Hétpontos akciótervet mutatott be a Mi Hazánk Trianon 100. évfordulóján

Amint azt az év elején bejelentették, a Mi Hazánk Mozgalom egy hétpontos akciótervvel készült a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulójára, melynek az első két pontját már korábban ismertették - mondta Toroczkai László, a párt elnöke.

- Az első pont az 1921. évi XXXIII. törvény, mely a trianoni békediktátumot ratifikálja, ennek hatályon kívül helyezését célozzák - mondta Toroczkai. Kiemelte, ez a törvény olyan békeszerződést tart érvényben, melynek több pontja is idejétmúlt, gondoljunk csak arra, a törvény alapján Sopron is Ausztria része.

- Ez a törvény több ponton de facto már hatályát vesztette, tehát de jure is hatályát kell veszítse

- mutatott rá.

A második pontja akciótervüknek, hogy mindezek után az ENSZ nemzetközi bírósága vizsgálja felül a trianoni békediktátumot. Ugyanis abban az esetben, ha a magyar országgyűlés hatályon kívül helyezi a ratifikációt, akkor megnyílik a lehetőség arra, hogy a magyar kormány az ENSZ közgyűléséhez fordulva azt is kezdeményezze, a nemzetközi bíróság ezt megtegye.

melyet - mint fogalmazott - kényszerítéssel, fegyverek árnyékában erőltettek a magyar nemzetre, ez a nemzetközi jogban is bűncselekmény.

A következő pontok a környező országokkal megkötött alapszerződések felülvizsgálatait, megszüntetéseit tartalmazzák. A Mi Hazánk elnöke rámutatott, Románia már számos alkalommal bizonyította, hogy nem tartja kötelező érvényűnek magára nézve ezt az alapszerződést. A magyar-szlovák alapszerződéssel kapcsolatban elmondta, a szlovák fél már eleve a megkötéstől számított hosszú idő után ratifikálta csak, a közbeeső időben pedig számos olyan történés volt (például nyelvtörvény), mely egy új helyzetet teremtett. De kitért az ukrán-alapszerződésre is, amelyet már megkötés pillanatában érvénytelennek kellett volna Toroczkai szerint tekinteni,

ugyanis azt az Antall-kormány úgy kötötte az akkori ukrán kormánnyal, hogy nem vette figyelembe, 1991. decemberében volt egy érvényes népszavazás, ahol Kárpátalja lakosságának 78 százaléka egy önálló, autonómi régióra szavazott.

Bejelentette továbbá, támogatják a Magyarok Világszövetségének arról szóló javaslatát, hogy Magyarországon legyen büntethető, ha valaki a trianoni tragédiával összefüggésbe hozható bűnöket, tragédiákat kicsinyíti, tagadja.

- Legyen büntethető, aki tagadja a népirtásokat, mint amilyen az 1944/-45-ös délvidéki népirtás is volt, ezek mind-mind a trianoni békediktátum következményei

- fogalmazott a politikus.

Végezetül ismertette az utolsó pontot, ami az 1947-es párizsi békeszerződés hatályon kívül helyezését jelenti, melyet szintén egy ratifikáló törvény tart életben Magyarországon. Rendkívül fontosnak tartotta kiemelni, a párizsi békeszerződés nem határozza meg a határvonalakat, abban ilyenről nincs szó, csupán visszahivatkozik az 1938-as állapotokra, azokat viszont a trianoni békediktátum szabta meg, ezért is fontos a trianoni békediktátumot felülvizsgálni.

- Tehát az 1947-es békeszerződés nem jelenti a határok meghúzását, de annál inkább jelenti azokat a rendezvényeket, amelyeket országszerte tartanak, hiszen e szerint a békeszerződés szerint tilos a revizionista propaganda, tiltja, hogy a trianoni igazságtalanságról beszéljünk, tehát ez is egy ok, hogy hatályon kívül helyezzük

- zárta gondolatait.

Az X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!