Miközben Debrecen köré hatalmas ipari parkok épülnek, számtalan gazda kerül a tönk szélére földjük elvesztésével. A minimum 25 aranykoronás termőföldeket ugyanis nemzetgazdaságilag kiemelt területté nyilvánították, kisajátítva azokat, így tönkretéve a mezőgazdaságból élőket. A Magyar Jelen helyszíni riportjából olyan elképesztő dolgok derültek ki, mint például a kiváló minőségű földek áron aluli önkényes felvásárlása, a magyar termőföld rejtélyes eltűnése, vagy az időjárás befolyásolása, hogy az előállított termékek ne sérüljenek. Hogy az így előidézett aszály miatt gazdák mennek tönkre, járulékos veszteség, ami a gyárakat nem is érdekli.
Lassan három éve, 2018 májusában a Magyar Közlönyben megjelent egy hosszú, közel 300 helyrajzi számot felvonultató lista, mégpedig „A Debrecen megyei jogú város külterületén, az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben ipari telephely kialakításával és a területen megvalósuló munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról” kapcsolatos határozat függelékeként.
2018 nyarán bejelentették, hogy a BMW gyárat épít Debrecenben, a beruházás értéke több mint egymilliárd euró, amelyhez a magyar kormány 12,3 milliárd forintos támogatást nyújt. A Hajdú-Bihar megyei várost körbeölelő ipari parkokról már 2017-ben Papp László polgármester úgy nyilatkozott, az önkormányzat infrastruktúra-fejlesztésekkel segíti a gazdasági célok megvalósítását. Ezzel utalt a helyi repülőtér melletti déli ipari övezetre, ahol már az alap-infrastruktúrát alakítják ki, s amely 400 hektáros területével a régió legnagyobb ipari parkja lesz.
A mindenki által nagyra becsült fejlesztések mellett senki nem beszélt soha arról, milyen következményekkel, veszteséggel jár mindez az ottani gazdák, termelők számára. Arról sem szólt a fáma, hogy a város melletti,
a beruházásoknak helyt adó földterületek az ország egyik legjobb minőségű, 25 aranykorona feletti értékű termőrétegével rendelkeznek.
A gazdák, akik kénytelenek megválni földjüktől, a piaci érték töredékére sem számíthatnak.
Madar Miklós már hat éve harcol az önkormányzattal, a kormányhivatallal, a bírósággal, hogy a tulajdonában lévő mintegy húsz hektáros földjét ne vegyék el, tönkretéve őt és családját. A Continental és a reptér között 5, összesen pedig 20 hektár földje van, amit az ipari beruházások miatt nemzetgazdaságilag kiemelt területté nyilvánítottak. – Ez az út vezet a reptérhez, ebből az 5 hektárnyi területből most 10 métert akarnak elvenni tőlem, hogy az ipari parkot összekössék a reptérrel – mutat körbe a hófödte földek felé. Elmondása szerint negyedáron vennék meg, noha 5 évvel ezelőtt egy másik földjéért jóval többet ajánlottak. Most pedig már azzal fenyegetik, hogy bőven áron alul kisajátítják a területet.
– Ha 2016-ban eladtam volna 4 hektárt az önkormányzatnak, amit akkor meg akartak venni 200 millió forintért, 120 millió forint adótartozást leemeltek volna rólam.
Ugyanis eredetileg azt mondták adómentes az eladás, aztán kiderült, hogy nem az. Így csalás áldozata lettem volna.
A jogászom elmondta, hogy a NAV megvárta volna, amíg a 200 milliót befektetjük, és utána küldte volna ránk a 120 milliós adótartozást, és rámentek volna az ingatlanjainkra – idézi fel a korábbi ajánlatot Miklós, aki azt is elmondja, ha most elveszik tőle a földet a csapott áron, abból a pénzből nem tud másik földet venni. Az is a tisztesség ellen szól, hogy a 20 hektárt 40 részletbe vennék meg, azaz nem is egyben fizetnék ki, így pláne esélytelen mást venni a pénzen, hiszen sosem lesz egyben.
– Az én életemben nem csak azt a kárt okozzák, hogy elveszik az ingatlant, hanem mint földművelő, el kellene költöznöm Debrecenből. Mást nem tudok csinálni. Van egy telepem, ami igen messze kerülne attól a helytől, ahol ezen a pénzen esetleg valami földet tudnék venni – fogalmaz. Szavaiból az is kiderül, már 2014 óta megy a huzavona, azóta fenyegetéssel, ajánlatokkal bombázzák. – Az első ajánlat 5 millió forint/hektár volt.
Elismerték ugyan, hogy ennyi pénzért Debrecenben nem veszek földet, de mint mondták, majd veszünk vidéken máshol. A flegmaságuk mellett még jogszabálysértésre is „köteleznek”, mert a jogszabály szerint a bejelentett telephelytől számítva közúton számolva 10 km-nél messzebb nem lehet termőföld besorolású területet vásárolni.
Azt is felajánlották egyébként, hogy adnak csereföldet, de az jóval messzebb lett volna mint 10 km – teszi hozzá.
Miklós egy másik helyre, a 841-es bekötőút mellé kalauzol minket, ahol – miként mondja – a másik jogtiprás történt. – 2014-ben 5 millió forintért kisajátítottak 2,1 hektárt a földemből, elértéktelenítve a maradékot. Az útról lefolyó esővíz a földemre megy, és belvízkáros lett. Látszik is, nem egybefüggő árok van, hanem szikkasztógödrök, amitől nem tud belefolyni a Kondorosba. A környezetvédelmi hatóság ugyanis nem engedte, hogy a patakba vezessék a koszos esővizet. De az én földemmel elnyeletik szikkasztógödrökkel.
Tehát, elsőként a piaci ár huszadáért elvették a földem, majd ezzel az úttal, a szennyel, a belvízzel a maradékot is elértéktelenítik
– mondja felháborodva, hozzátéve, az erről szóló megállapodást édesanyja írta alá, akit berendeltek, és kvázi kényszerítették, visszaélve idős korával. Kiderül, papírt sem kaptak róla, csak jött egy csekk.
Arra a kérdésre, hogy mennyit is ér a földje, Miklós azt mondja, egyfelől a piaci árat nem is lehet megmondani, mert nem csak Debrecenben, de az egész országban nincs eladó föld. Ugyanakkor saját ingatlan szakjogásza azt mondta, az a 30 ezer forint, amit ő kér minden négyzetméter után, az ár alatt van, annál sokkal többet ér az által, hogy nemzetgazdaságilag kiemelt területté vált.– 38,5 aranykoronás földekről beszélünk.
25 aranykorona felett kiválónak minősül, sőt, olyannyira védett, hogy szántóföldből nem is lehet átsorolni más tevékenységi körbe. A BMW-nek azért sikerült valahogy, mert 45 aranykoronás földeket soroltak át ipari célra.
Az önkormányzat arra hivatkozik, hogy egy fillérjük sincs erre az egészre. Kérdésem az hogy az idetelepülő világcégeknek sincs pénze? Hazudtak olyat is hogy az egész 400 hektáros terület felvásárlására az önkormányzatnak 150 milliója van. Ez azt jelenti hogy 2,7 millió/hektárt fizettek. Akkor miből kínáltak egy hét múlva 50 millió/hektár árat egy darab földemért? Az önkormányzat tett ugye ajánlatot amit nem fogadtam el, erre most a kormányhivatal fenyeget, hogy kisajátítja a területet.
A földemre elidegenítési tilalmat tettek, hogy ne tudjam másnak sem eladni.
Soha hitelt fel nem vettem, nem tartozom senkinek, mégis alkotmányos tulajdonjogomban eltiportak, hogy a tulajdon földemet ne adhassam el – mondja kétségbeesetten a gazda, aki már nem remél semmit, legalábbis a bíróságtól nem. – Hiába kértem hivatalos állásfoglalást 2020 júniusában, hogy mondják meg mi a tervük a tulajdonommal, ezt nem tették meg fél éve. Pedig törvény szerint 30 napon belül meg kellett volna tenniük. Jogomban áll tudni, hogy milyen gyárat akarnak odaépíteni! Csak ezt nem akarják elmondani, hogy ne érzékeljem a terület értékét! Továbbá, amikor a 200 milliós ajánlatot tették az elővételi jogot alapító szerződést haza akartuk vinni, hogy tanulmányozzuk,
de ezt nem engedte az önkormányzat ügyvédje, aki azt mondta hogy van 10 percünk, hogy itt elolvassuk és aláírjuk
– sorolta a visszásságokat.
