Száj- és körömfájás: egyelőre nem találtak további fertőzött telepet

Továbbra is a fertőzés izolálásán dolgoznak a szakemberek a Győr-Moson Sopron vármegyei Kisbajcson, ahol néhány nappal ezelőtt  – mintegy 52 év után újra – felütötte a fejét a patás állatok egyik legsúlyosabb betegsége: a száj- és körömfájás. A szakértők szerint az első tíz nap a kritikus, mivel a lappangási idő 2–7 nap, a tömeges vírusürítés pedig a szarvasmarhában a 9–11. nap után szűnik meg. Az mindenesetre már egy biztató jel, hogy március 3-a óta, amikor a betegség egyértelmű tüneteit felfedezték, máshol nem azonosították a vírust. Jelenleg Kisbajcs 3 kilométeres körzetében van teljes zár, 10 kilométeres körzetben megfigyelés. A forgalmi korlátozást Győr-Moson Sopron illetve Komárom-Esztergom vármegyében minden vágott patájú állatra, szarvasmarha esetében Baranya, Fejér, Pest, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém, Zala vármegyék területén március 12-ig meghosszabbították. Ez azt jelenti, hogy élőállatot szállítani a megadott határidőig nem szabad.

Ahogy arról korábban beszámoltunk a rendkívül fertőző betegség 52 év után jelent meg a kisbajcsi tehenészetben. Ha nem sikerül a vírust megállítani, annak beláthatatlan következményei lesznek. Németországban január közepén jelent meg a betegség, brutális hatást gyakorolva teljes mezőgazdaságukra, pedig ott csak egy vízibivalyfarmon találtak három beteg állatot. Hazánkban nemcsak a ragadós száj- és körömfájással küzdenek. Nem sokkal ezelőtt jelent meg Zala vármegyében a kiskérődzők pestise, valamint több szarvasmarha telepen a TBC is. Az ágazat szereplői közül többen felvetették, hogy talán nem is a véletlen műve, ami történik, ráadásul éppen most, amikor rekordárú magyar bárányszállítmány indult volna az export piacokra, a tej felvásárlási ára emelkedni kezdett és márciustól a sertés árában is fordulatot vártak a gazdák. Mivel a magyar agrárium, a prémiumminőségű élelmiszer-előállítás nemzeti szuverenitásunk egyik legfontosabb pillére, ha a mezőgazdaságunk komoly sebet kap, az kiszolgáltatottságunkat fogja erősíteni.

Éppen ezért óriási a jelentősége annak, ami történik, annak, hogy sikerült-e megállítani a fertőzést és megőrizni a nemzetközi piacok hazánk iránti bizalmát.

A fertőzés gócpontjában, Kisbajcson most az összes állatot leölik. Mivel rendkívül fertőző betegségről van szó, mely nemcsak állatról állatra, hanem közvetítő eszközökkel: az autóval, a ruhán, sőt a levegőn keresztül is fertőz, a helyszínhez lehető legközelebb, Bábolnán történik az érintett állomány ártalmatlanítása. A feladatot az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat jogutódja az ATEV Zrt. végzi, ez idő alatt semmilyen más feladatot nem fogadnak, éppen azért, hogy ne vigyék ki a területről a vírust. A tetemeket pedig nem elégetik, hanem elföldelik.

A Nébih közleménye szerint a betegség terjedésének megelőzése állategészségügyi jelentősége mellett nemzetgazdasági érdek, így a hatóságok továbbra is haladéktalanul és minden esetben a védekezést legjobban szolgáló, legkisebb kockázattal járó módszereket alkalmazzák.

Óriási a kár a kisbajcsi telepen

A Kisalföld munkatársainak sikerült röviden megszólaltatni az érintett Bácsai Zrt. igazgatóját, akiket felbecsülhetetlen veszteség ért. Egyelőre kérdéses, hogy cégük túléli-e a történteket és újra tudják-e valamikor indítani a marhatelep működését.

