábban soha nem kaptak ekkora szabadságot a helyi szabályozásban. A tárca szerint azzal sem lenne probléma, ha a települések pénzbeli hozzájárulást kérnének a beköltözni szándékozóktól. Mint írták, eddig senki sem fordult az Alkotmánybírósághoz alapjogsérelem miatt.

Korábban a mi hazánkos László Attila által vezetett Pilisen is hasonló intézkedést vezettek be: