Pest vármegye-szerte fellobbantak a lángok a jogos székely autonómiáért
Gyömrőn is fellobbant a láng a székely autonómiáért | Illusztráció (Kép forrása: Erdély TV)
Aki október 25-én kilátogatott a gyömrői Búcsú térre, nemcsak a felállított színpadot és az árusok bódéit látta, hanem a helyszín közepén magasodó hatalmas máglyát is. Az ünnepség és a lobogó őrtűz jelezte, hogy a Mi Hazánk helyi alapszervezete szolidáris székely testvéreivel, és itt, a csonka hazában is csatlakozik a megmozduláshoz, melynek lángjai október utolsó vasárnapján szerte a világon fellobbannak. A rendezvényről a főszervező, Kisberk Szabolcs polgármester adott számunkra bővebb tájékoztatást.
– Milyen múltra tekint vissza ez a rendezvénysorozat?
– Tavaly gyújtottunk először székely őrtüzet, akkor még kissé kezdetleges módon: egyetlen hangfallal, sátorral és negyed ekkora máglyával.
De már akkor elhatároztuk, hogy hagyományt teremtünk, és minden évben megszervezzük a megemlékezést. Már csak azért is, mert nagyon sok székely él nemcsak Gyömrőn, hanem a környező településeken is.
Az elmúlt évben történt egy olyan emlékezetes és megindító momentum, amikor egy nyolcvan év feletti házaspár sírva jött oda hozzánk, megköszönve a kezdeményezést. Számunkra ez természetes, hiszen elengedhetetlennek tartjuk, hogy kiálljunk székely nemzettestvéreinkért, és autonómiatörekvéseiket minden lehetséges módon – akár jelképesen, az őrtüzekhez csatlakozva is – támogassuk.
– Miért most tartják ezt a rendezvényt?
– Minden évben október utolsó vasárnapján van a székely autonómia napja. Ekkor lobbannak fel Székelyföld-szerte – illetve most már a csonka honban is, sőt a kivándorolt magyar közösségek révén szerte a nagyvilágban – az őrtüzek.
Ezek a lángok és az egész világot átölelő megmozdulások hangot adnak annak a követelésnek, hogy a székelységnek igenis joga van az autonómiához.
– Gyömrő Város Önkormányzata annyiban támogatta az eseményt, hogy a területet – csakúgy, mint az ingyenes programot szervező összes többi helyi civil közösségnek – térítésmentesen bocsátotta a Mi Hazánk rendelkezésére, valamint a városi lapban is megjelentetett egy felhívást. Egyedül az árusoknak kellett közterület-használati díjat fizetniük, ettől sajnos nem tudott eltekinteni a város.
– Kiket láthattunk a színpadon?
– A zenei blokkok, a koncert és a táncos fellépők mellett a Mi Hazánk meghívott alelnökei is rövid beszédben emlékeztek meg a székelységhez való tartozásunkról, a két nép összefogásának szükségességéről.
Annak ellenére, hogy a felszólalóink párthoz kötődnek, úgy gondolom, hogy a székelység melletti kiállás minden magyarnak kötelessége. Pontosan ezért minden idelátogatót szívesen láttunk, nem rekesztettünk ki senkit.
Számunkra természetes, hogy mindenkit idevárunk, aki pártszimpátiától függetlenül hasonlóan érez ebben a kérdésben, mint mi. Azt szeretnénk, hogy minél többen legyünk, és megmutassuk: igenis fontos kiállni székely nemzettestvéreinkért. Fontos az, hogy Székelyföld a jogos jussát, az 1918 óta elhazudott és megígért autonómiát megkapja, és rendelkezzen azokkal a jogokkal, amelyek megilletik a magyar kisebbséget.
– Az önkormányzatnak van kapcsolata székelyföldi településsel?
– Sajnos székelyföldi testvértelepülésünk még nincsen. Felvidéki már van, náluk pont két héttel ezelőtt tettünk látogatást egy nagyobb delegációval.
Polgármesteri ciklusom alatt szeretnék minél több elszakított országrészben található településsel testvérvárosi szerződést kötni.
Van egy korábbi határozatunk – még abból az időből, amikor a parajdi sóbánya beomlott –, hogy Parajddal vesszük fel a testvérvárosi kapcsolatot. Úgy tudom, az előző polgármester nem tett semmit az ügy érdekében. Én már megkerestem őket, de a tárgyalások sajnos még nem jutottak el a várt szintre. Ha esetleg velük nem sikerülne megállapodni, akkor is mindenképpen szeretnénk egy székely településsel partnerségre lépni. Ezzel is erősítenénk azt a szellemiséget, hogy igenis fontos támogatni a székelyek autonómiatörekvését.
Pest vármegye-szerte fellobbantak a lángok
A Gyömrőn felizzó máglya csak egyetlen lángja volt annak a sokaságnak, amely október utolsó vasárnapján bevilágította Pest vármegyét. A Mi Hazánk Mozgalom helyi szervezetei az egész térségben utcára, vízpartokra és terekre hívták a megemlékezőket, hogy közösen vállaljanak sorsközösséget a székelység autonómiatörekvéseivel.