Gabnai Tibor földtulajdonos, és egyben károsult is megmutatta földjét, ami egy ipari terület azon körforgalom mellett, ami az új ipari parkot is összekapcsolja a főúttal. Tibor 1998-ban vette az területet, azzal a céllal, hogy egy kisebb műhelyt építsen rá, megvalósítva ezzel régi álmát. Erre azonban – hiába ipari besorolású területről van szó -, semmilyen engedélyt nem kapott.
– 2018-ban kezdődött a telek kisajátítása, azóta állok harcban a várossal. Az történt ugyanis, hogy itt a telek árát 2800 Ft/nm-ben állapították meg, amit én nagyon alacsonynak tartottam. Nem is akartam ennyiért eladni, így bírósághoz fordultam a telek ügyében. Különböző szintű bírósági tárgyalások voltak, fordultam a Kúriához is, de mindenhol elutasító válasz, vagy ítélet született.
A bíróságok nem is nagyon foglalkoztak velünk, két lábbal rúgtak ki mindenhonnan
– vág bele történetébe Tibor, aki – hogy érzékeltesse, mit ér a földje – elmondja, a szomszéd földet 5 évvel ezelőtt 5500 Ft/nm áron vásárolták meg, amit a NAV nem fogadott el az illeték tekintetében. A hatóság maga mondta ki, hogy ezek a földek jóval többet érnek. Ezért a vevő, aki a szomszéd telket megvette, végül 6100 Ft/nm áron fizetett illetéket a NAV döntése alapján.
– De nem ez az egyetlen visszatetsző dolog ebben az ügyben. Az igazságügyi szakértő, aki a mi telkünk négyzetméter árát megállapította 2800 forintban négyzetméterenként, elvileg nem is értékelhette volna fel, mert a telkünkön felépítmények vannak, és annak értékmegállapítására ennek a szakértőnek nem volt papírja – teszi hozzá. A következő, egészen elképesztő dolog az volt, amikor arról értesültek, hogy a föld már nem az ő nevükön van. – Bármikor bárhova fordultunk, mindig elküldtek, elutasítottak bennünket, aztán
egyszer csak jött a papír, hogy a telek a város nevére került. Adásvételi szerződés nem köttetett, mindössze egyetlen egy egyeztető tárgyalás volt, ami után jött a földhivataltól a tulajdoni lap, amin a város szerepel mint tulajdonos, nem én.
Az általam nem elfogadott vételárat pedig elutalták. Ezzel lezártnak tekintették az ügyet – mondja elkeseredetten a károsult, aki az egész eljárás során hiányolta a bírósági anyagokba való betekintés lehetőségét, ami megítélése szerint állampolgári jogon járna. – Az igazságügyi szakértővel, az általa becsült összegről a per során nem tudtunk beszélni. Mi is csináltattunk független igazságügyi szakértői véleményt, amire persze azt mondták, az semmi, mert csak a városét fogadják el, pedig a közjegyző által kijelölt szakemberrel dolgoztunk. Mindenesetre 6-7 ezer forint körüli árat mondtak az ingatlanra négyzetméterenként a 2800 helyett, persze, hogy nem fogadták el – fogalmaz.
Szavaiból az is kiderül,
a város 2015-től több telket is felvásárolt, nem biztosítva jogot a tulajdonosnak, hogy szabadpiaci áron döntsön az eladásról, önkényesen megállapítva az árat.
A területeket pedig kisajátították, mondván az kiemelt ipari övezet. – Ezért a pénzért Debrecenben nem tudok venni egy olyan telephelyet, ahol fel tudnám építeni azt a kis műhelyt, amiből biztosíthatnám a megélhetésemet. Orbán úr folyton azt nyilatkozza, az embereknek meg kel élni, mégis az az ember benyomása, ellehetetlenít bennünket – teszi hozzá keserűen Tibor, aki még ezek után sem akarja elfogadni, hogy kiforgatták vagyonából.
Eltökélt szándéka, hogy bírósághoz fordul, perre viszi az ügyet, mert az igazságügyi szakértő nem volt kompetens a felmérésre, a város embere volt, őt jelölték ki, csak ő lehetett hajlandó ennek az árnak a megállapítására. Felvetem, mennyi esélyt lát arra, hogy a végén elismerjék az igazát. Tibor annyit mond, a várossal szemben még senki nem nyert pert,
az ügyvédek előbb-utóbb lepaktálnak a várossal.
Miközben a januári hóesésben sorra járjuk a földeket, egészen elképesztő dolgokról számolnak be Miklósék. A helyiek, illetve a Kecskeméten élő gazdák arról beszélnek, egyáltalán nem véletlen, hogy ezek a jelentős ipari beruházások a legjobb minőségű termőföldeken épülnek. Merthogy, mint kiderül, a kecskeméti Mercedes gyár is 40 aranykoronás területre építette üzemét, ami józan paraszti ésszel értelmezhetetlen. – Kecskeméten a termőréteg mentése címén tűnt el a föld.
Azt beszélik, Hollandiába, Németországba vitték a 40-45 aranykoronás magyar földet.
A Mercedeshez hasonlóan a BMW is a legjobb minőségű területre tervezi az üzemet. Itt egy köbméter jó föld 10 ezer forint, Hollandia 30 ezret is megad egy köbméterért. Ha a BMW-nél egy méter vastag is volt a termőréteg, amikor kitermelik, másfélre nő, mert fellazul, így már a termőréteg értéke is elképesztően sok. Mire hivatkozik az önkormányzat, amikor azt mondja nem tud eleget fizetni, amikor már önmagában az több, amit letermel róla? Ráadásul bérletbe adják a multiknak, rengeteg pénzért.
Vagyis, termőföld mentése címen kitermelik a földet, aminek külföldi eladása hektáronként 300 millió forint körül van, de nekünk ennek 10 százalékát sem akarják odaadni.
És akkor évente az önkormányzat ugyanennyit biztos elkér bérleti díjként az ide települő gyáraktól, akik több milliárd forint/hektár éves profitra tesznek szert. Érdekes részlet, hogy a kivitelező a HUNÉP, ami Mészáros Lőrinc tulajdona – mesélik a hihetetlen történeteket.
És ha mindez még nem lenne elég, Miklós azzal folytatja, vannak további félelmei. – Úgy hallottam, Kecskeméten az egyik gyárnál
ezüstion ágyúval lövik szét az esőfelhőket, hogy a jég ne károsítsa a szabad ég alatt tárolt autókat. Ahogy hallom, Kecskemét környékén semmit nem érnek már a termőföldek, ugyanis nincs eső. Ha itt Debrecenben is megcsinálják majd, a gazdák tönkremennek, és fillérekért fogják eladni földjeiket.
De van itt más is. A földem mellett fog épülni a kínai akkumulátor gyár. Azt mondták, elvileg csak választó fólia gyár lesz, de 100 ezer nm-es üzemről szólva élek a gyanúperrel, hogy előbb utóbb beindul a cellagyártás is, és
a lítiumion az egyik legmérgezőbb anyag, az akkumulátor pedig a legveszélyesebb ipari hulladék.
Nem tudom, a földjeim mennyire lesznek lítiummal szennyezettek, és 10 év múlva az ott termett gabona mit fog érni, el lehet-e adni egyáltalán – sorolja kételyeit a gazda, aki leszögezi, az biztos,
ezt a földet, amiért a családjában nemzedékek küzdöttek, csak erőszakkal fogják elvenni tőle.
– A háború után az ÁVH agyonverte nagyapám nővérének a fiát, mert nem adta oda a 15 hektár földjét Nagyrábén. Most ugyanazoknak a kölykei ülnek ott a kormányhivatalban, akik most engem akarnak kicsinálni.
A X- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
