Súlyos veszélyben vannak a magyar gyerekek és nem is tudunk róla (+VIDEÓ)

Gavra Gábor podcastműsorának vendége volt Pöltl Ákos családbiztonsági szakértő. Az adásban a digitalizáció és a túlzott képernyőhasználat veszélyeit részletezte a szakember.

A 8–12 éveseknél 5–6 óra, egy 15 éves kamasz esetén 7–9 óra a szórakozási célú képernyőidő – emellett nem jut ideje a gyermekeknek olyan tevékenységeket végezni, melyektől az idegrendszerük fejlődne. A felnőttek is rendkívül sok időt töltenek képernyők előtt, azzal a különbséggel, hogy náluk már ennek egy jelentős része munkával kapcsolatos tevékenység.

Pöltl Ákos szerint az is kifejezetten fontos, hogy mikor kapja meg a gyerek az első okostelefonját – a 8 évesek 30 százalékának például már van készüléke, de ez a szám is folyamatosan növekszik. 

„Amikor a gyerek megkapja az első okostelefonját, az válik élete legfontosabb részévé, a szülő dönti el, hogy mikor lesz ez a pont”

– fogalmaz a szakember.

Jonathan Haidt A szorongó nemzedék című könyvében négy feltételt szab annak, hogy a gyerekek egészséges idegrendszerrel érjék el a felnőttkort:

1. Ne kapjon a gyerek 14 éves kora alatt okostelefont.

2. 16 éves kor alatt ne férhessen hozzá a közösségi médiához.

3. Az okostelefonok kitiltása az iskolából.

4. Sokkal több szülői kontroll nélküli játékra van szüksége a felnövekvő generációnak.

Jóllehet a szakember szerint nem lehet ezeket egyik napról a másikra megvalósítani – hiszen lassan húsz éve zajlik a digitális tér hódítása –, ez a négy pont jó alapot nyújt ahhoz, hogy tudjuk, mire kell törekednünk hosszabb távon.

„A gyerekeket nem védjük eléggé a digitális térben, cserébe túlóvjuk őket a digitális térben” 

– fogalmaz Haidtra hivatkozva Pöltl Ákos.

A technológiai cégek pedig pont ezen a felületen támadnak: tudják, hogy a még kifejletlen idegrendszerű gyermekeken keresztül óriási profitra tudnak szert tenni, ezért közvetlenül őket támadják.

Technofóbnak bélyegeznek

Pöltl Ákos szerint azokat, akik nem nyomnak minél korábban telefont a gyerekek kezébe telefont technofóbnak bélyegzik bizonyos rétegek – pedig erről szó sincs, csupán a megfelelő korosztályhoz a megfelelő technológiát igyekeznek meghatározni.

„Digitális tudatosság egy gyermeknél nem értelmezhető, hiszen a még kifejletlen idegrendszerük gyengeségeit kihasználva teszi őket függővé az algoritmus”

– fogalmaz, majd kijelenti: „a digitális bennszülöttség egy mítosz”.

A szülői minta fontosságát is hangsúlyozza a családbiztonsági szakértő, hiszen ha belegondolunk, a többségünk a telefonnal kel és fekszik. „Minél kisebb a gyerek, annál fontosabb a szülői minta” – húzza alá, példaként említve a közös társasjátékozást, mely közben, ha ötpercenként megnézzük a telefonunkat, az azt fogja sugallni gyermekünknek, hogy ez teljesen rendben van.

Passzív telefonhasználat

Pöltl Ákos azt is elárulta, hogy nemcsak passzív dohányzás létezik már, hanem passzív telefonhasználat is. Tanulmányok bizonyítják, hogy amennyiben a telefon az ember keze ügyében vagy a környezetében van, az már önmagában is rontja koncentrációs- és problémamegoldási képességét.

„Egy iparág épül arra, hogy a képernyőidő negatív hatását bagatellizálja, pont, mint korábban a dohányipar esetében történt”

– állapította meg Gavra Gábor. 

Pöltl megerősítette a hasonlóságot a Big Tech és a Big Tobacco között, és emlékeztetett arra is, hogy az 1920-as években még gyógyító hatásúként reklámozták a dohányzást, cigarettázó kisgyerekeket tettek a plakátokra.

„1,7 billiárd dollárt termelt 2022-ben az öt legnagyobb Big Tech cég, ez egy nagyobb ország gazdaságával vetekszik. A szülők nem tudják felvenni a versenyt azokkal a szakemberekkel, akik jó fizetésért cserébe, munkacsoportokba verődve hónapokig dolgoznak egy-egy technikán, amivel még inkább rabul tudják ejteni a képernyőhasználókat” – állapította meg Pöltl Ákos, aki szerint a szülő is elszenvedője a folyamatoknak.

A reklámbevétel maximalizálása a cél

A Facebook bevételének 98,1 százaléka reklámokból származik. Minél tovább a képernyő előtt tudja az adott applikáció tartani a felhasználót, annál többen akarnak nála hirdetni, így maximalizálni tudja a bevételét. Tehát piaci modell alapján nem csoda, hogy az az érdeke a Big Tech cégeknek, hogy függővé tegyenek mindenkit, hiszen nekik így lesz pénzük.

„A legnagyobb emberkísérlet zajlik jelenleg azzal, hogy az okostelefonokkal áthuzalozzuk a gyerekek agyát”

– jelentette ki a családbiztonsági szakértő. A tünetek már most egyértelműek: nő a depressziósok, önsértők száma.

A Z generációnál már a munkaerőpiacon is problémák jelennek meg, hiszen ők már digitális környezetben nőttek fel, ezért nem sajátították el a munkakörnyezethez történő alkalmazkodás alapvető feltételeit.

Még felnőttként is nehéz ellenállni

Pöltl Ákos szerint mindenek előtt a gyökérproblémát kell elmagyarázni a szülőknek konyhanyelven, lehetőleg minél szélesebb körben. 

Viszont a felnőtteknél sem mindenki képes ugyanolyan mértékben ellenállni a képernyőzésnek: az akaraterő nem mindig elég, ha valakinél nincsenek kialakulva a megfelelő szokások, amikkel önmagát tudja korlátozni, akkor könnyen függővé válhat felnőtt létére is.

Pöltl Ákos úgy látja, kell egy felülről jövő, törvényi szabályozás a cigarettához és az alkoholhoz hasonlóan, de emellett egy alulról érkező, közösségi szinten szerveződő önszabályozásra is szükség van. 

Írországban már van erre működő példa, egy egész városban sikerült megmenteni a gyermekek jövőjét a szülők összefogásának köszönhetően.