1919-ben ezen a napon védte meg határait Balassagyarmat a csehszlovák csapatokkal szemben

1919. január 29–én Balassagyarmat megvédte határait a csehszlovák csapatokkal szemben, ezzel elnyerve a Civitas Fortissima (Legbátrabb város) címet.

Az akadályoktól mentes előrenyomuláson felbátorodott csehszlovák katonák úgy gondolták, az előre megbeszéltnél többet is kiszakíthatnak hazánkból. A Felvidékre bevonuló Cseh Légió egy különítménye 1919. január 15-én az Ipoly folyót átlépve megszállta Balassagyarmatot, amivel együtt ellenőrizésük alá vonták a stratégiai fontosságú Ipolyság–Balassagyarmat és Balassagyarmat–Losonc-vasútvonalakat. A megszállás során elfoglalták a közigazgatásilag fontos pontokat (a vasútállomást, a postát és a laktanyát), élükre cseh tiszteket neveztek ki. Az állomás magyar nyelvű feliratát lecserélték cseh nyelvűre és Rákóczi István főispán helyére Bazovszky Lajos zsupánt ültették.

A győzelmet magukénak tudó katonák igencsak elszámították magukat, hiszen a város lakói nem adták a települést. Polgárok, vasutasok, civilek és az őket támogató magyar katonák fegyvert ragadtak, hogy kiűzzék a megszállókat. A fegyveres felkelés megszervezéséhez Bajatz Rudolf és Vizy Zsigmond századosokat kérték fel.

A csehek kiverése január 29-ének hajnalán indult, mikor a magyar erők behatoltak a város területére és megtámadták az idegen hadak által birtokolt épületeket, amelyek közül a legfontosabb a laktanya volt. A laktanya területén dúltak a legnagyobb harcok, amik egészen február 1-jéig eltartottak. Az épületet végül a polgárok és a megérkező iglói géppuskások egységei foglalták el, ezzel pedig az egész város ismét magyar fennhatóság alá került.

A felkelők hősiessége elismeréseként, 2005-ben az Országgyűlés a Civitas Fortissima (Legbátrabb Város) címet adományozta Balassagyarmatnak.

Ez a hely volt Balassagyarmat. A hely, ahol minden másképp történt, egy hely, amely tetteivel bizonyította: másképp is történhetett volna...