4.7 C
Budapest
2021. április 13., kedd
Magyar Jelen
Belföld Kiemelt

“Én lennék a legboldogabb, ha hirtelen eltűnne innen a Turul”

A 444 által készített dokumentumfilmnek álcázott propagandafilm minden eszközzel igyekszik bebizonyítani, hogy az Árpádok óta használt ősi jelképünk, a Turul madár valójában egy “fasiszta”, nyilas szimbólum, melynek “semmi keresnivalója” a XII. kerületben, hiszen “félelmet kelt” a “túlélőkben”‘. A filmben foglalt állításokra válaszul Pokorni Zoltán interjút adott a Válasz Online-nak.

Pokorni Zoltán, nem csak úgy szólalt meg, mint az érintett kerület polgármestere, hanem mint egy “nyilas unokája”, aki a nagyapjára gondolva “perzselő szégyent érez”.

“Én a hetvenes években nőttem fel, a mi nemzedékünk számára az, hogy „nyilas”, a lehető legrosszabbat jelentette. Borzalmas volt megtudnom, hogy nagyapám is közéjük keveredett”

– mondta Pokorni, mielőtt a kommunista időkben beszervezett apja mentegetésébe kezdett.

A szobor kapcsán a polgármester megemlítette, hogy noha akkoriban a kerület országgyűlési képviselője volt, ennek ellenére mégsem ment el az avatásra, mivel az volt a véleménye, hogy a “XXI. században ezt a szimbólumot nem lehet így alkalmazni”. Viszont büszkén kiemelte:

“1999-ben, miniszterként én írtam elő a holokauszt-emléknapot(…) Itt áll a kerületben a másik emlékmű, az Igazak fala – minden zsidómentő magyar szerepel rajta. Azt – a turullal ellentétben – én adtam át, az izraeli nagykövettel együtt.”

Arra a kérdésre, hogy akkor miért védte annyira a szobrot a “Demszky-érában” Pokorni a “harctéri vakság” mentségét hozta fel, majd elárulta, még Tarlós István is azt tanácsolta neki, ha a bíróság úgy dönt, távolítsák el az emlékművet.

Az interjút készítő újságíró, miután ízléstelennek nevezte a Turul emlékművet, azt a következtetést vonta le, hogy a polgármesternek “minden alapja megvan” a szobor eltávolítására, mégsem tette még meg. Pokorni erre úgy felelt:

“Csakhogy a Turul, bár nem a legfontosabb jelképe Magyarországnak, mégiscsak jelképe. Megjelent Anonymusnál, a Képes krónikában is szerepel, de a millenniumi megemlékezések idején terjedt el igazán – a Magyar Királyság szimbólumaként. A turulrombolásoknak pedig megvan a maguk kontextusa: a trianoni békediktátum után a szomszédos országok haderejének első dolga volt porrá zúzni ezeket az emlékműveket.”

Ezzel összefüggésben mutat rá a fideszes politikus az első világháborús magyar hadisírokra, ahol “százával emelik aztán a turulokat”. Az egyébként történelemtanár Pokorni valamiért pozitív példaként említi Tanácsköztársaság turulos jelvényeit: ők is természetesnek érezték a használatát, mint a magyar területi integritás jelképét.

Fejtegetéseiben odáig merészkedik, hogy azt állítja, Kohn Béláék vörösterrorja után borult rá a sötétség hazánkra:

“Aztán következett az a sötét 25 év 1920-tól ’45-ig. Klebelsberg Kunó kifakadása jól ismert erről az időszakról: ha a Turul Szövetség főkapitánya meghúz egy drótot, azonnal verik a zsidókat az egyetemeken.”

Az emlékmű átminősítése kapcsán tartott szavazásról elmondta, “tömeggyilkos apja” miatt “nem látott tisztán a kérdésben”, ezért nem akart egyik oldal mellett sem állást foglalni, majd hozzátette:

“Én lennék a legboldogabb, ha hirtelen eltűnne innen a Turul.”

Noha a beszélgetés során Pokorni is elismerte, a Turul motívum Trianon után az összetartozás, és a valódi, történelmi Magyarország jelképévé vált, ezért nem lehet csak úgy eltávolítani, mert az sok, nemzetiérzelmű emberben “félelmet keltene”.

“Ez a félelem persze messze nem mérhető a holokauszt-áldozatok félelméhez. Nem olyan az intenzitása, súlya”

– teszi hozzá gyorsan, mielőtt megvádolnák antiszemitizmussal, amiért országunk megcsonkításának fájdalmát és következményeit a holokauszthoz méri. Ilyenre a fideszes politikus természetesen sohasem vetemedne.

Pokorni szerint azonban az átminősítés és az eltávolítás mellett létezik egy harmadik megoldás is:

“Mostanra úgy látom, van jobb megoldás: ha nem emlékműként, hanem emlékeztető tárgyként tekintünk erre a turulra. Tárgyra, amely az elmúlt száz évünkre, útkereséseinkre és igen: bűneinkre is emlékeztet minket.”

Ízlelgessük: a Turul szobor, mint bűneink jelképe…

Mostanra világossá vált, hogy egyedül a Mi Hazánk Mozgalom maradt, amely megvédené a Turul szobrot, ebben nem talált partnerre se a balliberális tömörülés, se a filoszemita Fidesz soraiban.

Az interjúból mi csak részeleket ragadtunk ki. A Pokornival készült teljes beszélgetés ITT olvasható.

Fotó: Budavári Önkormányzat

További híreink

Idén újabb 56 fészektartót helyezett ki az E.ON a gólyák számára

Dunai Tibor

Magyar Nemzet: Két prostituáltat is előállítottak Borkai-ügyben

Szabó Norbert

Szaúd-Arábiában feloldják a korlátozások zömét

Kemény János

A tartalom és a hirdetések személyre szabásához, a közösségi médiafunkciók és a forgalom elemzéséhez, ez az oldal sütiket használ. A webhelyünk használatával kapcsolatos információkat a közösségi média-, reklám- és elemző csapatunk más olyan információkkal is összehasonlíthatja, amelyeket Ön adott meg, vagy amelyeket a szolgáltatásai használatából adódóan gyűjtöttek. Elfogad Bővebben