Magyarország lakossága jövedelmileg mára súlyosan elmaradt az Európai Unióba lépő volt szocialista országok mögött. Változtatások nélkül közöljük a Világ Magyarságában megjelent írást.
1990-ben korszakos változás indult el a közép-európai térségben. Legelőször a V4 országai és Románia, s Bulgária szabadultak meg a szovjet érától, majd 1991-ben a balti államok is elszakadtak a Szovjetuniótól. Végül a balkáni háborút követően Szlovénia és Horvátország is kivált Jugoszláviából. Sok nehézséget éltek át ezek az országok gazdasági és szociális téren a ’90-es években, de a 2000-es évekre elkezdődött a felemelkedésük. Végül 2004/2007-ben az Európai Unió tagjai lettek. A térség országainak többsége – Románia és Bulgária kivételével – majd 20 éve már az Unió tagja, s ezért a kerek évszám miatt is jó lenne ezen országok fejlődésében egy összehasonlítható elemzést látni.
Bár az országok jellemzéséhez számos mutatót kellene áttekinteni, de meghatározóként az életszínvonalat főként befolyásoló jövedelmek alakulását kell elsősorban górcső alá vonni (ld. 1. diagram). A diagramon a Bukaresti Kilenc országainak jövedelmi növekedése látható. Itt egy-egy országhoz két oszlop tartozik. Az első, a kisebb bordó oszlop az adott ország 2005-ös, míg a második, a hátrébb lévő világoskék oszlop, a 2022-es egy főre jutó jövedelmi értéket mutatja.
A jövedelmi értékek az EU-ba való csatlakozás után, 2005-től 2022-re, szemlátomást megugrottak. Az is szembeötlő, hogy 2005-ben csak a csehek előzték meg a magyar értéket, s hogy az észtektől eltekintve, akik aránylag még jól álltak, a többi volt szocialista ország jóval kisebb értékkel rendelkezett velünk összehasonlítva. Az 1. diagramm és az 1. táblázat a magyarság számára sokkolóan mutatja be azt a dinamikát, ahogyan a volt szocialista országok az elmúlt 17 évben jövedelmi szinten elhúztak mellettünk. Sőt, a nagyon alacsony jövedelmi szintről induló románok és bolgárok ugrásszerű jövedelmi növekedésre tettek szert az elmúlt 17 évben. Ezen fejlődések dinamikája az, ami minket magyarokat, sokkolóan szembesít azzal, hogy baj van a gazdasági struktúránkkal, amin azonnal javítani kell.
Az 1. diagram és az 1. táblázat együttes képe egy totális kudarcot jelez a magyar társadalom esetében. Bár lesújtó a magyaroknak a mára kialakult jövedelmi helyzete, de célszerű még mélyebben vizsgálódnunk. Ha pl. nézzük a Bukaresti Kilencek, valamint Szlovénia és Horvátország jövedelmi értékeit, akkor azt tapasztaljuk, hogy ezen országokban a családok a magyar családokhoz mérten, mindössze 13 év alatt – 2009-től 2022-ig összeadva – jóval nagyobb jövedelemhez jutottak. Ezt mutatja a 2. táblázat.
Egy 4 tagú magyar család 2009 és 2022 között – azaz 13 év alatt – 122 millió Ft-ot jövedelemre tett szert. (medián értékben: azaz nem átlagban, hanem a számadatokat két egyenlő részre osztó, a számsor középső értéke.). Eközben egy észt család – a 122 millió Ft-os magyar érték és a 81 millió Ft-os észt előny összeadáséval – 203 millió Ft-ot ért el. A többi nemzetnél – az előző metodika alapján – egy lett család 150, egy litván 146, egy cseh 194, egy lengyel 142, egy szlovák 162, egy szlovén 325 és egy horvát 148 millió Ft-hoz jutott.
Tehát – más irányból nézve – amíg a magyarok a Bukaresti Kilencek sorrendjében a 2. helyről a 7. helyre csúsztak, eközben a többi nemzet családjai a 2. táblázatban mutatott értékkel több jövedelemhez jutottak, mint a magyarok. A számok alapján a magyarok lemaradása már hatalmas.
Ám nézzük tovább! Mivel a 2. táblázatban egy-egy nemzet családjainak jelentős bevételi többlete van a magyar családokhoz mérten, így következtethető, hogy ezen családok a többletükből legalább 30-50%-ot fordíthatnak a vagyonuk gyarapítására. Vagyis ennyi értékkel több a családi vagyonuk, mint a magyaroknak. Ez viszont már azt bizonyítja, hogy a magyar családok a Baltikum és a V4 országai, valamint a két, volt délszláv országot is belevéve a legszegényebbek. Ez konkrétan látható a V4-ben, mert a lengyel családi vagyon a magyarnál 50, a cseh 74, a szlovák pedig 73%-kal nagyobb.
Ez hatalmas csalódás egy olyan ország esetében, amely az I. világháború óta igen súlyos megpróbáltatáson ment át – szinte folyamatosan. A II. világháború elvesztése után az ’56-os forradalmát is leverték. Ezek után a ’80-as években a lakosság GMK és kisszövetkezeti vállalkozásokkal igyekezett kissé jobb életszínvonalat elérni. 1990-ben a magyarság – a gazdasági vállalkozásaival és a vasfüggöny kinyitásában vállalt szerepéből eredő erkölcsi fölény miatt is – optimistán nézett a rendszerváltás elé. Az 1990 utáni években sajnos az igen kimerítő munkával elért gazdasági előnye azonban elveszett, sőt mára tetemes hátrányt szenvedett. Ez – a történelmi visszatekintés tükrében – már egy vesszőfutás a nemzet életében.
Bármennyire is fájó, hogy nemzetünk nem jutott kellő jövedelemhez, szemrehányást azonban csak akkor tehetünk, ha jövedelmi igényünkhöz kellő munkateljesítmény is párosul. Eszerint azt kell megvizsgálni, hogy a magyarok a GDP nagyságukhoz mérten jövedelmi elmaradásban vannak-e? Meglepő módon az látható, hogy a magyarok jövedelme ilyen módon is elmarad a többi országéhoz mérten (ld. 3. táblázat).
Látható, hogy a csehekhez és szlovákokhoz mért elmaradásunk aránylag kevés (ld. 16 és 13 millió Ft), de észre kell venni, hogy eközben a cseh és a szlovák családok 72, ill. 40 millió Ft-tal több jövedelmet kaptak, mint a magyarok. Tehát északi szomszédaink elégedettek lehetnek, és azok is. Ebből eredően mára jóval több a családi vagyonuk – kb. 50-70%-kal –, mint a magyaroknak.
Bár eléggé szomorú a végkifejlete a jövedelmekre irányuló fejtegetésnek, de legalább rávilágít a súlyos hiányosságokra. A hiányszámok között leginkább aggasztónak azt kell tekinteni, hogy jövedelemben a 2005-ös 2. helyről 2022-ben a 7. helyre csúsztunk vissza. E mögött azt kell látni, hogy – térségekre bontva – a Baltikumban a jövedelmi növekedés átlagban kb. 5-szörös volt, a V4 szláv államaiban kb. 3-szoros, a Románia/Bulgária kettősben kb. 4-szeres, míg Magyarországon csupán 2-szeres. Tehát növekedési dinamikában a Bukaresti Kilencek körében már nem a 7., hanem az utolsó helyen állunk.
Az utolsó helyre kerülés óriási veszélyt jelent! Történelmileg talán soha nem voltunk olyan helyzetben, hogy békeidőben, ezen térségben – különösen a szomszédainkkal történő összehasonlításban –, ilyen kicsi lett volna a jövedelmi növekedésünk. Talán Trianont követően, vagy a II. világháború után és az ’50-es évek elején tapasztalhattunk ilyet. Mi történt velünk 2005 után, hogy ilyen drámai helyzetbe kerültünk?
Hogy pontosabban lássunk, célszerű még inkább ránagyítani a jövedelemi dinamikára (ld. 2. diagram). A diagram világosan mutatja, hogy a magyarok tudták legkisebb értékkel növelni a jövedelmüket. Ezért van az, hogy a többiek elhúztak mellettünk, a Románia/Bulgária pedig a nyomunkban van. Százalékos értékben pedig még szemet szúróbb a kép (ld. 3. diagram). A diagramon szinte eltörpül a 103%-os magyar növekedés, mert a többi országé 200 és 400% között mozog.
A diagramok alapján riasztó képet kapunk. Világosan látható, hogy a magyaron kívül mindegyik állam gyorsabb jövedelmi sebességen „működik” (ld. 3. diagram).
A látottakból sokan felismerik, hogy 2005 után a magyarokat jövedelmi fejlődésben a legrosszabb pályára állították, valójában egy „vérszívó” korszakba kerültünk (mint talán az ’50-es/’60-as években). A jelenség azért nehezen felismerhető, mert a lemaradás kevésbé a lakosság nélkülözésében mutatkozik meg, hanem a magyar társadalom fokozatos nemzetközi lemaradásában.
Összességében rendkívül nagy veszély tárul elénk a bemutatott adatokból. Látnunk kell, hogy a nemzet fejlődése tekintetében egy lejtőn vagyunk. Magyarország fejlődési dinamikában nem csak a V4 „betege”, hanem láthatóan kilóg a Bukaresti Kilencek köréből is. Ha minden így megy tovább, akkor a magyar dolgozó a V4 – Szlovénia/Horvátország tengelyben szép lassan egy „napszámos-cselédsoros” jövedelmi szintre süllyed. A kialakult állapot egy fejlődési rendellenességet mutat. Az adatokat ismerve már nem lehet halasztgatni a beavatkozást. Ha nem történik semmi e téren, akkor a süllyedés felgyorsulhat. A helyzet megváltozásához először egy „mentőöv-dobással” a lengyelekhez mért 20 millió Ft-os családi lemaradást kell feltétlen pótolni. Ezzel lehet a V4-ben családi vagyonban legalább felzárkóznunk. Ez egy túlélés szintű lépés és ezt követően a magyar jövedelmet a lengyel szintre kell emelni. Ha ezen két beavatkozás nem történik meg, akkor Magyarország társadalmi kondícióban és minőségben a Balkánra süllyed és hamarosan ott sem lesz kiugróan jó adottságú. Gondolkodjunk!
P.Á.
(forrás: Világ Magyarsága)
A Twitter- és Telegram-csatornáinkra feliratkozva egyetlen hírről sem maradsz le!
