21.9 C
Budapest
2021. május 9., vasárnap
Magyar Jelen
Belföld Kiemelt Tudomány

Elindultak az űrbe a GRBAlpha és a SMOG-1 magyar fejlesztésű zsebműholdak

Elindult az űrbe az első magyar fejlesztésű asztrofizikai kisműhold, amely az egész Földre kiterjedő gamma-műholdhálózat úttörője lehet – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (ELKH CSFK) hétfőn az MTI-vel.

A közlemény szerint a GRBAlpha nevű kisműhold, amely egy magyar-szlovák-japán nemzetközi együttműködés keretében, az ELKH CSFK tervezésében és projektvezetésével készült, hétfőn reggel startolt Bajkonurból egy Szojuz-rakéta fedélzetén, amelyen egy másik magyar kisműhold, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói és oktatói által fejlesztett SMOG-1 is elindult a világűrbe.

A GRBAlpha mérőműszerei a CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének laboratóriumában készültek, a CSFK és az ELTE Fizikai Intézetének együttműködésével.

A GRBAlpha egy 10x10x11,3 centiméteres műhold, amely nevét a világegyetem legnagyobb robbanásaihoz kapcsolódó gamma-kitörésekről kapta (GRB: gamma-ray burst). Ha a benne elhelyezett több tíz dekagramm tömegű, a méretéhez képest igen nehéz gammasugárzás-detektor jól vizsgázik a bevetésen, később az egész Földet körülvevő hálózatot hozhatnak létre műholdakra – akár kereskedelmi műholdflották sok száz tagjára is – telepítve azt.

Az így kialakítandó kiterjedt műholdhálózat egy gamma-villanás érzékelésre alkalmas, földnyi méretű detektorernyőt rajzol majd ki, amelynek segítségével igen pontosan azonosítani lehet a gamma-kitörések forrását.

A gravitációs hullámok 2015-ös felfedezése máig lázban tartja a tudományos közönséget. A nanoműholdakból tervezett hálózattal a gravitációs hullámokat kibocsájtó, összeolvadó neutroncsillagok pontos helyzetét is meg lehet majd határozni, mivel ezek is bocsátanak ki gamma-kitörést.

“A detektor lelke egy cézium-jodid kristály, amely a gamma-sugárzás hatásáralátható fényt bocsát ki. Ezt érzékeny, fotonszámlálónak nevezett  szenzorokkal érzékeljük, majd a jel erősítése és digitalizálása után a csillagászati szempontból gyanús jeleket helyben letároljuk, vagy közvetlenül egy rádiómodul felé továbbítjuk”

– idézi a közlemény a rendszer fejlesztését vezető Pál Andrást, a csillagászati intézet munkatársát.

A világűrben keringő GRBAlpha a hétfői nap során küldi az első jeleket. “Magyar idő szerint délután 3-4 körül rádióamatőrök már létesíthetnek vele kapcsolatot, amikor Amerika és Japán felett elrepül, majd az első hazai kapcsolat létesítése este 10 óra után lehetséges” – mutatott rá Pál András, hozzátéve, hogy a stabil kapcsolat kialakításához ugyanakkor több napra lesz szükség.

(Fotók: GRBApha csapata, Nanostats Database)

Magyar műholdakkal a fedélzetén startolt el egy Szojuz teherűrhajó Bajkonurból

Tizenkilenc országból – köztük Magyarországról – 38 műholdat szállít Föld körüli pályára az a Szojuz-2.1.a típusú teherűrhajó, amelyet hétfőn indítottak el a kazahsztáni Bajkonurból.

Az űrhajó indítását eredetileg 2020 harmadik negyedévére tervezték, majd 2021. március 20-ra ütemezték át. Szombaton azonban a Roszkoszmosz 38 perccel az indítás előtt, műszaki okok miatt elhalasztotta a startot.

Az új időpontot előbb vasárnap, majd hétfő reggelben határozták meg. Dmitrij Rogozin, az orosz állami űrvállalat vezérigazgatója közölte, hogy a zavar nem a hordozórakétában jelentkezett.

A Szojuzzal jut a világűrbe a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak és oktatóinak új űreszköze, a SMOG-1 zsebműhold, amely az UNISAT-7 olasz műhold fedélzetéről áll pályára. A magyar űreszköz a világ első működő 5x5x5 centiméter (1 PocketQube) méretű kisműholdjának, a SMOG-P-nek az ikertestvére. Elsődleges küldetése a Föld körüli térségben mérhető, ember által keltett elektromágneses szennyezettség, az elektroszmog vizsgálata.

Másodlagos küldetésként egy totál ionizáló dózismérő került a fedélzetre, amellyel a Napból érkező részecskék elektronikára gyakorolt hatását vizsgálja az űreszköz.

Az orosz űrhajón indult az űrbe a magyar-szlovák-japán projekt keretében készült GRBAlpha nevű kisműhold is, amelynek tervezője és projektvezetője az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja. A 10x10x10 centiméteres, gammasugárzás-detektorral felszerelt kockaműhold az első, kísérleti példánya egy nagyszabású csillagászati műholdhálózatnak, amelynek segítségével igen pontosan azonosítani lehet majd a gamma-kitörések forrását.

(Fotók: BME – Videók: youtube.com)

További híreink

Schiffer: A politikai véleménynyilvánítás tartalom-alapú cenzúrája szembe megy az alkotmánnyal

Irányi Dániel

Fejsze, karó, macséta: idegállapot Őrhalmon

Szabó Norbert

Újabb rekord a magyarországi napenergia-termelésben

Dunai Tibor

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben