Dr. Fülöp Erik, a Mi Hazánk országgyűlési képviselőjének vendégcikke.
A Trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulóján, június 4-én az Országgyűlésben is megemlékeztünk a világ legigazságtalanabb békeszerződéséről. Az ülésen felolvasásra került A nemzeti önazonosság védelméről szóló politikai nyilatkozat, melynek általános vitájára a tegnapi napon került sor. A független képviselőknek azonban összesen két percük volt arra, hogy felszólaljanak, az időkeret pedig nálam már elfogyott, így a vitában nem tudtam végül részt venni. Fontosnak tartom azonban, hogy felhívjam a figyelmet a politikai nyilatkozat hiányosságaira.
Politikai nyilatkozatok helyett cselekvésre van szükség!
A Trianoni békediktátum 100 év távlatából nézve is éppen olyan fájó, hatása pedig a mai napig érezhető. A nemzeti önazonosság védelméről szóló politikai nyilatkozat elfogadását a szavazáskor ugyan támogatni fogják Mi Hazánk képviselői, ugyanakkor rendkívül komoly hiányérzeteink vannak. Amellett ugyanis, hogy az számos fontos és megkérdőjelezhetetlen tényt deklarál, tulajdonképpen csupán gesztusértékkel rendelkezik. Mi ennél többet szeretnék: cselekvést, erkölcsi elégtételt, diplomáciai fellépést és autonómiát.
Vitathatatlan, hogy a nemzeti önazonosság védelme komoly jelentőséggel bír az elszakított területeken élő magyarság számára, az identitástudatuk erősítéséhez azonban egy politikai nyilatkozat elfogadása vajmi keveset ér. A legtöbbet hogyan tudná tenni a magyar állam és a kormányzat? Ha eltörölnék a Mi Hazánk javaslata alapján az 1921. évi XXXIII. trianoni békeszerződésre vonatkozó törvényt, így erkölcsi elégtételt szolgáltathatva Trianonért. De ez még mindig csupán gesztus értékű. A valódi segítséget az jelentené, ha végre határozottan lépnének fel a határon túli magyarság érdekében diplomáciai szinten is, és ha minden lehetséges eszközzel támogatnák az autonómiatörekvéseket.
Szabotált erkölcsi igazságtétel és bukás diplomáciából
A Mi Hazánk országgyűlési képviselői közösen nyújtottunk be törvénymódosító javaslatot még márciusban, melynek értelmében hatályon kívül helyeznénk a trianoni békeszerződést ratifikáló 1921. évi XXXIII. törvényt. A járványügyi veszélyhelyzetre való tekintettel a törvényalkotás szinte teljesen leállt. Azonban ha lett volna valódi politikai akarat a tárgysorozatba vételre és a 100. évfordulón a javaslat elfogadására, ma azt mondhatnánk: erkölcsi elégtételt vettünk Trianonért. Most azonban sokkal inkább az jelenthető ki, hogy a kormánypártok ellehetetlenítették javaslatunkat, hiszen még csak tárgysorozatba se vették azt.
Más területen is komoly hiányérzetünk van. Az elmúlt időszakban számos olyan felháborító eset történt, amely határozottabb, erőteljesebb külpolitikai lépést igényelt volna a határon túli magyarok védelme érdekében. Ki kell mondanunk, hogy a kormány külpolitikája ezekben az esetekben egyértelműen megbukott, a határon túli magyarság magára maradt az ellene irányult gyűlöletben.
Milyen következménye lett például az Úz völgyi rongálásnak? A román akció barbár és kegyeletsértő volt, de az utóbbi évek egyik legsúlyosabb magyarellenes kirohanásnak is nevezhetnénk. A kormány becsukta a szemét és a határozott kiállás helyett egy tiltakozó jegyzéket adott át a román kabinetnek. Az esetnek diplomáciai szinten komoly következménye nem lett.
Nemrég Klaus Johannis román elnök nyilatkozatai verték ki a biztosítékot minden jó érzésű embernél. Románia első emberének szavai magyarellenes uszításnak is felérnek, melyet csak tovább erősített a román parlament azzal, hogy ünnepnappá nyilvánította a trianoni békediktátum napját. A kormány mit tett válaszul? Szijjártó Péter egy mondatos üzenetet írt a Facebook oldalán a román államfőnek. De mit is várhatnánk akkor, amikor a kormányzat részéről a kárpátaljai agresszió ellen sem történ semmilyen érdemi fellépés? A határon túl magyarok ennél többet érdemelnek!
Nemzeti önazonosság és autonómia
Hiszem, hogy a nemzeti önazonosság védelme a leginkább akkor tudna megvalósulni, ha minden lehetséges módon támogatná a magyar állam az autonómiatörekvéseket. A politikai nyilatkozat legnagyobb hiányossága az, hogy ezt még csak említés szintjén sem rögzíti.
Nem vitatom, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkelye, azaz a nemzeti önazonossághoz való jog alapvető emberi jogként való meghatározásának érvényesítése fontos, de az identitástudatot leginkább az autonóm közigazgatás erősíthetné.
Az Európa Tanács 1201/1993 számú ajánlásának 11. cikke kimondja: „Azokon a területeken, ahol a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek joguk van ahhoz, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam belső törvényeivel összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatással, illetve különleges jogállással rendelkezzenek.” Az Európai Tanács ajánlása elérhető távolságba hozza Székelyföld autonómiáját, amely nemzeti összefogással, és közös harccal sikerre vihető lenne. Mi azt mondjuk: a feladatunk tehát az autonómia-törekvések támogatása és ezen keresztül a nemzeti önazonosság védelme. Itt azonban nem állunk meg.
Akcióterv – válasz Trianonért
A Mi Hazánk egy hét pontos akciótervet dolgozott ki, mely méltó választ adhatna Trianonért még úgy is, hogy a 100. évfordulón túl vagyunk. „Magyar az, akinek fáj Trianon” – mondja Illyés Gyula, ez pedig egy olyan fájdalom, amely dátumtól függetlenül minden nap velünk van.
Éppen ezért felkérjük a kormányt, hogy álljanak javaslataink mellé és helyezzék végre hatályon kívül a trianoni békediktátumot ratifikáló 1921. évi XXXIII. törvényt, mely több ponton de facto már hatályát vesztette, tehát de jure is hatályát kell, hogy veszítse. Elengedhetetlen azonban az is, hogy tevékenyen járuljanak hozzá a Mi Hazánk azon céljának eléréséhez, hogy az ENSZ nemzetközi bírósága vizsgálja felül a trianoni békediktátumot. Ugyanis abban az esetben, ha a magyar országgyűlés hatályon kívül helyezi a ratifikációt, megnyílik a lehetőség arra, hogy a magyar kormány az ENSZ közgyűléséhez fordulva azt is kezdeményezze, a nemzetközi bíróság is megtegye ugyanezt. Emlékeztetnék arra, hogy a Trianoni békediktátumot kényszerítéssel, fegyverek árnyékában erőltettek a magyar nemzetre, ez a nemzetközi jogban is bűncselekmény.
Követeljük, hogy a kormány vizsgálja felül a környező országokkal megkötött alapszerződéseket és szüntessék meg azokat! Románia már számos alkalommal bizonyította, hogy nem tartja kötelező érvényűnek magára nézve ezt az alapszerződést, a szlovák fél már eleve a megkötéstől számított hosszú idő után ratifikálta csak, a közbeeső időben pedig számos olyan történés volt (például nyelvtörvény), mely egy új helyzetet teremtett. Az ukrán-alapszerződést pedig már megkötés pillanatában érvénytelennek kellett volna tekinteni, ugyanis azt az Antall-kormány úgy kötötte az akkori ukrán kormánnyal, hogy nem vette figyelembe azt, hogy 1991 decemberében volt egy érvényes népszavazás, ahol Kárpátalja lakosságának 78 százaléka egy önálló, autonóm régióra szavazott.
Tekintettel arra, hogy Románia piros betűs ünnepnappá nyilvánította a trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét, felszólítjuk a kormányt, hogy támogassák a Mi Hazánk Mozgalom azon kezdeményezését, hogy a második bécsi döntés aláírásának napját, augusztus 30-át a magyar Országgyűlés nyilvánítsa a Hazatérés Napjává. Legyen Észak-Erdély visszatérésének napja hivatalos, állami ünnepnap, mely alkalommal valamennyi sikeres revízióra, így Kárpátalja, Felvidék és Délvidék egy részének visszatérésére is emlékezhetünk!
A magyar kormány kötelességének tartjuk, hogy támogassák a Magyarok Világszövetségének arról szóló javaslatát, hogy Magyarországon legyen büntethető, ha valaki a trianoni tragédiával összefüggésbe hozható bűnöket, tragédiákat kicsinyíti, tagadja. Mindezen túl azt javasoljuk, legyen büntethető az, aki a trianoni békediktátum következményeiként megvalósult népirtásokat, így például az 1944/-45-ös délvidéki népirtást tagadja! Végül pedig követeljük, hogy helyezzék hatályon kívül az 1947-es párizsi békeszerződést, melyet szintén egy ratifikáló törvény tart életben Magyarországon.
Deklarált tények helyett álljon végre a kormány a cselekvés pártjára, vegyen erkölcsi és jogi igazságtételt Trianonért, szálljon szembe határozottan a magyargyűlölettel és tegyen meg mindent az autonómia-törekvések sikerre viteléért!. Ha ez megvalósul, védett lesz elszakított területeken élő testvéreink nemzeti önazonossága is.
Dr. Fülöp Erik, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
