Három héten át figyeltük a hazai tulajdonban lévő, kecskeméti székhelyű Univer gyümölcskínálatát, A felmerült kérdéseinkre nem kaptunk választ a lánc kommunikációs osztályától.
Sokszor írtunk már arról, hogy a magyar üzletlánc polcain még a szezonálisan megtermő magyar zöldségek és gyümölcsök sincsenek ott, vagy ha éppen vannak, akkor jóval drágábban kínálják, mint a messzi országokból ideérkezett importot. Torgyán József idején sokan nevettek a chilei cseresznyén. Ma már senki nem nevet a július olasz kajszibarackon, a szeptemberi cseh szilván, vagy az októberi görög szőlőn, lengyel körtén.
A haza ÁFA-politika kedvez az import áru eladási árának, mesterségesen tartja azt alacsonyan. Fontos leszögezni, hogy a magyar zöldségek, gyümölcsök száműzése nem egy hibás számításon, rontott üzleti tervezésen múlik. Tudatos, kitervelt és szisztematikusan végrehajtott műveletről van szó.
Az ősszel érő körte és a többségében szintén ősszel érő szőlő esetében egyszerű háztartási körülmények között és hosszú évszázadokkal ezelőtt rájöttek arra a magyarok, hogyan lehet mondjuk egy októberi háztáji szüret gyümölcseit néhány hétre, esetleg egy egész télre tartósítani a spájzban, vagy félrerakni a kamrában.
2023-ban minden jel arra mutat, hogy ezt elfelejtettük, vagy éppen valamiért nem akarunk rá emlékezni. Így november második felére 2000 forintért lehet olasz szőlőt és közel 900-ért lengyel körtét venni. Mindezt versenytárs nélkül.
Az almával hasonlóan bosszantó a helyzet. Itt november harmadik, november negyedik, és december első hetére is külön fajtával készültek. Idared, Golden és Jonagored került a polcokra.
Mind a három a legkeresettebb és a leggyakoribb fajták közé tartozik Magyarországon. A különböző akciózások miatt lényegesen olcsóbbak, mint a helyi klasszikus piacokon kilós tételben vásárolható magyar almák.
De hogyan és kiknek érheti ez meg?
Sok oka van annak, hogy megéri külföldit behozni. Tény, hogy a jelenlegi 25 ezer hektár termőterületből a következő 10 évben 10 ezer hektár el fog tűnni, ez önmagában még nem ok arra, hogy 459 forintért bárkinek jó üzlet legyen Lengyelországból idehozni, tárolni, csomagolni a gyümölcsöt.
Vegyünk egy példát
Tegyük fel, hogy egy kiló magyar gyümölcs reális felvásárlói ára 1000 forint. A felvásárlással és az élelmiszerboltoknak való viszonteladással foglalkozó magyar cégek jórésze nem fizeti meg a viszonteladás után keletkező 27 százalékos terhet. Ezt már az árképzésnél beleszámolják. Ebből következően nekik bőven elég továbbadni a megszerzett árut 750-800 forint körül, tehát még akkor is nyereségesek, ha papíron veszítenek.
Ehhez jön hozzá, hogy a külföldről behozott import lejjebb nyomja a magyar árát, a gazdák a fent ideáltipikusan írt 1000 forintnak csak a töredékét kapják a végén. A Univer a “hazai üzletlánc” szlogen ellenére 700 forint körül szokott árulni egy kiló görög és 900 körül egy kiló magyar cseresznyét.
Az ÁFÁ-t eltűntető, be nem fizető cégek hajléktalanok nevén kötnek ki.
A tartalmi kérdések mellett a fentiekhez egy jelképes megjegyzés, kérdésféle tartozhat:
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!Miért csak a jól kommunikálható, de nemzetgazdasági hatással nem rendelkező túrórudi ÁFÁ-ját tartotta szükségesnek a kormány soron kívül csökkenteni?
