loading
Menü
Támogatás

Ötmillió lakosból másfél millió cigány – így fog kinézni hazánk demográfiája 2100-ban

2026. szept. 10. 20:37
4 perces olvasmány
Illusztráció | Kép forrása: Justin Paget/Getty Images Illusztráció | Kép forrása: Justin Paget/Getty Images

A becslések szerint 2100-ra Magyarország népessége 5,2 millió fő lesz, ebből nagyjából 1,5 millió lesz a roma népesség száma a jelenlegi közel 800 ezer után – mondta Tóth Pál Péter demográfus a 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Egerben.

Tóth úgy látja a most zajló folyamatokat, hogy 2100-ra az ország olyan katasztrófát fog megélni, amiből már nem lehet kilábalni, arra pedig egyáltalán nem lát lehetőséget, hogy a gyerekszám növekedése meg tudja állítani majd az 1980 óta tartó népességfogyást – számolt be a 444.

Tóth Pál Péter szerint nagyon fontos, hogy az 5,2 milliós népesség 2100-ban már jellemzően idős lesz, aktivitásában nagyon gyenge, gyereket vállalni már nem tud, „örül inkább, hogy él”. Egy ilyen összetételű népességtől nem lehet elvárni, hogy a magyarságot fenntartsa.

Ha adnának pénzt a családoknak, lenne gyerek, gondolták. De adtak pénzt a családoknak és nem lett gyerek” 

– zárta előadását a demográfus.

A mindenkori kormány legfontosabb feladata a népességcsökkenés megállítása kellene, hogy legyen. Mindent ez alá kell rendelni és mindent meg kell tenni a gyermekvállalás elősegítéséért és a halálozás csökkentéséért a demográfus szerint. Ugyanakkor hibának tartja, hogy a népességfejlődés három eleméből egyet kizárt a kormányzat, a vándorlást. Pedig ez az egész magyar történelem része volt.

A fogyasztáson van a hangsúly a jövő helyett

Benda József szocializációkutató előadásában a demográfiai paradoxont állította a középpontba. Véleménye szerint ugyanis ugyanazokért az erőforrásokért versenyeznek a családok és a gazdaság is. A probléma szerinte az, hogy a hangsúly már az azonnali termelésre és fogyasztásra helyeződött a jövő generációjának felnevelése helyett. A statisztikák pedig jól visszaadják a nők munkaerőpiaci részvétele és a gyerekszám csökkenése közötti összefüggést:

amikor látványosan emelkedni kezdett a nők foglalkoztatottsága (például a hetvenes években és az elmúlt évtizedben), akkor ezzel párhuzamosan csökkent a gyerekszám is.

Noha a magyar termékenységi ráta alakulása, csökkenése abszolút beleillik a kelet-európai országok trendjébe, Benda szerint fordulatra van szükség.
Ugyan az elmúlt tíz évben az előző kormány a zászlajára tűzte a családok támogatását, az intézkedések zöme a kutató szerint inkább a nők munkaerőpiaci részvételét hivatott támogatni, és csak kevés olyan lépés volt, ami ténylegesen a gyerekszám növelését célozta volna (például a gyed és a babaváró hitel).

Családellenes társadalom jött létre

Élő Anita újságíró, a Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztályának elnökségi tagja szerint nem családbarát társadalomban élünk. Például utazási irodák jönnek létre azoknak, akik nem akarnak gyerekkel utazni, gyerekmentes szállodák és éttermek nyitnak, és rohamosan változik a társadalom attitűdje is. Ezen Élő szerint sem egy kormány, sem pedig a demográfusok nem tudnak változtatni, ahogy a fiatalok tudatos gyermektelenségén sem. Ezen a folyamaton csak maguk a fiatalok tudnának fordítani.
Élő Anita a klímaszorongást mint a gyermekvállalást visszafogó tényezőt is megemlítette.

Kapcsolódók:

Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
További cikkeink
Összes
Friss hírek
Támogassa munkánkat!

Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.

Támogatás