Az óvintézkedésként elrendelt korlátozások értelmében további értesítésig tilos Magyarországról szarvasmarha, juh, kecske, sertés, és egyéb párosujjú patás fajok kiszállítása! Az ország határain belüli szállítás is korlátozott. Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegyében egyetlen fogékony állatfaj sem szállítható jelen állás szerint március 12-én éjfélig. Szarvasmarmarha esetében Baranya, Fejér, Pest, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém, Zala vármegyék területén szintén március 12-e a határnap.

Baranya, Fejér, Pest, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém, Zala vármegyékben a sertések azonnali vágásra történő szállítása engedélyezett, minden más célra történő mozgatás esetén a forgalmi korlátozás érvényben marad 2025. március 17-ig.

Baranya, Fejér, Pest, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém, Zala vármegyékben más fogékony fajok esetén a szállítás közvetlenül vágásra hétfőtől már megengedett. Minden más célra történő mozgatás esetén a forgalmi korlátozás érvényben marad 2025. március 17-ig.

Szlovákia külön korlátoz, határellenőrzést is bevezettek

Szlovákia számos óvintézkedést rendelt el. Visszavonásig tilos a párosujjú patások, így pl. a szarvasmarhák, juhok, kecskék, sertések tartásból történő elszállítása, valamint az állati termékek – így a nyers tej, friss hús és hőkezeletlen termékek mozgatása. Ugyanez vonatkozik az érintett vadászható vadfajokra is.

A megfigyelési zónába három Komáromi járási és öt Dunaszerdahelyi járási település tartozik. Komáromi járás: Csicsó, Komáromfüss, Kolozsnéma
Dunaszerdahelyi járás: Kulcsod, Medve, Szap, Balony, Csilizradvány
Határellenőrzést is bevezettek, az állatmozgatás korlátozásának betartását ellenőrzik.

Veronika Daničová, a szlovák mezőgazdasági minisztérium szóvivője közölte, hogy a magyar féltől kapott információik szerint a kisbajcsi fertőzött állományból származó állatokból szállítottak a tulajdonos egy másik farmjára (hízlalásra szánt bikák), valamint egy gyűjtőközponton belül Ausztriába és Szlovéniába is érkeztek állatszállítmányok. Szlovákia nem szerepelt a célországok között.

„Az Unió felére csökkentette az állategészségügyi beruházások támogatását"

Nagy István, agrárminiszter közösségi oldalán egy videó üzenetben reagált a történtekre. Egyebek mellett arról beszélt, hogy a vírusok, járványok korában mennyire fontosak az állategészségügyi beruházások, amelyek támogatására szánt forrást Brüsszel csökkentette:

„Hazánk tiltakozása ellenére is az állategészségügyi intézkedések uniós támogatási aránya több mint 50 százalékkal csökkent. A tavaly kiírt állattartó telepek fejlesztéséhez kiírt pályázatoknál Magyarországon kiemelt figyelmet fordítottak a járványvédelmi beruházások támogatására. Ennek köszönhetően 1400 ilyen beruházás valósul meg”

– fogalmazott a miniszter.

Hozzátette, most elengedhetetlen a fertőzött állatok leölése, az állati tetemek ártalmatlanítása, a szükséges berendezések, fertőzött anyagok megsemmisítése és a fertőtlenítés, melyek költségeit a magyar költségvetésből biztosítják.

Felhívta a figyelmet, hogy a forgalomba kerülő magyarországi állati eredetű élelmiszerek teljesen biztonságosak és azok is maradnak a szigorú járványvédelmi intézkedéseknek köszönhetően.

Van ellenszer?

Dr. Letoha Tamás kutatóorvos a közösségi oldalán osztott meg egy bejegyzést, melyben egy korábbi kutatására hivatkozott a témában.

Mint írja: „a száj- és körömfájás vírusának kötődése olyan sejtfelszíni cukrozott fehérjéken keresztül történik, amelyeket más vírusok is előszeretettel használnak. Ez a tulajdonság lehetőséget teremt a betegség célzott kezelésére vagy megelőzésére.

A takarmányban kiegészítőként is alkalmazott barna alga kivonat, így a fucoidan a heparinhoz hasonlóan gátolja a vírus gazdasejthez kötődését”

A kutatóorvost a témában hosszabb interjúban is megszólaltatjuk, amelyet a Magyar Jelen YouTube csatornáján láthatnak majd.

Fotó: Illusztráció

Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!