Dömsödön a Duna-holtág partja telt meg élettel, ugyanis a közel 150 egybegyűltet tárogatómuzsika, versek és énekek hangolták az ünnepre, miközben dr. Tóth Máté, a Mi Hazánk alelnöke, valamint Tassi Róbert önkormányzati képviselő, a rendezvény főszervezője a nemzeti megmaradásról és a szülőföldhöz való ragaszkodásról beszélt.

Biatorbágyon már második alkalommal lobbant fel az őrtűz Kocsis Beáta vármegyei szervező és György József választókerületi elnök jelenlétében. Itt a tagság valódi mozgalmi csapatmunkával teremtette meg az ünnep hangulatát: Wass Albert-idézetek, az ősi székely himnusz, „A walesi bárdok” szavalata és moldvai népdalok kíséretében a résztvevők egymás kezét fogva imádkoztak a ropogó máglya körül.

Hasonlóan felemelő pillanatokat élhettek át Dunakeszin is, ahol Bognár László gödi elnök nyitó gondolatai után Horti Zoltán meséin és Reményik Sándor-verseken keresztül idézték meg a székely szellemiséget, mielőtt Angyal Anna szervező és a megemlékezők közösen énekelték el a himnuszokat.

A vármegyei megmozdulássorozathoz Pilisszentivánon Novák Előd alelnök és Kemenár Zoltán jelenlétével, Vas Anna szervezésében csatlakoztak, de őrtüzet gyújtottak Szigetszentmiklóson Botló Kornél választókerületi elnök vezetésével, valamint Érden Kóka Tamás szervezésében is.

A biatorbágyi megemlékezésen Lantos János, a Mi Hazánk munkaügyi kabinetjének elnöke fejtette ki a megmozdulás mélyebb üzenetét. Beszédében rámutatott, hogy a magyar történelem a folytonos szabadságküzdelmekről szól, s ez a szellemiség köt össze minket 1956 hőseivel és a székely autonómia ügyével is:
„A magyar történelem arra tanít minket, hogy a szabadságot soha nem adják ingyen. Nemzedékek hosszú sora küzdött azért, hogy magyarként, a saját törvényeink, hagyományaink és értékeink szerint élhessünk.”

Hangsúlyozta, hogy a székelység önrendelkezési joga nem csupán egy határon túli kérdés, hanem a teljes magyarság közös felelőssége:
„Amikor ma a székely autonómia ügyéről beszélünk, úgy helyes látnunk, hogy székely testvéreink autonómiatörekvései a Kárpát-medencei összmagyarság szabadságtörekvései is! Ugyanannak a szabadságeszménynek a folytatásáról beszélünk, amely 1956 hőseit is vezette. Székely szabadság nélkül pedig nincs magyar szabadság sem!”
A Pest vármegyében magasba csapó lángok így nemcsak a szolidaritás jelei voltak, hanem azt az üzenetet is hordozták, hogy a nemzeti összetartozás érzése és a szabadságvágy a mesterséges határokon túl is összeköti a magyar közösségeket.
Mi a munkánkkal háláljuk meg a megtisztelő figyelmüket és támogatásukat. A Magyarjelen.hu (Magyar Jelen) sem a kormánytól, sem a balliberális, nyíltan globalista ellenzéktől nem függ, ezért mindkét oldalról őszintén tud írni, hírt közölni, oknyomozni, igazságot feltárni.
Támogatás