A Pesti Hírlap volt az első modern magyar politikai újság, mint a tájékoztatás és a politikai véleményalkotás nyilvános fóruma.
Névleg Landerer Lajos nyomda- és lapengedély-tulajdonos volt a megbízó, de a döntést, hogy a börtönből szabaduló Kossuth Lajos legyen a szerkesztő, Metternich kancellár hozta meg. Ezzel egyrészt demonstrálni akarta az udvar jóindulatát a nemesi ellenállás felé, másrészt pedig a cenzúra „korlátai közé” kívánta szorítani a kossuthi gondolatokat. A Pesti Hírlap sajtótörténeti újítása volt az első oldalon található vezércikk, melyben a főszerkesztő osztotta meg gondolatait a közéleti eseményekről, miközben a haladást biztosító reformokat és a polgári átalakulást sürgette. Kossuth nem szórakoztatni akart – a szépirodalomnak helyet sem adott a Pesti Hírlap hasábjain – sem pedig újdonságokkal, érdekességekkel toborozni olvasókat a lap számára. A nemzeti átalakulás korszakának szükségleteit akarta kielégíteni. Első száma 1841. január 2-án csak 60 olvasó kezébe jutott el, de példányszáma 1844-ben már meghaladta az ötezret. Kossuth 1844-ig publikált csak a lapban, de 1848. decemberi betiltásáig nélküle is a legolvasottabb magyarországi sajtótermék maradt.
(OSZK.hu)
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
