Páratlanul érdekes kordokumentum jelent meg a reformkori magyar fővárosról. Schams a könyveivel Pest és Buda idegenforgalmának megteremtőjévé vált.
Nem tudom, van-e köztünk olyan ember, aki valamilyen hatásra legalább egyszer ne gondolkodott volna el azon, vajon hogyan éltek az elődeink több száz, vagy ezer évvel ezelőtt. Esetleg ne fordult volna meg a fejünkben az időutazás fantasztikus gondolata, melynek könyvtárnyi irodalma van és filmek százainak adta már a forgatókönyvét. Ma akárhová vágyik az ember, a jövőbe, a múltba, a jelenkori virtuális szimulációs technológiáknak köszönhetően szinte bármire lehetőség van. Csak a jelen megélésének, átélésének folyamata válik egyre nehezebbé a pörgős, rohanó világunkban, így aztán sokan csak későn veszik észre, hogy eltelt az életük és még szinte alig éltek, alig vettek észre valamit a körülöttük lévő világból.
A „visszamenni a múltba” gondolata, mindig is izgatta az emberi fantáziát. Ha időgép nem is áll rendelkezésünkre, számtalan lehetőségünk van arra, hogy bepillantsunk a korábbi korok embereinek életébe, mindennapjaiba. Várak, múzeumok kiállításai, régi emlékiratok, naplók és más beszámolók alapján rekonstruálhatunk sok mindent, ami a korábbi évszázadokban történt.
A településekhez kötődő „időutazás” pedig talán az egyik legizgalmasabb felfedezőút, hiszen ha valami folyamatosan változik, akkor az pont a világvárosok környéke. Ilyen példa Budapest is, ahol a gyors átalakulás ellenére számtalan mementója maradt meg az időnek. Egy-egy épület több száz éve áll ugyanott, viszont a környéke, a környezete, az adott városrész gyökeresen átalakult.
1822-ben, majdnem kétszáz évvel ezelőtt egy olyan könyv jelent meg német nyelven, amely a hazánkról szóló leírások egyik legfontosabb hivatkozásává vált. „A magyarországi Buda szabad királyi városának teljes leírása” címen napvilágot látott mű látványos sikert ért el külföldön is. Ez második kötete volt annak a vállalkozásnak, amely egy évvel korábban, 1821- ben a Magyarország szívének számító Pest-Buda teljes körű bemutatására vállalkozott. Az első kötet címe: „A magyarországi Pest szabad királyi városának teljes leírása”. Szerzője Franz Schams, azaz, ahogy később sokan hívták Schams Ferenc. Nem túlzás azt állítani, hogy ez volt az első olyan munka, amelyik feltette Magyarországot az akkori világ turisztikai térképére. Schams a könyveivel a magyar főváros idegenforgalmának megteremtőjévé vált.
Pest és Buda leírása páratlanul érdekes kordokumentum a reformkori magyar fővárosról. A mai olvasó számára is lenyűgöző stílusban van előadva mind Pest mind Buda összes városrészének bemutatása, a fontosabb nevezetességek ismertetése. Szinte magunk előtt látjuk a folyamatot, hogy miként válik hazánk központjává, fővárosává Pest és Buda. 1820 körül a város már kinőtte a hajdani városfalakat és folyamatosan terjeszkedik Vác, Eger, Kassa, Erdély és más irányok felé. Schams lelkesen jegyzi meg, húsz éve ismeri a környéket és alig van európai város, amely ezalatt annyit épült és szépült volna, mint Pest és Buda.
Soha korábban nem írtak ilyen terjedelmesen és ennél érdekesebben a két városrészről. Schams egyik korabeli méltatója így fogalmazott: „E könyv több volt egyszerű helyirati munkánál. Szellemi, történeti, gazdasági keresztmetszete volt a napóleoni időkben meggazdagodott, akkor még valóságos bábeli nyelvzavar képét mutató városnak, ahol magyar, német, rác, görög és szláv idióma hangzott vegyesen az utcákon, de megszületett már e város megmagyarosodásának magját alkotó magyar írók lelkes serege…”
Egy mai gasztroblogger, egy sztárséf, vagy egy turizmusra szakosodott útikönyvíró sem tudna lebilincselőbb stílusban könyvet írni Pestről és Budáról. „Mindkét városleírás oly életszerű, színes és szórakoztató, hogy az ő Beschreibung-ját követő, magyar nyelvű várostörténetek írói nemigen tudnak hatása alól szabadulni, tőle veszik át az adatokat, igyekeznek utánozni, lemásolni. Még a jóval későbbiek is őt idézik, rá hivatkoznak.” – írta róla egy másik méltatás száz évvel ezelőtt. És ebben van a lényeg. Mind Pest, mind Buda úgy jelenik meg a szemünk előtt, mint élő, lüktető város. A könyv tele van élettel, az akkori emberek szokásaival, érzéseivel. Nemcsak a várost működtető intézmények páratlanul érdekes leírása jelenik meg benne, hanem az akkori fürdőélet, a kávéházi világ, a szállodák komfortja, a borkimérések minősége, a könyvtárak, színházak milyensége, a vásárok hangulata. Annyira lebilincselő a stílusa, hogy a könyv olvasásakor úgy érezzük, mintha beültünk volna egy időgépbe, és a szemünk előtt bontakozik ki, hogyan is éltek 200 évvel ezelőtt Budán és Pesten. A két kötetben a környékbeli falvak és az azóta Budapesthez csatolt települések is említésre kerülnek.
Franz Schams és könyvének címlapja
Egy akkori festő sem tudott volna hűbb képet adni a városról, mint Franz Schams letehetetlenül izgalmas leírása. Rajongó tisztelettel ír a magyar múltról, a történelmi személyeinkről. A leglelkesebb magyar hazafi sem képes szebben fogalmazni Budapestről, mint a Csehországból ideszármazott szudétanémet származású Franz Schams, aki valósággal rajongott kedves városáért, ugyanis néhány évvel korábban már itt lakott, Péterváradról költözött ide. Ott gyógyszerész-patikus volt, 1818-ban tette át székhelyét a mai Budapestre, ahol a vegyész-szakember a modern magyar szőlőtermesztés és borászat megteremtőjévé válik.
1832-ben megírta a magyar borvidékek nagymonográfiáját, amiről 1930. szeptember 27-én ezt írta a Borászati lapok: „E háromkötetes munkában nagyrészt saját tapasztalatai, megfigyelései s adatgyűjtése alapján leírja Magyarország nevezetesebb borvidékeit, azoknak földrajzi viszonyait, szőlőművelését, szőlő fajtáit, borait stb. Az egyes borvidékeknek valóságos monográfiáját adja az akkori viszonyokhoz képest olyan részletességgel és terjedelemben, hogy az egész országot felölelő hasonló munka azóta magyar nyelven sem jelent meg. Ez az a munka, amelyből azóta a külföldi irodalom a Magyarországra vonatkozó adatokat merítette s amely egyúttal Magyarország szőlőművelésének történetéhez is igen sok értékes adatot tartalmaz.”
Schams Ferenc 1834-ben megalapította Magyarország első szőlőiskoláját, ami 1400 fajtájával és változatával európai hírre tett szert. 1836-ban megindította az első szőlészeti és borászati folyóiratot magyar és német nyelven.
„A szőlészet érdekében kelt útra 1839-ben is a bélyei uradalomba, mikor útközben meghűlvén, május 11-én Főherceglakpusztán meghalt” – írja visszaemlékezésében a Borászati Lapok már idézett cikke.
Életével, munkálkodásával Schams Ferenc felbecsülhetetlen szolgálatot tett Magyarországnak. Schams Ferenc – amint egyik írásában megjegyzi – személyes célja: „hazámnak használhatni” volt. Egy másik helyen így fogalmazott: „így annyit mondtam, a mennyit tudok, bár mások is közlenék e részbeni tapasztalásaikat, mert csak az az emberbarát és hazafi, ki ha mi jobbat akár szorgalom akár mélj belátásból vagy történetből tud, közjóra fordítja, közhírré bocsátja.”
Toldy Ferenc így foglalta össze Schams jelentőségét: „…noha nem magyar születés, nem magyar ajkú: Schams, minden munkálkodásai mégis hazafiúi irányúak voltak, s hogy ő, nemzetiségünk hivatását felfogván, s elfogulatlanul méltányolván, azt tisztelte, kivánatainak hódol, s e részben is sok született magyart megpirított! – Azért becsület a nemesnek minden korra, s hü emlékezet!”
Schams Ferenc egész életében a magyar értékmentés szolgálatában tevékenykedett, munkásságával több területen is a világtérképre helyezte Magyarországot. Sajnos a hálátlan utókor arra sem becsülte emlékét, hogy személyét méltó helyre tegye a magyar nemzet panteonjában. Ma már azt sem tudjuk, hogy Schams Ferenc hol nyugszik, szeretett és imádott Pest-Budáján pedig még egy kis utca sem viseli a nevét.
Schamsnak Pest és Buda leírása című két könyve még sohasem jelent meg magyar nyelven. Ezt a hiányt pótoljuk és a szerző születésének 243. évfordulóján, valamint „A magyarországi Buda és Pest szabad királyi városának teljes leírása” megjelenésének 200. évfordulóján közreadjuk, ezzel is felhívva a figyelmet egy méltatlanul elfelejtett munkásságra.
Az írás a Magyarországi Pest és Buda szabad királyi városának teljes leírása című kötetek előszavában jelent meg Időutazás a reformkori Budapesten címmel.
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
