Mivel az afrikai származású emberek ellen irányuló rasszizmus és faji megkülönböztetés, az úgynevezett afrofóbia széles körben elterjedt, eljött az ideje, hogy az európai országok felismerjék és intézkedéseket hozzanak a jelenség hatékonyabb felszámolására – jelentette ki Dunja Mijatovic, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa pénteken.
A 47 tagállamot számláló nemzetközi szervezet emberi jogi biztosa a faji megkülönböztetés felszámolásának március 21-én esedékes nemzetközi napja alkalmából megjelent közleményében kiemelte, hogy az afrikai származású emberek faji sztereotípiáknak, rasszista indítékkal elkövetett erőszaknak, rendészeti és büntetőeljárások keretében megmutatkozó faji megkülönböztetésnek, valamint társadalmi és gazdasági téren is jelentkező hátrányoknak vannak kitéve.
Kijelentette,
a helyzetet súlyosbítja a probléma általános tagadása, az afrofóbiáról, illetve a gyarmatosítás és a rabszolga-kereskedelem örökségéről szóló nyilvános vita hiánya, továbbá az oktatási és ismeretterjesztő erőfeszítések hiánya, amely szintén a probléma láthatatlanságát segíti Európában.
Az emberi jogi biztos hangsúlyozta, hogy az afrikai származásúakat sújtó emberi jogi jogsértéseket nem veszik kellőképpen figyelembe. Az érdekükben tevékenykedő jogvédőknek és az afrofóbia felszámolásáért tevékenykedő civil szervezeteknek pedig életveszélyes fenyegetésekkel, munkájukat nehezítő különféle nyomásgyakorlással, például a média útján terjesztett zaklatásokkal és támadásokkal, valamint megfigyeléssel és a cenzúrával kell szembenézniük.
Az Európa Tanács-tagállamoknak e tekintetben kötelezettségük, hogy védelmet és támogatást nyújtsanak az afrofóbia elleni küzdelemben dolgozó emberi jogi jogvédőknek, elősegítve számukra a biztonságos környezetet, hogy felesleges vagy aránytalan jogi, politikai vagy adminisztratív akadályok nélkül végezhessék munkájukat
– emelte ki.
Az emberi jogi biztos kijelentette: a rasszizmus és a faji megkülönböztetés elleni küzdelemnek kiemelt fontosságúnak kell lennie az Európa Tanács tagországaiban.
Egyértelmű elkötelezettséget kell tanúsítaniuk a gyarmatosítás és a rabszolga-kereskedelem örökségének megfelelő kezelése és felszámolása iránt. Hangsúlyozta továbbá, hogy az iskolai tantervekben szerepelnie kell a rabszolgaság és a gyarmati múlt mellett azok mai következményeinek is.
Mijatovic felhívta a figyelmet arra is, hogy lépéseket kell tenni a bűnüldöző szervek által rasszista indítékból elkövetett bűncselekmények elszámoltathatóságáért, illetve le kell küzdeni az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz, a lakhatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén jelentkező hátrányokat.
„Itt az ideje, hogy az európai országok szembesüljenek a rasszizmus és a hátrányos megkülönböztetés gyökereivel és jelenlegi formáival, és befogadóbb társadalmakat kezdjenek építeni”
– fogalmazott az Európa Tanács emberi jogi biztosa.
Von der Leyen: mindannyiunknak hozzá kell járulnia a rasszizmus elleni küzdelemhez
Összefogásra van szükség az emberi jogok előmozdítását, védelmét és megvalósítását veszélyeztető rasszizmus, faji megkülönböztetés és idegengyűlölet minden formájának felszámolásához – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az első európai rasszizmusellenes csúcstalálkozón elmondott beszédében pénteken.
Ursula von der Leyen a faji megkülönböztetés felszámolásának március 21-én esedékes nemzetközi napja alkalmából tartott rendezvényen kijelentette, összefogásra van szükség az európai uniós intézmények között, a tagállamokkal, a bűnüldöző hatáságokkal, valamint a civil társadalommal a munkahelyen, a nyílt utcán, valamint az online térben megjelenő rasszizmus megszüntetésére.
„A rasszizmus közöttünk van. Benne van a fekete bőrű futballisták elleni rágalomban, a ‘roma’ származásúak megkülönböztetésében, a zsidók elleni összeesküvés-elméletekben és a migránsok és menekültek elleni erőszakban és bizalmatlanságban”
– fogalmazott.
Noha az Európai Unió az alapszerződésében tett ígéretet arra, hogy küzd a diszkrimináció ellen, és harcol a valódi egyenlőségért Európában, a rasszizmus elleni küzdelemhez mindenki hozzájárulására szükség van. Brüsszelen túl, minden tagállamban, egész Európában – tette hozzá az uniós bizottság elnöke.
Az évforduló alkalmából Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője közleményt adott ki, amelyben kiemelte: noha a rasszizmus, az idegengyűlölet és faji megkülönböztetés különböző formában jelentkezik, erőszakot, zaklatásokat, valamint a befogadás hiányát eredményezi.
Szavai szerint
a koronavírus-járvány feltárta a rasszizmus és a diszkrimináció társadalmi jelenlétét, és tovább mélyítette a már meglévő szakadékokat, fokozva a kisebbségekre nehezedő nyomást.
Arra emlékeztetett, hogy a faji megkülönböztetés minden formájának fölszámolásáról szóló, 2002-ben Durbanben rendezett rasszizmusellenes ENSZ-konferencián elfogadott nemzetközi nyilatkozat továbbra is iránytű marad az igazságosabb és befogadóbb társadalom felé vezető közös úton.
„Fogjunk össze, és mutassunk példát egy rasszizmus nélküli világ érdekében” – fogalmazott. Az Európai Unió ismételten megerősíti a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet minden formájának felszámolása iránti töretlen elkötelezettségét – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
(MTI)
Kiemelt képünkön Dunja Mijatovic, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
