A hősöket pedig nem felejtjük. CsGy – Gyurimester – tragikus halálának évfordulójára idén ismét a Légió Hungária szervezett megemlékezést.
Nem mindennapi látványt nyújt, ahogy a Debreceni Köztemetőbe 50-60 ember érkezik egyszerre. A Légió Hungária tagjai a tőlük megszokott fegyelmezettséggel vették fel az alakzatot.
A megemlékezést Kis Árpád, a Légió Hungária Hajdú-Bihar megyei divízióvezetője nyitotta egy személyes történettel arról, hogyan is került a választás a „nekem a harc egy lételem” hívómondatra.
Őt Kima Norbert váltotta a megemlékezők sorában, aki évtizedeken keresztül szoros baráti viszonyt ápolt zenésztársával, éppen ezért döntött úgy a 2014-es tragédia után, hogy a TE-t ne folytassák, azonban elképzelhető, hogy Gyuri halálának 10. évfordulójára egyetlen estére mégis felzúghat a „rószaszínű taps”.
Geri, a Vérszerződés énekese pedig hangsúlyozta: az a legfontosabb, hogy Gyurit sosem feledjük el.
A beszédek után a Vagyunk rítus következett.
A füst elülte után a Légió Hungária, a Hammerskins és a Btyrsrg is egy-egy koszorút, valamint minden jelenlévő egy szál virágot helyezett a kopjafára.
Gyuri halálához kegyetlenül hasonlóan egy évvel később elhunyt vezérszurkoló, Komáromi Gábor – Komcsi, akinek kopjafája szintén a Debreceni Köztemetőben található. A jelenlévők itt is lerótták tiszteletüket.
A megemlékezés után egy a skinhead szubkultúra és zene kapcsolatával foglalkozó kerekasztal-beszélgetést szervezett az LH, ahol Kis Árpád Gerivel, Tyirityán Zsolttal és Kima Norbival beszélgetett.
Különböző témák érintése mellett abban egyetértettek a résztvevők, hogy a hazafias gondolkodás sokkal többről szól, de a zene egy nagyon jó eszköz a szellemi viták elindítására, valamint az ideológiai nevelésre, és összekovácsolásra. Geri hozzátette, hogy a skinhead-szubkultúra az egyetlen, ahol mély mondanivalójú, tartalmas szövegekre bulizik a közönség, nem pedig olyan híg tartalomra, ami a popkultúrára jellemző.
A skinhead-életforma a ’90-es évek alatt alapozta meg a nemzeti mozgalmakat, hiszen, aki hazafias érzelmű volt abban az időszakban, az skinhead lett – vélekedtek a résztvevők, valamint abban is megegyeztek, hogy ma skinheadnek lenni közel sem ugyanaz, mint 30 évvel ezelőtt. Példának hozták fel, hogy Angliában ma már nem mehet egy kissrác skinehadnek öltözve iskolába, mert sérti csadoros osztálytársai jogait.
Az életforma jövőjéről pedig még borúsabb képet festettek, mivel nincs utánpótlás sem skinheadek, sem pedig olyan nemzeti zenekarok terén, akik megfelelő alázattal, zenei tudással és kitartással próbálnának újat letenni az asztalra.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
