Félmillió migráns a kapuknál – a Tisza igent mondott Brüsszelnek

Miközben Thánosz Plevrisz görög migrációs miniszter az ERT állami televízióban rámutatott: a hatósági becslések szerint mintegy 550 ezer migráns várakozik Líbiában az európai átkelésre, a Tisza-kormány külügyminisztere a párt kampányígéreteivel ellentétes uniós kötelezettségvállalást tett.

A török parti őrséggel kötött megállapodásnak köszönhetően az égei-tengeri migrációs nyomás ugyan 70 százalékkal mérséklődött, ám a csempészhálózatok új célpontja, Kréta déli partvidéke felé most 550 ezer ember vár indulásra Líbiában – ebben a kritikus helyzetben tett az akkor alakuló Tisza-kormány külügyminiszter-jelöltje és leendő miniszterelnök-helyettese a korábbi politikai ígéreteiket felülíró uniós vállalást.

A helyzet komolyságát mutatja, hogy a múlt hétvégén a görög parti őrség egyetlen nap alatt 125 embert mentett ki két instabil járműből Kréta közelében. Athén válaszul rendkívüli szigorításokat vezetett be: bűncselekménnyé nyilvánították az illegális tartózkodást, elutasítják a tengeren érkezők menedékkérelmét, a maradásra jogosulatlanok esetében pedig kötelező fogva tartást rendelnek el. Plevrisz hangsúlyozta, hogy Görögország az uniós jog keretein belül mindent megtesz a határok oltalmáért: „Akinek nincs joga menedékre, annak tudnia kell, hogy visszaküldjük, a határainkat pedig megvédjük.”

Emlékezetes, hogy a 2015-ös migrációs válság szintén a nyár elején, a kedvező tengeri viszonyok és a csendes széljárás beköszöntével eszkalálódott. Abban az esztendőben végül több mint egymillió ember lépte át illegálisan az Európai Unió külső határait.

Júniusban lép hatályba az Európai Unió Menekültügyi és Migrációs Paktuma, amely egy kötelező európai szolidaritási rendszert vezet be. A szabályozás értelmében a tagállamokba érkező menedékkérők számát és származási helyét Brüsszel határozza meg. A tagországok választhatnak a menedékkérők átvétele, az átvételenkénti 20 ezer eurós pénzügyi hozzájárulás, illetve a leginkább leterhelt határállamoknak nyújtott szakmai és műszaki támogatás között. Azonban azt, hogy e lehetőségek közül melyiket és mikor kell alkalmazni, nem Budapest, hanem Brüsszel jogosult eldönteni.

„A migrációs paktum életbe lép, függetlenül attól, hogy ki van hatalmon Magyarországon.”

Ezt mondta hétfőn Orbán Anita, Tisza-kormány (azóta kinevezett) külügyminisztere az Európai Ügyek Bizottsága előtti meghallgatásán.

A Tisza Párt határozottan elutasítja a kötelező áttelepítési kvótát és a pénzügyi megváltást, a paktum rendszeréből történő kilépésre azonban nem vállalkozik. Magyarország szerepvállalását kizárólag a szakmai és műszaki támogatásra korlátoznák, ám ez a gyakorlatban szintén a paktum keretein belüli, Brüsszel által szabályozott kötelezettségvállalást jelent, nem pedig szuverén magyar döntést. Az ország a jövőben nem kíván „bot lenni a küllők között”, hanem – Orbán Anita megfogalmazása szerint – aktív és konstruktív partnerként venne részt az uniós döntéshozatalban. Ez a partnerség azonban lényegét tekintve Brüsszel feltételrendszeréhez igazodna.

Magyar Péter a kampányban még azt ígérte, hogy a Tisza Párt következetesen fellép az illegális migráció ellen, és megtartja a déli határkerítést. 

Orbán Anita hétfői meghallgatása ugyanakkor éles ellentmondásban áll ezzel az ígérettel. A 2026-os uniós szolidaritási alap hivatalos dokumentuma ugyanis az EU egészére nézve 21 ezer áttelepítést – vagy azzal egyenértékű hozzájárulást – ír elő, amelyből Magyarországra a rendelet GDP- és népességalapú képlete szerint arányos rész hárulna. Ezenfelül az országnak tízezer férőhelynyi befogadókapacitást is ki kellene építenie a kötelezettségek részeként.

A tervezett tízezer férőhelyes kapacitás léptékét jól szemlélteti, hogy a 2015-ös válság idején működő bicskei befogadóállomás egyszerre ezerötszáz embert tudott elszállásolni. A 2016 végén bezárt, majd teljesen elbontott létesítmény méreteiből kiindulva a Magyar Jelen számítása rámutat: a paktum által előírt tízezer elhelyezésre váró migráns ellátásához legalább hét, a korábbi bicskeihez hasonló méretű tábor megépítésére lenne szükség országszerte.

Orbán Anita azzal érvel, hogy az előző kormány elveszítette a határvédelemre szánt uniós forrásokat, miközben naponta egymillió eurós bírságot halmozott fel. Azt azonban nem tette hozzá, hogy a paktum végrehajtása egyúttal tízezer ember befogadását is jelenti. Bár a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter a kampányban az uniós pénzek hazahozatalát ígérte, a jogállamisági feltételek teljesítése esetén Magyarországnak a migrációs paktum előírásait is kötelezően végre kell hajtania.

Miközben Líbiában 550 ezer migráns várja a megfelelő pillanatot, a Tisza Párt igent mondott az uniós migrációs paktumra, amely idén júniustól lép életbe. Hogy ez a döntés hosszú távon mit jelent Magyarország önrendelkezésére nézve, azt a jövőben már nem Budapest, hanem Brüsszel fogja eldönteni.

(Az ERT/Voria, Magyar Hang, Magyar Jelen, PISM (Lengyel Külügyi Intézet), Európai Unió Tanácsa nyomán)

Kapcsolódó: