A Zalakerámia minden üzemében leállt a gyártás

Augusztus végén leállt a termelés az osztrák Lasselsberger csoport tulajdonában lévő Zalakerámia Zrt. tófeji gyárában. A vállalat szerint a továbbiakban a gyáregységben logisztikai tevékenység és egyéb támogató tevékenységek működnek – értesült a HVG.

Ezzel megszűnt Magyarországon a 100 éves múltra visszatekintő csempegyártás, miután a vállalat a magasabb technológiai színvonalat képviselő romhányi gyárát az év elején Romániába költöztette. 

A vállalat szerint a piaci igények figyelembevételével döntöttek a gyártás megszüntetése mellett. Az építőipar évek óta tartó visszaesése hatással van az árbevétel alakulására is, ezért a Lasselsberger cégcsoport termelésoptimalizálást hajtott és hajt végre. A Zalakerámia nem árulta el, hogy hány dolgozó elbocsátásával jár a gyártás leállítása és azt sem, hogy mi lesz a termelőeszközök sorsa, ahogy a tófeji önkormányzat sem reagált.

2022-ben a tófeji üzem három hónapos leállásra kényszerült, hivatalos magyarázat szerint az energiaárak megemelkedése miatt.

Az osztrák tulajdonos 2023. májusában csoportos létszámcsökkentést jelentett be, ennek nyomán az ott dolgozó több mint 200 ember mintegy 90 százalékát elbocsátották. Helyi források azt állították, hogy a társaság a kormány által megemelt kiegészítő bányajáradék miatt kerülhetett bajba.

A 2024-es cégbeszámoló alapján kiderült, hogy a Zalakerámia Zrt. termelése összezsugorodott, és a cég 2021 óta 6 milliárdos veszteséget halmozott fel – írták.

A társaságnál

• 2022-ben még 32 milliárd forint volt a forgalom,
• 2023-ban 12,1 milliárd,
• 2024-ben már kevesebb mint 9,2 milliárd forint bevételt könyvelt el.

A cég problémáinak egyik oka az építőipar évek óta tartó mélyrepülése és ezzel együtt az építőanyag-kereskedelem súlyos visszaesése. Ebben meghatározó volt korábban az orosz–ukrán háború nyomán megjelent energiaár-emelkedés, illetve az állami megrendelések visszaesése.

A hírportál kiemelte: 

a nehézségek másik oka, hogy a kormány 2023 februárjától kezdve a cementgyártásra kivetett kiegészítő bányajáradékot az égetett tégla-, a kerámia- és a csempegyártókra is kiterjesztette. Ennek megfelelően az olyan, hárommilliárd forintnál nagyobb árbevételű gyártóknak, amelyek a kabinet által megszabott árnál drágábban értékesítik belföldön az itt gyártott termékeiket, a hatósági ár feletti bevételük 90 százalékát büntetőadóként be kell fizetniük a költségvetésbe.

A kiegészítő bányajáradékot a 2020. januári áraknál 41 százalékkal magasabb eladási árra írták elő, ami lényegesen a piaci árszint alatt van.

Ez a büntetőadó masszívan veszteséges működésre kényszerítette az iparági szereplőket. A gondokat tetézte, hogy a kormányzat kivetette a „szén-dioxid kvóta adót”, amelyet egyes építőanyagipari cégeknek, köztük a Zalakerámiának is meg kellett fizetniük – írták.